Showing posts with label országos_meteorológiai_szolgálat. Show all posts
Showing posts with label országos_meteorológiai_szolgálat. Show all posts

Tuesday, March 5, 2013

Az időjárási helyzet fokozódik

Új meteorológiai törvényt készül tárgyalni a parlament, és nem is lenne a dolog gyanús, ha egyrészt nem futott volna már a dolog egy kört ősszel, és ha mostanában nem mindenről az új adók bevezetése jutna a kormány eszébe. Valóban, most is ez a helyzet, de nemcsak ez. Nemcsak szinte az egész meteorológiát tenné állami monopóliummá a tervezet - és rendelne el ehhez méltó monopolárakat egy nem feltétlenül valódi felhasználói körré - de teljesen ellehetetlenítené a magánszolgáltatókat, és megszűnésre ítélné a közösségi meteorológiát is.


Azt, hogy a tervezet minden médiaszolgáltatóra - függetlenül attól, hogy ad-e időjárás-jelentést vagy nem - a reklámbevételei fél százalékára rúgó "időjárás-adót" róna ki, megírták már részletesen mások. Azt is leírták, hogy az érintett körnek ez kb. két és fél százalékos társaságiadó-emeléssel ér fel. Mi most a dolognak a szabadságjogokkal kapcsolatos vetületéről írnék. A hangsúlyozottan csak tervezet formájában meglévő dokumentum bevezetője szerint nem a kormány álláspontja, célja a társadalmi egyeztetés megindítása. Akkor ez most annak egy eleme lesz.


A hazai meteorológiai piac nem túl sok szereplős. Van az Országos Meteorológiai Szolgálat, nemzetközi szabványokhoz illeszkedő mérési és előrejelző kapacitásával, hitelesítő laborjaival és állami adatszolgáltatási kötelezettségeivel, és ezekhez képest nevetséges mértékű alulfinanszírozással (tavaly költségvetésüknek valahol 30%-a körül volt az állami forrás). Vannak az OMSz-hez képest kicsi de egyre agilisabb, részben közösségi alapú adatgyűjtésből, részben akár saját radarhálózattal rendelkező, részben nemzetközileg nyilvános modellekből (igen, bennük az OMSz által állami pénzen szállított adatokkal) dolgozó cégek, közülük talán az Időkép a legismertebb és messze legnépszerűbb. Ennek nyilván ahhoz is köze van, hogy ők súlyt fektetnek a vonzó adatszolgáltatásra, honlapjukon egyszerűbben és szebben csomagolva vannak az adatok, mint az állami intézetnél a saját pontos és minőségellenőrzött eredmények és elemzések. Megjegyzem, ez más országok szolgálatainál nincs épp így, és ott még fogyókúrás meg ingatlanhirdetések sincsenek.


heliograph.jpg


A tervezet szerint csak olyan szervezet végezhet piaci célú meteorológiai szolgáltatást (előrejelzést, de a pillanatnyi helyzetre illetve múltbéli eseményekre vonakoztató adatközlést is), amelynek van hitelesített állomáshálózata, és van olyan embere, akinek diplomája is van a szakértelméről, vagy bemutatja az OMSz-től rendelt adatokról a számlát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az OMSz-en kívül mindenki fogja be a száját. Meteorológusuk ugyan van a többieknek is, de kalibrált állomáshálózatuk nincs. Azt a tudományos vitát le lehetne folytatni, hogy kevesebb számú de kalibrált mérési adatot milyen megbízhatósággal képes reprodukálni egy nagyságrenddel több nem kalibrált, de ilyen vitáról szó sincs. Verdikt van: ne versenyezzenek itt, ne szóljanak bele.


Odáig értem a dolgot, hogy az OMSz-t a médiaszolgáltatókkal akarják finanszírozni, mert ezt a pénzt is elnyeli a demográfiai kisgömböc. Hogy a többiek miért nem maradhatnak a piacon emellett, az nem világos. Azt azonban a legkevésbé sem fogom fel, hogy ennek kapcsán miért kell egy több százezres, a meteorológia iránt elkötelezett közösséget ellehetetleníteni. A "hivatalos" magyar meteorológiának inkább örülnie kéne egy ilyen közösség létének, bevonni őket a tevékenységébe, belátni, hogy a szakember-utánpótlás kiválasztása ebből a körből a leghatékonyabb. Az Egyesült Államokban nem véletlenül támogatják ezt a tevékenységet. Márpedig nálunk ehelyett ellehetetlenítik, mert az Időkép által nyilvánosságra hozott bővített hatástanulmány egyértelművé teszi, hogy mindenkinek, aki közösségi oldalon vagy a világhálón meteorológiai adatot közöl, műszerét hitelesíttetnie kell. Hogy kivel? Természetesen az OMSz-szel. Nem gondolom, hogy tolongás lenne, márpedig akkor bárki, aki a Metneten vagy az Időképen meteorológiai adatot közöl, esetlegesen veszélyes jelenségről (pl. zivatar, jégeső) fényképet publikál, potenciális törvénysértő lehet. És mindezt csak azért, mert az állam nem akarja/tudja finanszírozni a meteorológiai szolgálatát.


Engem ez zavar. Tényleg megéri a szólásszabadság korlátozása? Tényleg megéri egy elkötelezett közösség mindennapi életébe, szórakozásába beleszólni, a versenyt korlátozni, csak hogy egy állami szervezet finanszírozása többszörösen biztosított legyen? Tényleg megéri az ezzel foglalkozni kívánó cégeket külföldre kényszeríteni, adózzanak inkább csak ott? Mert pl. a weather.com-ot aligha fogja érdekelni a hazai törvényi tiltás.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzán a Facebook-on és oszd is meg a cikket:


Friday, October 26, 2012

Meteo-monopoly?

"Állami monopólium lesz az időjárás-jelentés" - olvashatjuk és hallhatjuk a hírportálokon és a hírműsorokban tegnap óta, amikor Illés Zoltán környezetügyi államtitkára nyilatkozott a közrádióban.



Az időjárás-előrejelzés monopólium, nagyon szűk ugyanis az a kör, ami az időjárási adatokat pontosan mérni, értékelni, elemezni tudja, prognosztizálni tud belőle. Hatalmas műszaki felszerelés, számítógépes kapacitás, műholdas rendszerek szükségesek mindehhez, a pontos információ óriási érték. (...) Az új törvény kimondja, hogy a meteorológiai adatok begyűjtése állami szerep, amit az állam finanszíroz, és nem támogatja, hogy magánmeteorológiai társaságok elemzéseket adjanak. Azokat a visszás helyzeteket is igyekszik kiküszöbölni a törvény, hogy a megszerzett adatok alapján a másod-, harmad-, sokadik közlés az elemzéseket eladhassa és magánhasznot termelhessen belőle. A magántársaságok ugyanis nem rendelkeznek saját mérőhálózattal, hiszen ennek hatalmasak a költségei. (...) Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak jelenleg működési költségeinek felét kell saját erőből előteremtenie. A törvényi szabályozással arra törekszenek, hogy ezen a területen minél nagyobb legyen az állami szerepvállalás, és az OMSZ ne legyen kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak, ne kelljen az információkat eladnia a bevételei növelése végett. (kiemelés tőlem: TG)



A fenti hír által beharangozott törvényi változtatásnak két lehetséges, és egymást nem is kizáró iránya van, nem árt tehát ezeket még az elfogadás előtt áttekinteni.


meteomonopoly.jpgValószínűleg a hírnek az a része a kulcs, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSz) költégvetése felét kell saját bevételeiből kigazdálkodnia (valójában az elvárt saját bevétel aránya ennél már jóval nagyobb, de a lényeg most nem ez). Tudnunk kell, hogy ez nemcsak rájuk, de az állami fenntartású, a földtudományokhoz kötött más intézetekre (és jó eséllyel máshol is, csak azokra nincs rálátásom): így a Földmérési és Távérzékelési Intézetre (FÖMI), a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet egyesítésével létrejött Magyar Földtani és Geofizikai Intézetre (MFGI) is vonatkozik, illetve így működött a megszüntetésre ítélt VITUKI is. Ez a gyakorlat nem új keletű, ismereteim szerint az 1960-as évek végéig vezethető vissza, bár az utóbbi évtized költségvetési megszorításai mindig a kitermelendő saját bevétel növekedésében jelentkeztek. Ez részben pályázati kötelezettséget jelent az érintett intézményeknek, részben ahhoz vezet, hogy egyébként állami forrásból létrehozott és fenntartott adatbázisokat csak térítés ellenében tesznek hozzáférhetővé. A "vizitdíj-elv", tehát, hogy az intézmények fenntartásának állandó, adóból fizetett költségei mellett a használó többet fizet, valósul tehát meg. Ez politikai döntés kérdése: az Egyesült Államokban például a közpénzből létrehozott adatbázisok közkincsnek minősülnek és törvény erejénél fogva nyilvánosak, míg az európai államok nagy része (nem mind) a miénkhez hasonló gyakorlatot folytat. A mindenkori kormány döntése, hogy melyik utat követi.


A nyilatkozatnak az a mondata, miszerint (az OMSz-nek) "ne kelljen az információkat eladnia a bevételei növelése végett" utalhat arra, hogy az állam hajlandó nagyobb részt vállalni az egyébként állami alapfeladatot végző intézmény fenntartásából, csökkentve a működési kockázatokat. Ennek van értelme, hiszen egy meteorológiai intézet elsősorban időjárás-jelentést, időjárási adattárakat készít, ezzel kapcsolatos eszköz- és módszerfejlesztéseket végez, nem pedig marketing-munkát és piaci értékesítést. Valószínűleg az egész hazai piac nincs akkora, amekkora bevételt nekik elő kéne teremteniük - és ez feltehetően igaz pl. a FÖMI által eladható geodéziai adatokra is.


A másik értelmezés viszont az, hogy meg akarják tartani a "kitermelendő saját rész" arányt, esetleg a rossz gazdasági helyzetben tovább is növelnék azt, és hogy ez könnyebben elérhető legyen, a versenyszféra konkurrens cégeit kívánnák korlátozni abban, hogy az állammal versenyezzenek - pláne úgy, hogy részben annak adatait használják. A hazai meteorológiai piac az OMSz mellett pár magáncégből áll,  ezek közül kettő, az Időkép és a Metnet klasszikus webkettes közösségek. Utóbbiak - bár nem rendelkeznek kalibrált saját állomáshálózattal - saját közösségükön és az alább bemutatott nyilvános adatokon alapuló, meglehetősen jó előrejelzéseket adnak. A hazai meteorológia szempontjából sem mellékes, hogy ők nem kalibrált, de azért elég jó műszerekkel rendelkező, lelkes felhasználók százait, ezreit összefogó közösségek is, amelyek adott pillanatban bizony az OMSz adataitól független információkkal rendelkeznek, és azokat honlapjukon meg is jelenítik. Sikerük és versenyelőnyük nyilvánvaló: míg e cikk írásakor az OMSZ meteorológiai portálját 4000 alatti számban lájkolták a Facebook-felhasználók, ugyanez az adat az Időkép portálja esetében meghaladja a 320 ezret! (A metnet.hu mérőszáma ugyanitt 3200 körüli). Érdemes megnézni az oldalak adattartalma, kezelhetősége, felhasználó-barátsága közti különbséget. Az Időkép kizárására készülne a törvény?


Még hadd mondjak pár szót a felhasznált adatokról. Ami a felszíni mérési eredményeket illeti, a repülőtéri meteorológiai adatokat (METAR) nemzetközi hálózatból bárki elérheti, LisztFerihegy aktuális adatait például itt; ez csak Magyarországon 11 állomást jelent, amerikai világ-adatbázisból letöltve, bár az eredeti forrás nyilván az OMSz és/vagy a honvédség meteorológiai szolgálata. Ha valaki előrejelzési modellt szeretne, a GFS modell futtatási eredményei elérhetőek bárkinek, akit a következő egy hét európai időjárása érdekel (nyilván minden szervezet igyekszik a saját régiójára pontosabb eredményt adó modellt fejleszteni, de azért egy Déli Krónika időjárásjelentés szintjéhez az GFS is bőven elég). Meteorológiai műholdkép is elérhető ingyenesen, bár ez is olyan hozzájárulás eredményeképp, amelyet a többi fenntartó mellett a magyar állam is fizet. Az Időkép és az OMSz között a fő vitát az állami meteorológiai szolgálat időjárási radarképei jelentették. Hogy most is jelentik-e, ezt nem tudom (további információk a Vastagbőr blog posztjában), de a magáncég nem véletlenül épített ki az OMSz-től függetlenül működtetett, bár takarékossági okokból csak az érdekes időszakokban bekapcsolt saját radarhálózatot (legújabb bázisállomását épp e cikk megjelenésének napján telepítették Pozsonyban) és villámdetektor-rendszert.


Van tehát vitás pont bőven, tehát ha a törvény mégis e másik irányban, vagy ebben is, e vita lefolytatása helyett készül, vagyis Lex Időkép lenne belőle, az azért elég durva beavatkozást jelentene nemcsak egy hazai kisvállalkozás tevékenységébe, de több százezer ember meteorológiai érdeklődésébe is. És hát ennyi emberrel kár összeveszni. Hogy világos legyen: ez nem egy olyan csoport, amely valami ellen tiltakozva egy nap alatt 8000 lájkot kap - alapból 320 ezren vannak/vagyunk. Az már három "Milla". Vagy egy fél népszavazás.


(A szerző nem elfogulatlan: pár évig az Időkép tanácsadója volt publikusan hozzáférhető nemzetközi adatbázisok ügyében. Nem pénzért, hanem az ügy és a közösség iránti lelkesedésből.)


Egyetértesz? Csatlakozz hozzán a Facebook-on:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről