Friday, May 27, 2016

Nyakunkon 2018

A Fidesz, vagy lassacskán Fidesz-Jobbik kormányzásról, annak bűneiről vagy hibáiról  órákig lehetne beszélni, de minek. Aki akarja, tudja miről beszélek, aki nem akarja, annak egy fizetett szoci blogger vagyok és/vagy Soros áll mögöttem természetesen. Írhatnám, hogy állóháború van, de már ez sem igaz. Az, hogy farkasszemet nézünk egymással, és tudjuk, hogy rossz vége lesz, az nem biztos hogy háborút jelent. Lehet az vágóhíd is. Annyi különbséggel, hogy birkák most mind a két oldalon állnak. Az év elején a Fidesz végre valahára elindult azon a lejtőn, amit az iszonyatos korrupcióval és maffia berendezkedésével maga alatt zsírozott meg derekasan. Ekkor jött a menekült válság, és a Fidesz sikeresen kovácsolt politikai tőkét a félelemből, tudjuk, láttuk, megettük. 


Csakhogy. Lázár mindeközben nem kezdett el becsületes lenni, Kósa nem kezdett el agyat növeszteni, Rogán lakása nem zsugorodott, Habony, Gucci helyett nem vett magának Tisza cipőt, Mészáros nem próbálkozott meg a tisztességes piaci versennyel ésatöbbi ésatöbbi. A Fidesznek volt egy történelmi lehetősége arra, hogy a holtponton szerencsésen átjutva, titokban összekapják magukat. Jó, jó, tudom, a maffia az maffia marad, és a fenti történelmi lehetőség pusztán elméleti. A Fidesz sajnos már réges-régen túl van azon a ponton, ahonnan még van visszatérés. Túl sok milliárd van már behálózva, túl sok a kegyenc, túl sok a kivételezett, túl sok a magánalapítvány, a rokon, a stadion, a mutyi. És persze túl sok a kárvallott, a titokban morgolódó, a megbántott, a várakozó aki évek óta barna nyelvvel várja az idejét. Pedig ez az a pillanat, amikor Orbán a szélsőjobbról lassan visszatáncolhatna. Most még el lehetne adni a polgári középnek, hogy a vészkorszak radikális megoldásokat kívánt, na nyugodjunk meg együtt, lássátok, ha csitul a helyzet, mi is visszatérünk a polgári értékekhez, ami ugye istenadta természetünk.


Csakhogy Orbán mögött már nem egy valódi politikai - pláne nem polgári - szervezet áll, amelyik képes alulról megújulni, hanem egy kvázi maffia. Egy párt mindig képes arra, hogy új embereket bedobjon, új irányt vegyen, új stratégiát válasszon, új arcok, új ügyek mögé sorakozzon fel - a vidéki aktivistától elindulva. Egy maffia viszont nem tud kevesebbet lopni, kevésbé korruptnak lenni, mert attól még ugyanúgy maffia marad, csak épp gyengébb. Egy bűnbanda nem tud lassacskán a közpénz lenyúlás helyett fokozatosan piaci szereplővé válni. Hallott már valaki olyanról, hogy egy kolumbiai klán a heroin mellett elkezdett lisztet is exportálni az USÁ-ba? 


Csakhogy 2018-ban még lesznek választások. Eddig a Fidesz ugyan sikeresen viszi a hazugsággyárát, bocsánat, kormányzati kommunikációja sikeres, ám egyre nagyobb a tét. Egyre több a támadható felület, egyre több a hiba, a mutyi, a nyilvánvaló lehúzás. Talán három oldalról lehet megfogni a Fideszt, ebből kettő szerintem veszélyes is lehet. A veszélytelennel kezdem, ez a korrupció léte, a mutyik, és úgy általában a Fidesz hazugsággyára. Mára sajnos kiderült, hogy a kádár köztünk él. Az emberek számára teljesen természetes, hogy odafent lopnak, hogy helyettünk döntenek, a mi életünkkel játszanak. Tessék meghajolni, előre köszönni, és ügyesen elkapni az alamizsnát. Nem is Kádárral kezdődött, Horthy is büszkén lavírozta bele az országot az egyik szarkupacból a másikba, de akár Mátyás Királyig le tudnám vezetni a dolgot, nevermind. 


Csakhogy a másik két téma veszélyes, mert már elérte a kisembereket. Azokat is, akik amúgy zsigerből utálják a politikát, vagy sosem néznek híradót. Esetleg Fidesz szavazók, hovatovább hálásak Orbánnak, hogy megvédte az országot a nem ránk támadó menekültek seregétől. Csakhogy néha ők is betegek és lehet hogy a családban van iskolás. Az egészségügy és az oktatás. Nem tudok olyan embert mondani, akitől az elmúlt évben azt hallottam volna: igen az oktatásban és az egészségügyben minden rendben van. Ellenben ismerek 2010-es és 2014-es stabil Fidesz szavazókat, akik mára felháborodva osszák a rendszert, mert egy röntgenre hónapot, MRI-re még többet, műtétre meg isten tudja mennyit kell várni, aztán ha kórházba mész látogatni, ne virágot vigyél, hanem kenyeret, WC papírt és kötszert. Tartsa fel a kezét az, aki az elmúlt 2 évben nem hallott egy horror-sztorit a kórházakról! Baleseti ügyeleten 2 napot várni az orvosra, 29 éves orvos konzultál a 30 évessel, rossz diagnózis, rossz műszer, elküldték, visszaküldték, ne mentőt hívjon hanem taxit ésatöbbi. Meg ugye a gyerek az iskolában… Az elvárások, az osztályzás, az állapotok, a lehetőségek, a továbbtanulás, a felvételi, a magántanár, a nem tud már aludni sem, az el vagyok keseredve, a nem tudom mi lesz belőle, a nekünk kell bevinni… A gyerekiért és a beteg szeretteiért mindenki ölni tudna, még a biztos Fidesz szavazók is. És itt már nem segít az Isaura TV.


 


innen

Csakhogy kire? Jaj, ez a röpke két év úgy fog elillanni, ahogy a magánnyugdíj pénztárak vagyona. Aztán jön majd az összefogás, a mentsük meg a demokráciát, közös lista-magán cella, én vele nem akarok, ő velem nem akar... Rossz emlékek sora... (2016-os választások legszebb emléke Mesterházy motorja.) Viszont aki most ráugrik ezekre a témákra - egészségügy, oktatás -, az 2018-ban a borítékolható sár- és fekáliadobálás sikamlós hónapjaiban is meg tud majd állni a saját lábán. Nagyon újat persze nem mondtam, de eddig úgy tűnik a legnagyobb tanár és orvos felkelések eddig civil kezdeményezések. Itt nyílik az új remény gyengécske virága? 

Thursday, May 12, 2016

Népszavazást... akármiről!

Tombol a népszavazási láz az országban. Bár a vasárnapi nyitvatartás eltörlésével a Fidesz egy tök jó házibuliban kapcsolta fel a villanyt még éjfél előtt, azért van még itt miért izgulni. Kíváncsi vagyok hogy az MSZP/Liberális kérdések elérik-e a 200 000 aláírót (és ha nem, az mit jelent az ellenzék számára? Sírjunk, vagy nevessünk? Rajtuk, vagy magunkon?) Na persze a Fidesznek is megvan a magához való hatalommechanikai érzéke - a hatalomért bármit és bárkit, óvszer nélkül felárral - rá is cuppant a népszavazósdira. Nekem azért lenne pár ötletem a kérdésekre:


A Fidesz kérdése például meglepően polkorrekt, igazából az alábbi kérdést szerették volna feltenni:  


Egyetért ön azzal, hogy Angela Merkel lóháton, félmeztelen amazonként muzulmán tatárokat hordáit vezesse az országba, ahol felgyújtják templomainkat, leölik jószágainkat, megeszik gyermekeinket és stadionjainkban halomra nyilazzák futballistáinkat - a betelepítési kvóta ürügyén?


 


Az MSZP a boltzárral és a kopaszokkal az évtized sanszát kapta meg, hogy talpra álljon. Ezt a Fidesz is meglátta, úgyhogy kirúgta alóluk a széket. (Bevállalták, mert tudták, hogy azok a finom lelkű, jogbiztonságot kereső és elvek mentén politizáló jobboldali, centralista szavazók, akiket ez a gerinctelenség esetleg zavarna, már régen nem Fidesz szavazók.) Azért az MSZP még megkérdezné:


Egyetért ön azzal, hogy a Fidesz állítsa vissza a vasárnapi boltzárat, hogy mi eltöröltethessük, majd a győztes népszavazás estéjén kimondhassuk, hogy milliók támogatják az MSZP-t, szóval mindenki mehet a picsába, mi vezessük a kormányváltók listáját 2018-ban is?


 


Persze a DK sem maradna ki a jóból, noha be kell vallanom, mostanság kevesebb hülyeséget képesek kitermelni. Ezeknek nincs elég szabad idejük politizálni? Legalább valami gitáros mémet dobjatok már össze. Addig is a DK azzal küzd amivel nemhogy megalakulása óta, de már annál jóval korábban is küzdött, a politikusaival szembeni khm… előítéletekkel. Ha egyszer népszavazásra bocsájthatnának egy kérdést, azt tuti hogy Vágó Pista arcképével adnák el a szavazó lapon - akkor kérdezzük meg a közönsége!:


Egyetért ön azzal, hogy mindenki felejtse el a politikusok 2009 előtti botrányait? Amúgy meg nem volt sokkal jobb, hogy mi másfél évig legalább nem csináltunk semmit?


A) egyetértek                       C) megállnék


B) igen                                D) mindenki mondjon le!


 


A Jobbik úgy tűnik kezd belefáradni a cukiságkampányba. Furcsamód a menekültválság pont rosszkor jött. A mainstream médiában váltig állítják magukról,hogy mekkora józan életű néppártok - azért még másnaposan fel-fel büfögnek egy kis rasszizmust, fasiszta ideológiát, o pardon...  Két út áll előttük. Vagy visszahúzódnak radikálisba, (ahol épp két erős bástya, Kövér és Kósa spricceli olyan erővel a tudást mint egy trágyaszóró - jajj nektek, muzulmánok, nők, bevándorlók és kivándorlók!) és felteszik az alábbi kérdést:


Egyetért ön azzal, hogy Angela Merkel, Orbán Viktor hátán, félmeztelen amazonként muzulmán tatárokat hordáit vezesse az országba, ahol felgyújtják templomainkat, leölik jószágainkat, megeszik gyermekeinket és stadionjainkban halomra nyilazzák futballistáinkat - a betelepítési kvóta ürügyén?


 


Vagy pedig most csendben maradnak, és várják hogy a Fideszt végleg maga alá temesse a korupció. Esetleg egy szimbolikus népszavazással tudnák ébren tartani a zárt sorokban meneteléshez szokott szavazóbázisukat, egyben utalna a Jobbik új irányvonalára:


Egyetért ön azzal, hogy a Feszty körképen a honfoglaló magyar vezérek ruháját fessük át öltönyre, nyakkendőre és üvegzsebre, a kép alján (majdnem azt írtam, hogy a szélén) pedig fessünk egy honfoglaló elszámoltatási bizottságot, amely épp a vezérek által a honfoglalásra fordított összeget könyveli el hiánytalanul.


 


A korrupció persze a kispártokat is érdekli - ha már kihagyták őket,ne lopjon más se. Végül is bármelyik párt kezdeményezhetné az alábbi érdést:


Egyetért ön azzal, hogy adóztassuk meg a korrupcióból származó jövedelmet?


 


Az LMP persze továbbra is új rendszerváltásban gondolkodik, ők felette állnak a rendszernek. Ehhez már szinte minden megvan egy kivételével: a választók bizalma. Az LMP tehát egyetlen kérdésben érdekelt, hogy valóban más lehessen a politika:


Egyetért ön azzal, hogy a Lehet Más a Politika párt 2018-as parlamenti választásokon elért eredményében a tizedesvesszőt egy helyiértékkel jobbra tolja a választási bizottság?


 


A végére hagytam azt a pártot, amelyiken a legtöbbet tudok nevetni, ez a Munkáspárt. Nem ide tartozik, de láttam a Május elsejei Munkáspárt programot: Reggel gyülekező valahol Pesten. Beszédet mond Thürmer Gyula. Séta a Népligetbe. Megérkezés, beszédet mond Thürmer Gyula. Majális. Emberek, hát nincs két, azaz kettő nyomorult munkáspárti politikus, aki beszédet tudna tartani? Úgy tűnik a Munkáspártnak nincs is olyan receptje, ami megoldaná a mai helyzetet. Hihetetlen, de a szlogen a régi: világ proletárjai egyesüljetek. Nem is várnék más népszavazási kezdeményezést:


Egyetért ön azzal, hogy építsünk egy időgépet, és Thürmer Gyula utazzon vissza 1936-ba, hogy Magyarország felvételét kérje a Szovjetunióba? És ha már ott van, fogná a kis  Gorbacsovot, elcipelné a moszkvai pártház elé, ahol bucira pofozná a fejét, hogy az élete végéig elkerülje még a kommunista párt környékét is.  


Én kérek elnézést, nekem kellemetlen.


 

Wednesday, May 11, 2016

Nekünk épül az ország...

Örömmel olvasom, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ismét az országot, és ezáltal engem, közepesen levegőnek nézett állampolgárát szolgálja. Emberek, megszüntetjük a szegénységet. Sokan mondták már ezt, jaj istenem, de sokan… drága világtörténelmünk utóbbi szakaszában aki nem így kezdte, az inkább bele se kezdett! (Bár ha belegondolunk, faramuci módon talán pont azokkal volt a legnagyobb baj, akik éppen így kezdtek neki a nagy világmegváltó délutáni foglalkozásokhoz.)


Azért a KSH sokat tanult a múltból. Sokan belebuktak abba, hogy a szegénység helyett csak a szegényeket sikerült eltüntetni, vagy a közéletből, vagy a föld felszínéről - hát nem lehet minden diktátornak ugyanannyira véres a keze, na. De mi ezen már túlléptünk, mi ezt már meghaladtuk. Csak ámulok azon, hogy a KSH bejelentette, változtatni óhajt a számítási módszerein, mert túl sok a szegény. Ennyi. Éhes vagy? Ne legyél. Vagy legalábbis ha már reggeliztél - teszem azt tegnap reggel -, akkor voltaképp te már nem lehetsz 100%-ban éhes, esetleg ha úgy 50%-ban. Na most, ha elmúlt 11, de még nincs dél, akkor azért vagy éhes, mert még nem ebédeltél, és nem azért, mert nem reggeliztél… egyáltalán nem mindegy, innen már jó ha csak 25%-ban vagy éhes, ami ugye ebéd előtt inkább csak étvágy érzete, nem éhség, ugyan már… Hát minek építenénk stadionokat, hogy halljuk egymás gyomrának korgását? Csak azt nem értem, az a sok hüly… bocsánat, tehetségtelen, ortodoxiába fulladó nyugati ország miért küszködik még a jóléti államok alulról jövő felépítésében, tudniillik úgy, hogy aki éhes azt - többnyire - megpróbálják jóllakatni. Ja, persze, tudom már. Mert ott vannak még választó polgárok, és nem csak szavazók. Mert a zsivány, vadkapitalista angolok, németek, amerikaiak, akárkik vannak olyan aljas, elvtelen és gerinctelen senkik, hogy foggal körömmel ragaszkodnak ahhoz a pénzhez, ami az övék. Gusztustalan harácsolás ez, hogy minden adófillérjükért úgy jajgatnak, mintha fogukat húznák, és a közpénzre nem átallanak úgy tekinteni, mintha az az ő pénzük lenne, amiből az ő országukat finanszírozzák. Jó hogy nem már ráhímeztetik a nemzeti lobogóra, hogy sponsored by John Smith. Szörnyű, nem? A közpénz ilyen fertő, kizsákmányoló helyeken elveszíti közpénz jellegét, és mindenki úgy tekint rá, mintha az övé is lenne, és ha lopnak, akkor úgy érzi tőle is lopnak, ha pedig hazudnak, akkor úgy érzi neki is hazudnak, az ő pénzéből hazudnak. És ha egy állami szerv hazudik, fel vannak háborodva, hogy az én pénzemből ezt ne... Pfuj, pénzközpontú, kapitalista söpredék.


Bezzeg nálunk. Ha a KSH azt mondja, sok a szegény - és nyilván nincs pénzünk etetni a szegényeket, horribile dictu költeni a gazdaságra, felzárkóztatásra (azért az alapjövedelemmel, meg a hasonló hülyeségekkel hagyjatok békén), oktatásra - hát valamit tennünk kell. Nem is értem, miért nem hozzák törvénybe, hogy mától szegénynek nevezzük a társadalom legszegényebb 10%-át. Nem kellene itt csűrni csavarni, kész. A többi lehetne a középosztály, úgyis azért jajgatnak, hogy ilyen meg nincs. Ezután pedig, ahogy fogy az ország lakosainak száma, úgy fogyna évről évre a szegények száma is. Ennyire egyszerű! Kádár beájulna. Mi pedig tapsolunk hozzá. Ha esetleg kevesen tapsolnának, a KSH majd megváltoztatja a módszereit, és az ökölbe szorított kézzel való hadonászást is tapsolásnak fog minősülni. A végén pedig megjutalmazzák a vezetőket, néhány strómant, hogy ím, milyen szépen sikerült megcsinálni a statisztikákat: nincsenek szegények, és nincsenek elégedetlenkedők. A tények azonban - még mindig - makacs dolgok, elvtársak. Bocsánat, polgártársak. Bocsánat, bűntársak.



Az unortodoxia diszkrét, öntömjénező éteri fellege lassan matériává válik. Mondhatni, valósággá válik, igen, itt a Földön. Talán a Kárpát-medence vonulatai azok, amelyek hatására a felfelé szálló éteri unortodoxiából kicsapódik a java, és visszacsorog ide, a nyakunkba. Nem kell kiabálni, én is érzem ám hogy büdös, csak félek, hogyha még jobban csapkodok, még több ömlik a nyakamba. Sose lehet tudni, holnap kit akar megmenteni a kormány… saját magától. Én a következő lépésben a nemzeti konzultációt is a KSH berkein belül folytatnám. (Csak egy dologra figyelnék oda. A leveleket  sokkal finomabb papírra nyomtatnám, három rétegűre, hogy az is fel tudja használni otthon, aki nem akarja visszaküldeni.) A fárasztó kérdezések, meg propaganda anyag helyett eleve csak a válaszokat küldeném ki, és egy rövid bemutatót, hogy a KSH milyen számítási módszerekkel érte el a kívánt eredményt, de ez pusztán a hogyan készült műsor rajongóinak szólna, nem lényeges...


Látva a magyar társadalom rezignáltságát, szerintem már csak egy fontos kérdésre kellene választ adni. A következő nemzeti konzultációban egy A4-es lapot küldenék ki, az alábbi feladattal. Kérem, nyissa ki a száját a lehető legnagyobbra. Még nagyobbra, fog az menni. Még egy kicsit. Nyomja a laphoz a száját, majd ceruzával, vagy tollal rajzolja körbe az ajkai körvonalát a papíron. Köszönjük.


Hogy miért? Jó lenne már tudni, mi az a legnagyobb dolog, ami még belefér a szánkba, végre a kormányzat sem aprózná el magát. Persze úgy 25%-ot rá kellene számolni, mert éles helyzetben mi magyar polgárok mindig többre vagyunk képesek.