Showing posts with label hófrász. Show all posts
Showing posts with label hófrász. Show all posts

Sunday, March 17, 2013

Buli riadó idején?

Annak idején, 1986 kora nyarán a kaposvári lövészhadosztály parancsnokhelyettese meglátogatta alakulatunkat, a lenti gépesített lövészezredet és a velünk együtt települt önálló felderítőzászlóaljat. A látogatás egy pontján, úgy délután negyed hét tájban a magas vendég állítólag közölte parancsnokunkkal, Fodor Lajos alezredessel (később jóval magasabb rendfokozatban a vezérkar főnöke lett): "Alezredes elvtárs, riadó". Ezt később visszavonták - amikor háromnegyed óra múltán sem látszott érdemi változás a laktanya képén. Aki volt katona, az tudja, hogy kevés alkalmatlanabb pillanat van riadóztatásra, mint ez. Tisztességes próbariadók hajnalban vannak. Én nem is igazán tudtam erről a riadóról, bár mintha bejött volna a belszolgálat a hírrel a körletbe, de senki nem vette komolyan; Bedők őrvezetőnek ugyanis elég speciális humora volt, és abba az ilyesmi simán belefért. - Egy FB-komment nyomán azért ide kell írjam: nem tuti, hogy tényleg riadó volt (Fodor nem is hagyta volna elsunnyogni), mindenki várta persze a látogatás miatt. De az az érzés, amikor a sorkatonák fél órán át egymástól kérdezgetik: "Te, most riadó van? Vagy nincs?", az megmaradt. És most pont ez az érzés köszön vissza a hírekből.


Azt mondja most Pintér Sándor belügyminiszter, hogy



A rendőrség csütörtök délután 14 óra 30 perckor lezárta az M1-es és az M7-es utat, "14 óra 54 perckor katasztrófahelyzet kihirdetésre került" - mondta a miniszter.



Ez igazán szép. A hírekben nem emlékszem ugyan ilyesmire, de hát ő a főnök, biztos jobban tudja.


katved20130314.jpg


A dolog azonban kicsit a valamikori lenti riadóra emlékeztetett. Mintha a katasztrófahelyzet híre nem jutott volna el a Katasztrófavédelem központjába. Ott ugyanis ugyanekkor



Nemzeti ünnepünk, március tizenötödike alkalmából ünnepséget rendeztek a Belügyminisztériumban. A rendezvényen tizenegy, a katasztrófavédelem állományába tartozó kolléga vehetett át elismerést, előléptetést.



(Fahéjas proli BoliDa-nak köszönet a tippért). Most persze legyünk jóhiszeműek: ez a hír ugyan csütörtökön 17:45-kor került ki a Katasztrófavédelem honlapjára, de könnyen lehet, hogy az ünnepséget még a pintéri "riadó" előtt tartották. Persze így is érdekes, hogy "Virág elvtárséknak még erre is van idejük", hogy ilyesmit tegyenek ki a netre - ekkor már több száz katasztrófavédelmis, rendőr, mentő, önkéntes dacolt a 100 kilométeres jeges széllel és a leszálló sötétséggel a mentési munkákban. Nézzük meg, hogy milyen hírek kerültek ki 14-én, csütörtökön a honlapjukra:

























2013.03.14 22:07:00Erő-hűség-remény
2013.03.14 22:04:00Honvédelmi elismerés a főosztályvezetőnek
2013.03.14 17:45:00Március tizenötödike ünnepén
2013.03.14 17:37:00Oktatók oktatása
2013.03.14 17:30:00Egy éve égett az Ősborókás – erdőtűzvédelmi konferencia Kecskeméten





Persze csak pont azt nem találom, ami a nap híre kellene legyen, 14 óra 54 perc után valamivel.


15-én aztán már más a lista:





























2013.03.15 22:18:00Mindenki fogadja meg a hatóságok tanácsait!
2013.03.15 22:12:00A köztársasági elnök a Teve utcában tájékozódott
2013.03.15 21:28:00Heroikus küzdelem
2013.03.15 14:51:00Senki ne induljon útnak!
2013.03.15 13:54:00Heroikus küzdelem
2013.03.15 06:56:00A KATASZTRÓFAVÉDELEM KÖZLEMÉNYE - A rendkívüli időjárás elmúlt 24 órájáról




A Belügyminisztérium hírei közt sem szerepel 14-én riadó, illetve "katasztrófahelyzet elrendelése", 15-én (amikor a média is közölte), persze már igen. Az első érdemi hír (Az erős szél okoz problémát több megyében) csütörtök este 19:20 órai keltezésű. A belügyminiszter szerint csütörtök 15:32-kor felhívták a lakosság figyelmét, hogy senki ne induljon útnak, a honlapokon ezt azonban csak egy nappal később, 15-én 14:51-kor tették közzé címben (a BM OKF reggel 6:56-os posztja azért már említi ezt, sőt úgy, hogy "továbbra se" induljon el senki) miközben persze csütörtök este a rendőrség már lezárta az M1 budapesti kijáratát.


Most vagy az van, hogy a miniszter által említett időpontokban kiadott rendelkezések belső utasítások voltak, amelyeket fél-egy napig titokban tartottak, vagy nem akkor adták ki ezeket, és a történelem átírását nem vezették át a honlapokon. Egyik szebb alternatíva, mint a másik.


UPDATE 2013.03.18. 00:14: az első változatot (titokban tartott riadó) valószínűsíti, hogy a riadót publikáló 15-i BM-hírben ezt írják: "A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatban közölte, hogy a riadót még csütörtök délután rendelték el". A mondat a Google cache szerint 15-én és nem később került a szövegbe.


Ezt se hagyjátok ki: felhívásra érkező önkéntesek sztorija.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Saturday, March 16, 2013

Hófúvás: válságmenedzselés vagy menedzselési válság?

Amit az elmúlt napokban átélt az ország, hogy március közepén ért bennünket a téli szezon legdurvább hófúvásos krízise, két dologra világított rá: hogy vészhelyzetben az ország lakossága összetart, a beavatkozó hivatásos és önkéntes mentőerők motiváltsága kiemelkedő, és hogy vezetési szinten alapvető hibákat tudunk elkövetni. Persze, kritizálom majd a mostani kormányt is, de van egy olyan érzésem, hogy más színezetű vezetés esetén sem lett volna nagyságrenddel jobb teljesítmény ez utóbbi terén.


Az első, és meglehetősen fontos kérdés az, hogy milyen volumenű megelőző intézkedéseket szabad/lehet/merünk megtenni akkor, amikor a fenyegető időjárási helyzet még nem következett be, csak egyre valószínűbb? Kiadható-e általános felhívás vagy felkérés arra, hogy senki ne induljon útnak akkor, amikor a förgeteg még nem csapott le? Ide is elérünk mindjárt, van azonban egy csomó határfeltétel és aprómunka, amely majd meghatározza a mentés lehetőségeit. Először is: mekkora a katasztrófavédelem mozgósítható beavatkozó létszáma és felszereltsége? Mennyire igaz, hogy a tényleges akciólétszámban elbocsátások történtek, miközben az adminisztratív szintet felduzzasztották? Mennyire "naptár szerint" működünk? - kérdezem, mivel Bakondi tábornok "télügyi biztosi" megbízatása február 28-ig tart. Tényleg leszereltek hóvédő provizóriumokat a főutak mellől az utóbbi napokban, már a tavaszra készülve? Valóban azért nem volt elegendő hókotró, mert megkezdődött a tavaszi műszaki átalakításuk úttisztívóvá? Tényleg már csak egy századnyi tankunk van hadrendben a tatai laktanyában? - megjegyzem, ha ez utóbbi tényleg igaz, akkor azért a legkevésbé a mostani kormány felelős. (Az utóbbi napok blogposztjainak komment-terméséből válogattam, és mivel ellenőrizni nem tudtam, kérdés formájában fogalmazom meg mindet.)


Van-e akcióterv, történt-e helyszíni gyakorlat arra, hogy ilyenkor mi a teendő? Van-e protokoll arra, hogy 50 kilométeren beállt autópályával mit lehet kezdeni - akkor, ha az egyik pálya szabad, és ha mind a kettő beállt? Eddig láthatóan nem volt, hogy a jövő héttől lesz, abban majdnem biztos vagyok.


Akkor most kanyarodjunk vissza szerda estéhez, csütörtök reggelhez. A meteorológiai jelentés szerdán már 80% feletti biztonsággal előrejelzi a 12-24 órán belül bekövetkező ítéletidőt, ami még nincs itt. Pedzegetik is a híradásokban. Nyilván minden útnak indulóban felmerül a kérdés, mit tegyen ezzel? Március van, havat, szelet mondanak, induljak vagy nem? Ugyanez a kérdés felmerült-e valahol a katasztrófavédelemben is? Megnyomjam a gombot, vagy nem? Aki megnyomhatja: gondolt-e rá? (biztosan igen) Kiálthatok-e farkast, amikor még nincs itt, és van 10% esély, hogy esetleg mégsem olyan szigorú? A blogokban a "kormánypárti" kommentek meglepő egységben mondják, hogy "minek indultak útnak", ám az útrakelők dilemmája a védelmi szervezetben is fel kellett merüljön.


Ráadásul ilyen esetekre van több éve, már a mostani kormány idején kidolgozott eljárás: két éve élesben tesztelték a közmédia és a kereskedelmi tévék által kötelezően továbbítandó azonnali és két órán belül sugárzandó vészhelyzeti figyelmeztetés rendjét, emlékszünk: "Középföldén szélvihar várható". Hát most pont itt nálunk volt várható a szélvihar és a hófúvás, de ezt a rendszert senki nem aktiválta, pedig pont erre a helyzetre találták ki. Abban pedig biztos vagyok, hogy ha megteszik, akkor sokkal kevesebben vágnak neki az útnak! Nem tették meg, érdekes módon nem tették meg akkor sem, amikor a rendőrség csütörtök este már kezdte lezárni a dunántúli településekről kivezető utakat, amikor már nagyjából mindenki számára világos volt, hogy nem érdemes nekivágni.


Csütörtök reggel a förgeteg először a Dunántúl délnyugati részére és a Bakonyra csapott le, a 8-as főút már délelőtt járhatatlanná vált, néhol látni sem lehetett a száguldő hótól. A dunántúli autópályák közül először szakaszosan az M7-es, majd valamikor délután az M1-es is beállt, 50 kilométeres mega-dugóval. Valamikor csütörtök délelőtt meg kellett volna nyomni a gombot, hogy nemcsak a hobbitok és tündék, de az autósok se vágjanak neki a dunántúli utaknak. Én ezt tartom az első komoly operatív hibának. Nem történt hivatalos, nyomatékos, szabványosított riasztás - innen már nem a megelőzés, hanem az előállt krízis felszámolása volt a feladat.


A második komoly operatív hiba az volt, hogy a krízis ténye mennyire nem jutott el sem a köztudatba, sem a közmédiába, sem - egyes intézkedések elmaradásából következtethetően - a vezetési törzshöz, már ha akkor működött ilyen. Az ország péntek reggel szembesült a helyzettel, nem azzal, hogy most aztán "senki sehová" a Dunántúlon, hanem hogy ezrek estek egy éjszakára és még ki tudja meddig a hó fogságába. A katasztrófavédelem irányítása számára is ekkor válhatott nyilvánvalóvá, hogy a helyi erőkkel nem oldható meg a helyzet. A honvédség Facebook-csoportját követve péntek délelőtt jöttek a hírek az alakulatok bevetéséről. Miközben a mentők, a rendőrök, katasztrófavédelmisek nyilván dolgoztak már a behavazott utak mentén, az úton ragadtak ebből sokszor semmit nem láttak, a központi irányítás mintha csak péntek délelőtt éledt volna fel, amikor pl. az utak menti települések vezetése, lakossága, a helyi média már fél napja "szolgálatba helyezte magát".


Ami kifejezetten a mostani kormányt célzó kritikám: láthatóan nem működött a helyettesítési rend. A miniszterelnök Brüsszelben, fontos tárgyaláson, "igazoltan távol", de ki helyettesíti? Semjén miniszterelnök-helyettes Kézdivásárhelyen lovagol. Bravó. Őt ki helyettesíti? Pintér Sándor belügyminiszter péntek délelőtt 11 órakor hirdetett vészhelyzetet, akkortól vált a kormány észrevehetővé az ügyben. Lehet vitatni a tevékenységét, én nem teszem (talán csak ezt: ha már nem volt központi döntés a riasztásról, hát elég visszás a hasonló egyéni döntésekért az utakon rekedteket hibáztatni): ami a legfontosabb, hogy láthatóvá tette; van központi irányítási szándék. Ami egyértelműen hiba, hogy ez legalább 12 órát késett, és nem tudom, hogy ez kin múlt.


m1_czegledy.jpgFotó: Dr. Czeglédy Csaba


A pénteki, késői központi beavatkozás miatt sajnos maradtak olyan hó-foglyok, akik csak péntekről szombatra virradó éjjel szabadulhattak, de szerencse a szerencsétlenségben, hogy az igen hideg szombati hajnal nem tudott halálos áldozatot szedni. Óriási köszönet illeti ezért az akkor már akár 30. órája a terepen dolgozóknak, a honvédség egységeinek és a fura március 15-i érzéseket keltő, de láthatóan nagyon hiányzó osztrák műszaki segítségnek is. Hogy szombat este a már nem havas M1-es miért állt be újra, azt nem tudom, a híradás szerint a terepen lévő rendőrök sem kaptak tájékoztatást. Nagyobb hiba, hogy nem világos már 2 napja, hogy épp mi történik az M1-es egyes szakaszain, sőt péntek este az is előfordult, hogy olyan híradások mentek ki (pl. a rendőrség honlapján - innen gyorsan törölték -, majd ezt átvéve internetes portálokon is), hogy szabad a pálya, miközben ez még nem volt igaz.


Egy dolgot még hozzá kell tennem. Miközben a Dunántúlon a behavazott utak jelentették a krízist, Északkelet-Magyarországon több százezren maradtak áram nélkül, sokan közülük még most is így élnek, esetleg még napokig. Az áramszünet oka itt, hogy a légvezetékek nagyon megsínylették mind az ónos esőt, mind az erős szelet, de főleg a kettő kombinációját. A nagyfeszültségű gerinchálózat nyilván légvezetékeken marad, de a hálózat kisebb terhelésű részei valószínűleg elvezethetők lennének az időjárásnak nem kiszolgáltatott földkábelen is. Ez nyilván komolyabb beruházást igényelne - ehhez képest most épp rezsicsökkentésre ítéljük e szolgáltatókat, és hogy örüljön mindenki, földalattkábelvezetési adót is kivetünk rájuk. Így aztán e cégek szinte biztosan nem fognak nekiállni e fejlesztésnek, a kockázatokat most jópáran a bőrükön érezhetik.


Utolsó kérdésem: ki ellen kell a TEK-nek páncélozott szállító harcjármű?


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!