Showing posts with label felcsút. Show all posts
Showing posts with label felcsút. Show all posts

Thursday, January 23, 2020

Pestiek, nem érdemlitek meg!

Nem érdemlitek meg. Ennyi. Mégegyszer elmondom, lassabban: Nem ér-dem-li-tek meg. Amúgy meg minek is nektek a természet ezer csodája, mikor úgyis a természetelleneset hajszoljátok ti, pesti libsik, gyökértelen kozmopoliták, soros bérencek, és még sorolhatnám, ha nem lennék ilyen szemérmes, gyerekek is olvashatják...


Talpra agyar, gyere Debrecenbe, ahol még értékelik a gyapjas mamutok nemzeti örökségét. Mi még tudjuk, mit tudjuk, érezzük, hogy Hunor és Magor hogyan űzte a csodaszarvast, ami, végtére lehetett volna egy mamut is, különösen ha egy kicsit kitoljuk a történelmi távlatot (mármint a teraszra, mert ott télen elfér, nem zavar senkit). 


Nem, nem érdemlitek meg. Tudhattátok volna nagyon jól, ha Karácsony lesz, nem lesz karácsony. Persze, mikor az ősszel feldobták, hogy legyen Debrecen a főváros, csak nevettetek. Én is. Mostmár nem nevetünk. Amúgy a szépművészetit se nagyon szokjátok meg, ha Győr ügyesen pacsizik a hétvégén, oda is kell vinni ám valamit. Az erkölcsrendészetet mégse kellene, marad a szép, művészeti múzeum, de lehet hogy vessző nélkül írják, majd odafönt eldöntik. 


Én már csak abban bízom, hogy mikor (haza)viszik Debrecenbe, vonattal fogják szállítani a dolgokat, mégiscsak elvárható a tömegközlekedés. El tudom képzelni hogy mikor Szolnokon megáll a vonat, bámulnának az emberek a mamuton:  - Te jó ég, mennyit késett ez a vonat? 


Amúgy nem erről szól a dolog, én tudom. Majd tessék figyelni, a ládákban fogják debrecenbe csempészni a koronát, ki tudja, mikor lesz rá szükség. A külpolitikai helyzet egyre fokozódik elvtársa.... bocsánat, polgártársak, jobb helye lesz annak Debrecenben.


Na persze, hazánk lelkületét jól ismerő kedves olvasó most felkiált: Nono, hogy hogy nem Felcsút? 


Én már tudom. Oda más van betervezve, oda majd az országház fog kiköltözni, csak még meg kell várni, hogy legyen rá EU-s pályázat, csak úgy éri meg. Aztán majd valaki beköti a gázt is kb. 3,45 milliárd forintért, és ez még baráti ár, szakember hiány van. A  kisvasút se véletlenül került oda, persze sokan bírálták, hogy nincs kihasználva. Majd ki lesz, nem kell aggódni, csak mikor épült, még nem lehetett az emberek arcába mondani, hogy ti barmok, azért kell ide a vasút, hogy ne fájjon a hátatok, mert amúgy talicskával kellene elhordani azt a sok földet, amit majd akkor hordtok, mikor ássuk a Duna új medrét. 


Hiszen, ha már megy az Országház, csak nem hagyjuk ott a tükörképét a Duna vizében, ezeknek a hazaáruló pestieknek!

Friday, November 30, 2012

Közös ügyünk, a felcsúti trágya

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd egy olyan országban fogunk élni, ahol a toalettre nemcsak belülről - ugye az illem kedvéért - hanem kivülről is zárat kell szerelnünk. Mert aminek szaga van, azt viszik, gyakorlatilag ez a legelső és zsigerből jövő tanulság, amit a felcsúti trágyalopásból leszűrhetünk. Másszóval ilyen az, mikor egy Fidesz-közeli gazda otthon érzi magát. Döbrögi libát rabolt, de hát változnak az idők.


A másik dolog ugyanis, amire odafönt rájöttek, hogy ami ment nagyban a magánnyugdíjpénztárakkal, az megy kicsiben a szarral. Csak azon töprengek, vajon mi folyik itt a háttérben? Merthogy a helyi földesúr szavára láthatatlanná váló igazságszolgáltatás, a magántulajdon - lassan szokássá váló - semmibe vétele valami nagy dolgot sejtet a háttérben. Valami bűzlik Felcsúton?



Szinte látom magam előtt ahogy Matolcsy fel s alá járkált a parlamentben, azon töprengve, mit kellene lenyúlni a magyaroktól még, hogy a jövő évi büdzsé is ki legyen igazítva különleges forrásokkal. “Hé, le tudunk még nyúlni bármit is az emberektől?” - kiáltott fel. “Egy nagy szart” - jött a válasz, és elindultak az autók... Nem kérdeztek semmit, aminek szaga volt, vitték. Én meg eddig azt hittem, a kormány a fejünkben akar motoszkálni, meg az akaratunkat akarja megtörni... ilyesmi. Hát nem. Épp ellenkezőleg, de be kell vallanom, igazuk van. Agya nincs mindenkinek, nade khmm... kakája, az igen. Azt úgyis mindenki félti, hovatovább sokkal kézzel foghatóbb mint mondjuk egy kupac demokrácia-érzékenység, mégha büdösebb is, de legalább sötétben is meg lehet találni. Nem mintha attól félnék, hogy visszajön az az idő, mikor pufajkás osztagok felügyelik a beszolgáltatást, nem. Pufajkára eleve nem is lesz pénze az államnak jövőre... Az IMF ugye nem ad, mert mocskosimerialistakapitalistákváá, az azerieknek meg kell, mert hideg van a hegyekben.


De nem baj, szarunk az már lesz bőven, és ahogy figyeltem a parlament idei munkáját, el is fogyott az idei adag. De nem panaszkodhatunk, zúdult az a mi nyakunkba. Ennek a fülkeforradalomnak wc-lehúzásból kellene megzenésíteni a Himnuszt, már bocsánat. A jövőévi adagot pedig most államosították, a szemünk láttára. Elmaradt IMF-hitel, új MNB-elnök, KEHI, kelleni fog az anyag jövőre is, az biztos. Nem is venném a lelkemre, ha épp az alapanyag hiánya miatt állna le a Tisztelt Ház munkája, úgyhogy csak ennyit mondhatok, eljött a nemzeti összeborulás ideje. Tegyük össze, amink van, aztán valaki felmászik a kupac tetejére, és hátha meglátja merre van előre.


 



Tetszett a cikk? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről