Showing posts with label takarék. Show all posts
Showing posts with label takarék. Show all posts

Sunday, December 29, 2013

Mi lesz a takarékszövetkezetekkel?

Júniusban írtunk a takarékszövetkezeti szektor fideszizálásáról nemzeti érdekek alá vonásáról. A folyamat azóta a várt menetrend szerint haladt. A kormány lényegében az aláírod vagy véged módszert alkalmazva kikényszerítette a szektor központosítását, majd a már korábban állami érdekszférákba volt cégekkel együtt elkezdte egy rendkívül széleskörű intézményrendszer kiépítését. A takarékokban tulajdonrészt szerzett a Posta, mely cég a korábbi banki megállapodásokat felmondva az FHB-val alakított ki együttműködést, melynek élén a kormányhoz közel álló, korábbi OTP alelnök és Csányi-rivális Spéder Zoltán áll. A Posta és az FHB együttműködése már korábban megkezdődött, amikor is közösen szereztek tulajdont a többek közt a dijnet.hu közüzemi számlafizetési szolgáltatót is üzemeltető Díjbeszedő Holdingban.



Ezek alapján egy olyan állami tulajdonú cégcsoport felállításának a terve bontakozott ki, amelyik a lakossági számlavezetéstől kezdve, a hitelezésen át a villanyszámla befizetéséig mindent egy kézben tart. Tekintve a takarékok és a posta kiterjedt infrastruktúráját, az állam ezzel a cégcsoporttal lényegében a teljes lakosságot elérheti és kiszolgálhatja, gyakorlatilag a mindennapi élethez szükséges minden pénzügyi tranzakció tekintetében. A lakosság nagy részének egyszerű számlavezetésen és a rezsi számlák egyszerű teljesítésén kívül nincs szüksége bonyolult pénzügyi megoldásokra. Egy ilyen szervezettel az állam könnyedén letarolhatja a számlavezetési piacot. 


Azt már tudjuk, hogy az államilag kontrollált piac mihez vezet. Láttuk a példát a trafikoknál, ahol az állam a forgalmi adatok birtokában minden teketória nélkül betiltotta a sikeresen működő trafikokat. Ennek tükrében tekinthetünk arra, hogy vajon mennyire lenne szerencsés, ha a lakossági pénzügyi adatok is állampárti kontroll alatt lennének. 



Ehhez képest jött meglehetős hirtelenséggel a hír, hogy a kormány máris túladna a Takarékbankban szerzett részesedésén. A kormány közleménye szerint nemzetközi pályázatot írnak ki. A kiírás ezen pontja annak fényében különösen mulatságos, miszerint a jelenleg is deklarált kormánycél a pénzügyi szektor magyar tulajdonosi körének növelése. Most akkor a kormány eddig hazudott, vagy most akar valakit átverni? A kérdés nyilván költői. A cél a nemzetközi pályázattal minden bizonnyal az EU szervezetek aggodalmaskodásának enyhítése, de ne legyenek kétségeink, hogy a fidesz már most tudja, kinek fogja átjátszani a szektort. 


Az sem lehet véletlen, hogy az ügyletet még a választások előtt le akarják zavarni. Ekkora piaccal nem kockáztatnak. A nemzeti tőkéseket mindenesetre jól felkészítették a vásárlásra. Csak decemberben 28 milliárdnyi megbízással.



Egyetértesz? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához és oszd is meg a cikket:


Wednesday, July 17, 2013

Takarékmutyi - új korrupciós csatorna a te pénzedből

A takarékszövetkezetek közelgő kádári orbáni igába hajtása tulajdonképpen tökéletes összefoglalása a mögöttünk álló sajnos immár több mint három éves kormányciklusnak. Magában foglal minden olyan elemet, mely ugyan eddig is meglehetősen hangsúlyosan jelent meg az állampárt fidesz intézkedései között, de így együtt, ilyen hatékonysággal még egy esetben sem alkalmazták ezeket. Tulajdonképpen már csak a takarékügy sántajánosa hiányzik, akinek az iPadján megírták a törvényt. 


Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz a második kormányzása alatt már nem kívánja folytatni az országépítés nehezebb útját, mely az alapvető demokratikus és civilizált értékek mentén halad, hanem az egyszerűség kedvéért a párt és vezetője, visszatért azokhoz a tekintélyelvű, kommunista állampárti gyökereihez, melyből végeredményben kinőtte magát. Bolsevik kutyából nem lesz nemzeti szalonna, Kövér is megmondta, ezt tudtuk. Ezen az alapokon nyugvó ügymenetet tapasztalhat az egyszeri takarékszövetkezeti betétes is, aki figyelemmel kíséri ezt az újabb államosítási törekvést is. Tökéletesen beleillik ebbe a képbe az a megközelítés, hogy egy Takarék vagy elfogadja az állami fennhatóságot, vagy lehúzhatja a rolót. Rákosi elégedetten csettintene egy ilyen megoldás láttán.


A magánnyugdíjkasszák vagyonának kizsarolása során már tanúi lehettünk, hogy a kormány saját eszközeként tekint a magyar családok, aktív dolgozók megtakarításaira. Ugyan ezt az hozzáállást érhetjük tetten a takarékszövetkezetek einstandja során is. Az egyik legtöbbet hangoztatott érv az államosítás mellett, hogy a takarékok többszáz milliárdos vagyonon ülnek, melyet inkább ki kellene hitelezni a vállalkozásoknak, hogy végre beinduljon a süllyedő gyorsnaszád. Ez a vagyon a betétesek pénze. 


A teljesség kedvéért tegyünk egy kis kitérőt a takarékok és úgy általában a vállalati hitelezés világába. Vegyünk egy átlagos vidéki takarékszövetkezetet. Az intézmény a helyi lakossággal évtizedek óta fenntartott közvetlen és személyes kapcsolatok révén betéteket gyűjt, melyet aztán jellemzően helyi vállalkozóknak hitelez ki. A legnagyobb bankok a 2008-as válság előtti túlhevített időkben a tőkéjüknek akár a 200%-át is kihitelezték, míg a takarékoknál ez az érték jellemzően 80-90% maradt. Helyi, lokális egységekként a takarékok jórészt kimaradtak a devizahitelezésből is. Ennek megfelelően jellemzően stabil, megbízható, megfelelő tőkeellátottságú, konzervatív hitelezési politikával rendelkező intézményekről beszélhetünk (persze voltak kivételek nyilván).


Emellett a takarékok a helyi vállalkozókat egyszerűen és hatékonyan hitelezik, hiszen a legtöbb esetben a két fél jól ismeri egymást. A takarékok ennek megfelelően olyan vállalkozókat is hiteleznek (ismervén a valós hátterüket, motivációikat) akikkel a nagyobb bankok nem foglalkoznának és olyanoknak nem adnak hitelt (hasonló okokból), akiknek a nagy bankok viszont igen. A helyismeret segít a szélsőségek tompításában, ezért is merik bevinni a betétesek a pénzüket egy takarékba.  


Van tehát egy olyan intézményi kör, mely rendelkezik megfelelő tőkével és megfelelő tapasztalattal annak a kihelyezéséhez, viszont teljesen önállóak és függetlenül működnek. A fidesznek az első kettőre szüksége van, a másodikra viszont nincs. Ékes példája ennek, hogy a felcsúti stadiont finanszírozó, az orbán csinovnyik Garancsi István vezette Duna Takarék ki is marad a kommunizálásból. A hűség itt már adott, a többi intézménynél pedig kikényszerítik. Hiszen gondoljunk bele mekkora lehetőség ez. Többszáz milliárdnyi kihitelezhető vagyon, már csak a megfelelő emberek kellenek takarékok élére, hogy aztán ez a pénz a megfelelő emberek kezébe kerülhessen. Itt pedig már nem csak a hitelekről beszélünk, hanem magáról az egész szektorról, annak minden hasznával együtt. A törvény szerint ugyanis az állam a tulajdonrészét már szabadon értékesítheti majd, a vevők körét viszont semmi nem korlátozza. 


A kör ezzel be is zárult. Az állami földek és a trafik koncessziók elosztása után aligha lehet kétséges, hogy ennek mi lesz a vége.


 


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!