Thursday, June 7, 2012

N. Konzultáció: golfozunk vagy szórakozunk?

Van itt ez a nemzeti konzultáció. Naív ember azt gondolná, kíváncsiak a véleményünkre, igaz kicsit lejt a pálya a kérdésfeltevésekben, de a végén majd feldolgozzák, kapunk egy számot, hogy ezt szeretné a nép. Erre mit látok ma?

Aszongya a hirdetés: "Azt gondoljuk, tovább kell emelni a minimálbért."

Mivanmivanmivan? Most akkor érdekel a véleményem, vagy megmondják a véleményemet? Persze gondolhatnék arra is, hogy csak a reklámcéget kell kicsit kistafírozni, volt már ilyen, de tartok tőle hogy most ez nem az, ha meg villamosra költik, az nem is baj. Abba se mennék most bele, hogy az itt hirdetett minimálbéremelés és a fiatalok elhelyezkedése egyenes vagy fordított arányban áll-e. A lényeg: a reklámból úgy tűnik, a megrendelőnek érdeke, hogy ezekre a kérdésekre az itt preferált válasz kapjon többséget.

Nade. Ha azt akarják, hogy ez jöjjön ki, fel se kell dolgozni a visszaküldött kérdőíveket, elég beírni eredménynek azt, amit szeretnének. Nincs itt négypárti ellenőrzés meg OVB, azt írnak be, amit akarnak; ez biztos egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne.

Az megvan, amikor a Jóisten és Szent Péter golfoznak? Üt a Jóisten, és a golyó már épp megállna a lyuk mellett, amikor egyszer csak ott terem egy kisegér, bekapja a golyót, odaugrik egy nyest, megeszi az egeret, odarepül egy sas, széttépi az egész kavalkádot és a golyó kipottyan, hopp, bele a lukba.

Na - szólal meg Szent Péter - Uram, azt azért döntsük el: most golfozunk, vagy szórakozunk?

Te is érzel itt némi ellentmondást? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:

Wednesday, June 6, 2012

A vízügy nem játék!

Válságunk éveiben időről időre jön a hír, hogy megszűnt ez meg az. Na de a vízállásjelentés?

Joggal vagyunk (voltunk?) büszkék arra, hogy a magyar vízügyi szolgálat a világ élvonalában van. Nem véletlen: hazánk földrajzi helyzete, a folyóvizek által feltöltött, és jelenleg is süllyedő alföldek folyóinak árvízvédelme nem könnyű műfaj. Kicsit kisebb a tét, mint Hollandia esetében, de azért van itt nagy és veszélyes árvíz bőven. Csak az utóbbi 50 évből: Duna - 1965, 1991, 2002, 2006; Tisza - 1970, aztán 1998-2001 közt minden évben, 2006. Elég sok, és persze lesz még a jövőben is.


Keresgélnék pontosabb adatok után az adatbázisokban, de azok tegnap óta nem elérhetők. Kirúgták a komplett VITUKI-t, benne a vízjelző szolgálattal. Hogy miért, csak találgatni lehet, tippeket itt lehet olvasni. A munkatársak egy részét átveszi egy új szervezet (Nemzeti Környezetügyi Intézet, NKI), de mivel úgy tűnik, a telephely a fontos, a toronyház a Duna-parti ingatlanon (kép alul) ahonnan most menniük kell, az új helyen még nem tudnak úgy dolgozni mint eddig.

Az NKI alapításával egyidejűleg az állami vízügyi szervezet gerincét, az ár- és belvízvédelmi szolgálatot a Belügyminisztérium fennhatósága alá helyezte a kormány, mondván, az a tárca felelős a közmunkák szervezéséért, márpedig arra az árvízvédelmi létesítmények rendbetételében is szükség van

(Forrás: greenfo.hu; kiemelés tőlem)

Középen a VITUKI telke, jobboldalt a jellegzetes toronyházzal (Forrás: hg.hu)

Többen mondták már, hogy felindult állapotban ne írjak blogot. Erről az ügyről azonban nehéz máshogy. Tényleg nem tudják, mivel játszanak? Az elmúlt években amúgy is elég komoly költségvetési megszorítást mértek a vízügyre, de az infrastruktúra központi elemeit szétverni úgy, hogy nem tudják, mi lesz helyette holnap? Mi történik a felbecsülhetetlen értékű, pótolhatatlan adattárral? Árvizkor honnan lesz vízállás-előrejelzés, vízhozambecslés? Az árvízi irányítás sem az a szakterület, amelynek jót tesz, ha sűrűn szervezgetik meg pakolják egyik minisztériumtól a másikhoz. Ez a közmunkára hivatkozás meg különösen megijeszt, mert azt látom felsejleni mögötte, hogy ezen a vitális területen is politikai lózungok alapján döntenek.

Egy újabb szakmával akaszt tengelyt a kormány, mindegy, hogy bosszúból vagy ingatlanért, könnyebb közbeszerzésekért. A vízügyi szakma (és ne keverjük már össze az árvízvédelmet Nagymarossal!) nem egyszerűen egy szakma, hanem egy szolgálat. Ez az első nagyobb árvíznél kiderül, pláne ha sem eszközt, sem embert, és most már adatot sem kap eleget.

Az aktuális vízállások (még?) elérhetők.

Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:

Friday, June 1, 2012

Így tőzsdézünk mi

Majdnem 20 milliárdot bukott a magyar állam az államiba terelt magánnyugdíj-vagyon részvényeinek értékesítésekor. Eltőzsdézték, mondaná a nyugdíjvédelem felkent korifeus-hölgye. Ez különösen érdekes megvilágításba helyezi a pénztárak ellen indított hűtlen kezelési vizsgálatokat.

A pénztárak állami felügyelete elvileg a pénztártagok védelmét szolgálná. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által kezdeményezett eljárások azt vizsgálják, hogy egyes pénztárak esetében indokolt volt-e a korábbi - a pénztárak felé igencsak megengedő - törvény szerinti maximum 4,5%-os (illetve bizonyos esetekben akár 5,5%-os) vagyonkezelői díj felszámítása, illetve hogy a pénztárak pályázatokon választottak vagyonkezelőt, vagy vagy esetleg automatikusan az anyaintézmény vagyonkezelője kapta a feladatot és a nem kevés pénzt is. Ez teljesen érthető vizsgálat, mondjuk még jobban értettem volna 2 vagy akár 4 évvel ezelőtt megindítva. Tíz éves működés során kb. 200 milliárdos tételről beszélünk, pontosabban hogy ennek mekkora része volt "jogosan" kiszámlázható, lényegében elvonható a tagok által felhalmozott magánnyugdíjszámlák egyenlegéből.

 

Ehhez képest a magyar állam, mihelyt a vagyon hozzá került, azonnal bukott kb. 18 milliárdot. Easy come, easy go, majd beszedjük sárgacsekk-adóban. (Azt azért hozzá kell tennem, hogy a veszteség csak egy elképzelt lehetőséghez képest jelentkezik: ha rögtön átadáskor eladják a részvényeket, annyivel többet kaptunk volna érte. Vagy ha nem akkor adják el, hanem később.)

Azért a kisördög még ott berzenkedik bennem. Miért most fontos a pénztárak vizsgálata? Mert most már az államnál van a pénz nagy része? Vagy hogy lehetetlenüljenek el a maradék pénztárak is, bizonytalan jogi helyzetbe sodorva a még mindig náluk kitartó pár tízezer polgárt? Vagy ez még játszik Orbánék 5 pontjából, ha a legfontosabb kettő már nem is? Akármi is a cél, a ma nyilvánosságra került szám az egészet nevetségessé teszi. "A gyorsan romló piaci körülményekhez az NGM−ÁKK páros nem tudott alkalmazkodni" - ilyenkor lehet szakemberhez is fordulni, még csak 4,5%-ot sem kell fizetni érte. Mindenesetre 600 milliárdnyi vagyont olyanokra bízni, akik "nem tudnak alkalmazkodni a piaci körülményekhez", az legalábbis hanyag kezelésnek tűnik. De a Kehi ezt nem vizsgálja.

Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához: