Showing posts with label Semjén_Zsolt. Show all posts
Showing posts with label Semjén_Zsolt. Show all posts

Friday, December 7, 2012

Obersovszky-interjú a láthatáron!

Nemzetmentők! Teljes harckészültség! Szorítsuk össze a fogunkat, ez most (megint) rázós lesz! Zsolt, a miniszterelnök-helyettes fővadász is fennakadt a liberál-bolsevikok hálóján. A rosseb vinné el, hogy ezek mindig találnak valamit. Ezek ilyenek. Ezek.


Zsolt lezártnak tekinti. Jól van, első lépésnek nem rossz. Külföldön tartózkodik, ezzel nyertünk egy hétvégét. A jobboldali sajtóban (majdnem) teljes hírzárlatot rendelünk el. Ha kérdezik: „lezárult a vizsgálat”. Le-zá-rult. Ennyi és nem több. Elterelő-hírek gyártása folyamatban. Felkészül Obersovszky.


Igen, beismerjük. Indokolt az alkotmánybírósági döntés a választási regisztráció ügyében. Igen, egyetértünk. Megálljt kell parancsolni az emberek listázását szorgalmazó szélsőséges politikai nézetek térnyerésének. Igen, támogatjuk Azerbajdzsán euroatlanti integrációját. Igen, elmondjuk, ha kell százszor: Gyurcsány is csalt a szakdolgozatában. Sőt, ő csalt csak igazán! Jó, Schmitt is csalt (egy kicsit), de Gyurcsány is! Ők ketten vannak a pályán, többről nem tudunk. Amúgy meg most kaptuk a hírt, hogy hazugság itt minden, mert a fiatalok haza fognak jönni külföldről. Na ugye, hát nem is akar innen elmenni senki. Miért is menne, ha olyan emberekkel élhet együtt, mint Zsolt?


Egyébként kiselefánt született az állatkertben. Hogy melyikben? Még nem tudjuk, de munkatársunk már a helyszínen tartózkodik. Hóesés várható. Jövő héten. Öltözzenek rétegesen.


Tandíj pedig nincs. Röghöz kötés nincs. Bajnai lop.


semjenzsolt_trofea.jpg


Obersovszky, hol vagy már?! Most nagyon nagy a baj, Te kellesz ide! Te olyan jól meg tudod magyarázni, amit Pali nem. Amit Zsolti sem.


Olyan szépeket szoktál mondani. És most ugyanilyen szépeket szeretnénk hallani, erre van szükségünk! Mert amit eddig látunk Zsoltitól, az nem szép.



Tetszett a cikk? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Thursday, November 29, 2012

Apa, kezdődik! Semjén-vizsgálat az ELTE-n

Bár egy hete még nem tartotta vizsgálatra érdemesnek az ügyet, ma közleményt jelentetett meg a honlapján az ELTE Társadalomtudományi Kara, amelyet az MTI-hez is eljutattott: a Kar dékánja három fős vizsgálóbizottságot kért fel az elmúlt hetekben a sajtóban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök 1992-ben az ELTE-n kibocsátott szociológusi szakdolgozatával kapcsolatban felmerült állítások valóságtartalmának vizsgálatára. A bizottság összetétele nem ismert, de a dékán szerint a Kar magas tudományos minősítésű oktatóiról van szó. Nem szerepel ugyanakkor határidő a közleményben, nem tudjuk, hogy a dékán kérte volna a bizottságot, hogy valamely időpontra készüljön el a véleményével.


indecision_dice3.jpg


A múlt héten megírtuk: pontosan ez, az egyetemi vizsgálat az, amelytől az ügy egyáltalán üggyé válik. Természetesen a vizsgálat eredménye nem előlegezhető meg; amennyiben a vizsgálat eredményeként az egyetem úgy dönt, hogy továbbra is érvényesnek fogadja el a szakdolgozatot, akkor ezt a döntés végleges. És ha nem fogadja el, az is. A döntéshez, a tisztánlátáshoz, az egyetem valódi véleményének ismeretéhez ez a vizsgálat szükséges, és - az érintett miniszterelnök-helyetteshez hasonlóan - annak megindítását csak üdvözölni tudjuk.


Nem tudom, választ fogunk-e kapni valamikor arra a kérdésre, hogy mitől változott meg az ELTE TÁTK véleménye az elmúlt egy hét során. Elképzelhető, hogy a - nem túl hangos - sajtóvisszhangok, vagy az időközben kiderült újabb fejlemények miatt fordult a széljárás. Talán valamikor megtudjuk, talán nem, lényeg a lényeg, az ELTE-n folyik a vizsgálat, majd valamikor eredmény is lesz.


Érdekesebb az ügy másik szála, az ott látható passzivitás. Miközben Semjén Zsolt maga is üdvözölte az ELTE-bizottság felállításának hírét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (a doktori címet kibocsátó Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémia jogutódja) eddig nem indított hasonló vizsgálatot. Elképzelhető persze, hogy most lépéskényszerbe kerülnek, az aszimmetria mindenesetre figyelemreméltó, különösen azért, mert a Pázmány jogelődje bocsátotta ki a magasabb tudományos fokozatot.


Végezetül hadd idézzem Pelikánnak, a Mandiner szerzőjének egy januári, a Schmitt-ügy kapcsán írt mondatát:



Bőven akadnak itt sufniban összerakott doktori munkák, könyvrecenziókból (!), nekrológokból (!!) és interjúkból (!!!) bruttósított publikációs jegyzékek. Ha a Schmitt-ügy borítaná ezt a bilit, az lenne az igazán rock'n'roll.



Továbbra is egyetértünk. Kéne az a rock'n'roll nagyon. Még ha Semjénnek nem is jön be a Stones.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Tuesday, November 27, 2012

Semjén és Schmitt: ugyanaz a csapda kétszer

Második hete hangos a sajtó a HVG által megírt Semjén-féle plágiumvádtól - illetve pont a sajtó nem hangos, de erről majd később. Mondjuk inkább úgy, hogy második hete tudunk róla, hogy vitatható Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnöknek a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémián (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődje) 1991-ben szerzett teológiai doktorátusa és az ELTE-n 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata.


Ahogy arra a Véleményvezér tegnapi cikke is rámutatott, a védelem ezúttal sokkal profibb munkát végez, mint tette azt a Schmitt-ügyben. A sajtó gyakorlatilag nem kapta fel az ügyet, a visszatámadások pedig sokkal szélesebbek, Semjén bírálóit megpróbálják a katolikus egyetem vagy épp az egész kereszténység ellen támadóknak beállítani. Egy dolog ugyanakkor nagyon hasonló: mindkétszer ugyanabba az ősi trükkbe szaladtak bele.



A HVG ugyanis, ahogy azt kell, egyik esetben sem terítette ki az összes, tudomására jutott információt rögtön. Schmitt esetében bedobták a Georgiev-sztorit. Abból még nem is lett különösebb földindulás, bolgár szerző, nem publikált, könyvtári példány, nincs élő ember, aki ellenőrizni tudja. Jött a szabvány tagadás, ugyanmár, hazugság, politikai hangulatkeltés, dehogy mond le. És egy hét után került az asztalra Klaus Heinemann dolgozata és Schmitt-féle hivatkozatlan fordítása. (Anita DeFrantz még akkor sem.) Ez már ellenőrizhető volt, a német professzort meg lehetett interjúvolni, nemzetközi szálat kapott az ügy (ha tovább gördült volna, valószínűleg egy olimpiai helyválasztási botrány is újjáéledt volna vele). És ebben a pillanatban nemcsak a húsz éve elkövetett másolások fordultak Schmitt ellen, hanem az előző egy heti védekezés "pontatlanságai" is.


Most ugyanezt látom. Két hete az volt a sztori, hogy a teológiai doktoriban sok az épp csak átfogalmazott, hivatkozás nélküli átvétel külföldi szerzőktől és egy hazai szakkönyvből, meg hogy ugyanezt a szöveget sütötte el szakdolgozatként az ELTE-n. A védekezés alaphangja azonos a Schmitt esethez: ez csak politikai hangulatkeltés, ugyan már, dehogy mond le, szóba se kerül, kérjen bocsánatot a HVG. És - ahogy egyébként kell! - nyilvánosságra hozták az ügy dokumentumait.


De most komolyan, ennyire nem tudnak sakkozni? Ők nem így csinálnák fordított esetben? Eltelt egy hét, és a HVG kiterítette, hogy ez a szakdolgozat nem az, amit beadott, ahhoz képest ott van 10 oldal a témavezetője dolgozatából, amely ugyan csak egy évvel később jelent meg egy szaklapban (átfutási idő?), de szakember számára nem kétséges, hogy melyikük írhatta - és ezt a szöveget nem igazán írhatta ő a rendelkezésre álló nagyon rövid, "javítási" idő alatt. Azt már csak én tippelem, hogy lehet, hogy még mindig maradt ki nem játszott kártyája az újságnak.


Két lényeges különbség és egy hasonlóság. Ennek az ügynek egyelőre nincs nemzetközi szála, annak ellenére, hogy a teológiai doktori ügyében külföldi források is előkerültek. A Schmitt-ügyben - a korábbi, még az előző Fidesz-kormány által végigvitt egyetemi összevonások miatt! - érintett Semmelweis Egyetem pedig sokkal nagyobb mértékben függ a külföldi hallgatók jelentkezésétől, mint a Pázmány, vagy akár jelen pillanatban az ELTE. A hasonlóság meg az, hogy - emlékezzünk csak vissza - Schmitt ügyében sem volt ám két hónapos sajtópolémia a dologról! Az egyetemi vizsgálóbizottság jelentési határideje mintegy két hónap szünetet adott, addig nem nagyon volt ez téma, hacsak Schmitt meg nem szólalt. Akkor indult az össztűz a sajtóban, amikor március végén az egyetem borította a bilit.


Most két egyetem is megteheti ugyanezt, de ennek egyelőre nem látszanak nyomai. A Pázmány letudni látszik a dolgot azzal, hogy az egyetemi doktori fokozat Ph.D.-vé minősítése előírás szerint zajlott, bár - minthogy a plágiumot az átminősítéskor feltehetően nem ellenőrizték - ennek túlzott relevanciája nincs. Nem baj, ezt páran értjük, a hozzá nem értőknek meg elég jól hangzik. Az ELTE már nehezebb helyzetben van. Bár nem függ különösebben a külföldi hallgatói jelentkezésektől - így viszont a hazai finanszírozástól nagyon is - a nemzetközi egyetemi toplistákon az ország legjobb egyetemeként jegyzik. És bár egy szociológiai szakdolgozat elsőre nem tűnik nagy ügynek, ebben a körben bizony az. Amit más ügyben mondtunk, itt is igaz: egy kondér leves meg egy kanál trutyi, az már nem egy kondér leves, hanem. Semelyik egyetem sem mondhatja azt, hogy nála így is lehet. A verseny pedig elég erős.


Még egy dolgon múlik ám az ügy. Mit szól ehhez a Fidesz valóban konzervatív egyetemi-értelmiségi holdudvara? Ne feledjük el, Schmittet gyakorlatilag végül az ő köreikben megnyilvánuló masszív elutasítás buktatta meg. Lesz véleményük? Vagy ebben az esetben - és eszerint akármikor - maradjunk következmények nélküli ország?


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Tuesday, November 20, 2012

Schmitt és Semjén: hasonlóságok és különbségek

Nem egészen egy évvel a Schmitt-ügy kirobbantása után újabb plágiumgyanút fogalmazott meg a HVG: ezúttal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök doktori dolgozatában vél felfedezni hivatkozás nélkül használt idegen gondolatokat. A kormányzati válasz hasonló: "szánalmas politikai provokáció"-nak minősítik az ügyet, és Schmitt esetével ellentétben rögtön elérhetővé is tették Semjén kérdéses dolgozatait. Lássuk, mi a hasonlóság és a különbség a két eset között. Elöljáróban meg kell említsem, hogy diploma- és doktori dolgozatok témavezetésében és bírálatában van némi tapasztalatom, igaz, eltérő területen, a műszaki- és természettudományban.



Az első különbség az, hogy míg Schmitt Pál dolgozata terjedelmének nagy részét tölti ki az idegen szerzőktől sok esetben szó szerinti fordításként másolt anyag, tehát nem a lóláb lóg ki, hanem a ló egy kis részét fedi valami, addig Semjénnél nem ez a helyzet. Ahogy a Véleményvezér is leírja, az ő esete inkább hasonlít Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterére, aki hasonló ügy miatt kényszerült lemondani. Az, ha valaki más gondolatait átfogalmazva saját szövegének összefüggésébe helyezi és meghivatkozza (a szövegben jelzi, hogy a gondolat honnan származott, és egyértelműen utal irodalomjegyzékének egy elemére) az teljesen rendben van. A probléma ott kezdődik, amikor ez a jelzés, a hivatkozás hiányzik, amikor a szövegből nem derül ki, hogy a szerző megmondja: ez nem saját gondolat, hanem. Az, hogy az irodalomjegyzékben szerepel a forrás, de a szövegben nincs rámutatva, hogy ez onnan van, doktori szinten nem fogadható el. (Igazából ma már sehol sem.) Nem értvén a társadalomtudományokhoz, nem tudom biztosan eldönteni a HVG adatai alapján, hogy ez ott mennyire elfogadott. A saját szakterületemen a vitatott részeket nem engedném át, így egy szakértő vizsgálatot szerintem megérne a dolog.


És itt jön a másik fő különbség. Minden ilyen ügyben (Guttenberg és Schmitt, vagy ha már itt tartunk, Gyurcsány esetében is) a fokozatot, diplomát kibocsátó egyetem vagy intézmény kezében van a lényegi döntés. Ha ők egy ilyen vizsgálat eredményeként - felülvizsgálva a korábbi opponensek elfogadó véleményét - kimondják, hogy a szöveg plágium és visszavonják a fokozatot, akkor a politikus lehetetlen helyzetbe kerül, ha meg nem, akkor a végzett diák vagy doktor nem számít vétkesnek. Amint erre magunk is rámutattunk, Schmitt ügyében a Semmelweis Egyetem lépéskényszerben volt, nemzetközi szinten jegyzett reputációját, erkölcsi tőkéjét és így legközvetlenebb létérdekeit sértette volna, ha elkeni a dolgot: nem is tette meg. A döntés most a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémia jogutódja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kezében van, a nyilvánosságra hozott dolgozatokat persze bárki elemezheti, de annak nincs közvetlen hatása az egyetem döntésére.


Várható tehát egy vizsgálat az ügyben, és kíváncsian várom a fejleményeket. Ugyanakkor meg kell mondjam, egy ponton a HVG feleslegesen veti el a sulykot. Semjén nyelvtudásának ugyanis semmi köze ahhoz, hogy kire hivatkozhat. Egyrészt attól, hogy nincs német nyelvvizsgája, még olvashat németül, ráadásul - a már említett műszaki- és természettudományokban egyértelműen igaz ez - a szaknyelv olvasása általában könnyebb mint az általános szövegé. Nem felvágásból mondom (na jó, egy kicsit...), nekem sincs nyelvvizsgám németből, olaszból vagy románból, de a szakmai szövegeket elég jó biztonsággal el tudom olvasni és felismerni a lényegi pontokat, ahol rá kell szótárazni. A másik ok még súlyosabb: a hivatkozásnál alapszabály, hogy azt hivatkozzuk, aki az említett gondolatot először megfogalmazta. Mi van akkor, ha a jelölt tudja, hogy ez egy latin nyelvű szöveg de ő maga nem ért latinul, illetve nincs belőle nyelvvizsgája? Nem hivatkozhatja? Ugyan már...



Egy másik, alaphelyzetben értelmetlen kifogás, hogy Semjén a doktorija megvédését követően az ELTE-re benyújtott másoddiplomás szakdolgozatában forrásmegjelölés nélkül vett át szövegrészeket a saját doktorijából. Amennyiben az átvett doktori szöveg nem plágium, akkor ezzel semmi gond nincs, sőt teljesen bevett gyakorlat, az pedig, hogy egy már másutt, más fokozat elérésére benyújtott munkában milyen mértékű továbbfejlesztést vár el, az az elfogadó intézmény döntése - egy az egyben nyilván nem fogja elfogadni a korábbi dolgozatot. A saját gondolataimat viszont (amennyiben tényleg sajátok!) nem kötelező hivatkoznom akkor sem, ha korábban már leírtam azokat (kivéve, ha a szerzői jogokat átengedtem a kiadónak, de itt nyilván nem ez a helyzet) - más kérdés, hogy viszont érdemes hivatkoznom magamra is, mert ezzel kvázi "reklámozom" a korábbi munkámat. Amennyiben viszont az eredeti szöveg maga is plágium, akkor az "magával rántja" az ezt használó későbbi munkát is, ha hivatkoznak rá, ha nem. A másoddiplomát kiadó ELTE érintettsége így érdekes szálat visz az ügybe: a saját diplomájuk és az azt megalapozó szakdolgozat ügyében ők a Pázmánytól függetlenül is vizsgálódhatnak, és elvileg az eredmény is lehet eltérő.


Összességében: ha lesz vizsgálat a doktori cím ügyében, azt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori ügyekben illetékes bizottsága kell lefolytassa, és annak kell tartalmi javaslatot tennie az intézmény szenátusa felé. Ha nekik ez így megfelel, és szerintük nem történt plágium, akkor az ügy le van zárva. A balhét - már ha van - onnantól ők viszik el, nem a végzett doktor. Az viszont, hogy a korábbi egyetemi doktori fokozat Ph.D.-vá minősítése rendben megtörtént, a kérdés szempontjából nem tűnik relevánsnak, hiszen akkor valószínűleg nem vizsgálták újra a dolgozatok szövegeit, a most megkérdőjelezett részleteket.


Tetszett a cikk? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről