Showing posts with label Alkotmánybíróság. Show all posts
Showing posts with label Alkotmánybíróság. Show all posts

Monday, July 21, 2014

Alkotmánybíróság: itt a vége

Amióta áll a kétharmad, a többségi párt már nem tartja magát ahhoz, hogy az alkotmánybírák jelölése szavazati arányok szerint történjen. Megteheti: semmi jogi kényszer nincs erre. Aztán egy idő után természetesen a Fidesz itt is többségbe kerül azzal, amit mi "józan észnek" tartunk, a fideszdroidok már a korábban delegált jobboldali bírákkal is szembekerülnek, és egy idő után törvényszerűen többségbe is jutnak.


Az elmúlt hetek már megmutatták ezt a jelenséget. Az, hogy a takarékszövetkezeteket államosítani, majd egy kiválasztott félnek újraprivatizálni alkotmányos dolog, és nem sérti a tulajdonhoz fűződő alapjogot, igen szélesre tárja a magántulajdon értelmezhetőségét. Az, hogy a trafikpályázat veszteseinek szabad vállalkozáshoz fűződő jogai nem sérültek, ha nem is az előző mértékben, de szintén. Mindkét döntés az Alkotmánybíróság (AB) elmúlt időszakának gyöngyszeme, mindkét eset kulcsszava a "közérdek" (hm, emlékszünk korábbról ilyen érvelésre?). Tegnap azonban felkerült az i-re a pont. Igen, a budapesti önkormányzati választási törvényről van szó.


Korábban a Fővárosi Közgyűlés tagjait listán, arányos szavazás szerint választottuk: ha A párt 60%-ot, B pedig 40%-ot kapott, akkor az előbbi 60, utóbbi pedig 40 százaléknyi képviselőt küldhetett - a valóságban ennél kicsit többet, mert az 5% alatt teljesítő listák nem kaptak mandátumot. Ezt most, pár hónappal a választás előtt a fideszes országgyűlési kétharmad átírta: ülhessenek be a kerületi polgármesterek a közgyűlésbe. Miért? Csak. Mert így nyerhet a Fidesz akkor is, ha esetleg véletlenül nem nyerne. Persze így sérül a szavazatok egyenlő értékének elve s a vesztes szavazatok elszámolása is. Gyorsan hegesztettek is rajta fideszék: kitalálták, hogy a döntéshez nem elég a képviselők többsége, a képviselt lakosság többsége is kell hozzá. És hát legyen azért kompenzációs lista is, mert azért ez a rendszer mondjuk a Jobbikkal meg az LMP-vel minősítetten babrál ki. Persze, ment a dolog az AB elé.


De kérem, ez így teljesen rendben van, alkotmányos, nincsen itt semmi látnivaló. Ezt mondta hétfőn az AB, betűvel leírva. Illetve még azt, hogy a kompenzációs szavazatok végképp nem egyenlőek, így az azért ne legyen - hadd kerüljön kizárólag csak a fideszmszp a közgyűlésbe. A közgyűlésnek pedig nyilván majd minden véleményalkotáskor lakosságarányt is számolnia kell, a bizottsági helyek kiosztásától a főpolgármester-helyettesek és a főjegyző megválasztásáig, gondolom ezek után, sőt Újbuda polgármestere természetesen hétszer annyiszor szólhat hozzá, mint Belváros-Lipótvárosé, nem? Mert ha nem, akkor meglehetősen kamu a taláros testület érvelése. Az AB elnöke szerint is jobb lett volna, ha más döntés születik, nem épp könnyű kritikával illetve kollégáit. A hírek szerint a határozat meglehetősen éles szavazás után született meg, a különvéleményekből pedig úgy tűnik, a fideszes pártdelegáltak tényleg átvették a többséget. Teljesen mindegy, kit küld már oda ősszel a Fidesz: a gyümölcs beérett, az AB is beállt a bólogató fékek és ellensúlyok közé.



A kérdésem a szokásos a még megmaradt elvszerű jobboldali, konzervatív alapállású Fidesz-szavazókhoz: rendben van ez így? Lehet a demokrácia alapműködése, a választás szabályozásában ilyen sufnituningot csinálni? Belefér ez pár hónappal a választás előtt - megjegyzem: utóbbira van szoci oldalról is példa: 1994-ben ugyanígy a választás előtt pár hónappal írták át lényegi ponton (többfordulósból egyfordulóssá téve) az önkormányzati választás szabályait. Akkor az is rendben volt?


Muszáj megkérdezni, mert ismétlem: itt már a rendszer alapműködésénél tartunk. Ha a választási rendszert a saját pártérdekeink szerint bármikor át lehet írni nekünk kedvezőbbre (hm, győzteskompenzáció, kamupártok, egyfordulós választás: megvan?), és eszerint lehet újra és újra nyerni (áprilisban egy szolid, de meglevő többséggel kétharmadot, most Budapesten esetleg kisebbséggel többséget), aztán a Parlamentben autofire módban küldeni az újabb bólogató bírákat az AB-ba, akkor ennek a rendszernek tényleg csak egy módon lehet majd vége. Arra meg inkább nem lennék kíváncsi, ha szabad.


A KARD a Facebook-on:


Saturday, February 9, 2013

Fidesz: arrogancia mindhalálig?

A KARD értesülése szerint az eheti gyulai Fidesz-frakcióülésen szóba került a párt választási stratégiája, amelyben a kormányzati "sikertörténetek" sulykolása mellett figyelmet fordítanának a stílusra is: kevesebb arc, kevesebb arrogancia jobban állna nekik, ezt ők is tudják. De hiába tudják, ha egyszer nem megy. Nem és nem. Vagy a megszokás nagy úr, vagy a kísértés túl nagy.


Mert az Alkotmánybíróságot azért be kell fenyíteni a regisztráció elkaszálásáért. Ez nem maradhat megtorlatlan, még ha újra kell faragcsálni az ércnél maradandóbbnak szánt, mára azonban laponként cserélhető gyűrűskönyvvé silányított alaptörvényt. Ultima ratio-ként kétharmaddal kell kimondani, hogy akinek nincs hol laknia, hát közterületen se tehesse, felsőoktatási egyeztetés közben kell maflással elküldeni a tárgyalópartner HÖOK-ot: márpedig lesz hallgatói röghöz kötés, és amúgy is, az Alkotmánybíróság se szólhasson bele mindenbe. És bár hümmögve bólogattak, hogy tényleg, az arrogancia veszélyes, csak aláírta majd' minden frakciótag az indítványt.


Fogjuk ezt a lendületre, kitalálták ezt már a frakcióülés előtt, és holmi kommunikációs megfontolásokból mégsem adhatják fel az "itt én vagyok a macsó, öcsém" üzenetet, hisz láthatóan abból ért az ország.



Ámde mit kezdjek Lázár Jánossal, és az ő interjújával, amelyben azt találja mondani Sólyom Lászlóról:



Nem először mondom, hogy Sólyom köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében. (...) Sértett ember. Személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz.



Ezt már Kövér Lászlónál sem értettük, és másfél hónapja le is írtuk:



Ez azért érdekes, mert az említett periódus (Kövér nyilatkozata esetén az 1990-98 közti AB-elnökség, Lázárnál az 1990-es rendszerváltás - TG) jóval megelőzte 2005-öt, amikor Sólyom Lászlót épp a Fidesz - a mostani köztársasági elnök által vitt nyerő taktikával, az akkori baloldali-liberális parlamenti többség ellenében - választotta meg köztársasági elnöknek. Akkor mintha mindaz, amit ma Kövér úr Sólyom szemére vet, nem lett volna probléma. 2005-ben lelkesen, a jogállam győzelmeként ünnepelték Sólyom megválasztását, most pedig bírálják azt megelőző tevékenységét?



Leírtuk akkor, de most nem elsősorban magamat akarom ismételni: hogy 2005-ben jó volt a Fidesznek Sólyom, most meg olyanokért kritizálják, ami korábban volt. Értem persze, hogy ellenzékben jó jelölt volt ő, aztán amikor kétharmaduk lesz, már túl önálló elnöknek, de hogy még a szellemiségét is kritizálják visszamenőleg? Logikai bukfenc, persze, de érdekesebb, amire utal: a Fidesz berögzült panelekkel operál, ez nyilván az ő közösségükben már nem magyarázandó axióma. De bármi is az indok: így nem illik beszélni egy, a hivatalát tisztességben kitöltő volt köztársasági elnökről - pláne, ha anno a Fidesz választotta meg annak.


A gondolati paneleket a legnehezebb letenni. Márpedig az arrogancia egyik fő forrása ez: vagy tényleg így gondolják, és nem érzik ennek a veszélyét, vagy nincs más mondanivalójuk. A szokás nagy úr, és már megszokták az arrogáns stílust - ami legalább akkora, ha nem nagyobb veszély számukra mint Bajnai, vagy pillanatnyilag bárki.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket:


Friday, January 4, 2013

Regisztráció: taktikai visszavonulás vagy stratégiaváltás?

Sokakat meglepett, sok elemzést - köztük a miénket is - tett egy pillanat alatt elavulttá a Fidesz azzal, hogy az Alkotmánybíróság (AB) választási regisztrációt elkaszáló döntése után visszavonulót fújt. Még az elmúlt napokban is pedzegették, hogy csak beírják az Alaptörvénybe mindazt, amit az átmeneti rendelkezésekkel az óév végén törölt el az AB, ma azonban Rogán bejelentette: a 2014-es választás biztosan regisztráció nélkül fog zajlani.


Ahogy ma már írtuk, hát először is: köszönjük Elnök úr! Ugye senkinek nincs kétsége, mi is történt volna, ha még mindig Schmitt lett volna az államfő? És hát az ügyben se legyen senkinek kétsége, hogy a mostani visszavonulást ki rendelte el. Orbán nélkül egy ilyen horderejű kérdés kizárt a Fideszben, ahogy valószínűleg egyik pártban sem lehetne ezzel sem megkerülni, sem lenyomni a párt vezetőjét.


A dolog nyilvánvaló kármentés: ősz elején a megkérdezettek 80%-a nyilatkozott elutasítóan a regisztrációról, ha még ehhez hozzájön a mai alkotmányellenességi verdikt, és mindez úgy, hogy a diákok újra az utcára mennek, az a Fidesznek nagyon nem jó. Ám ha okosak - és miért ne hinnénk ezt róluk? - akkor ezt a nyilvánvaló vereséget a javukra is fordíthatják.


Már tavaly év elején is felvetődött egyfajta konszolidációs igény, hogy hagyjon már alább a forradalmi hevület, jöjjenek végre a csendesebb hétköznapok. Lehet, hogy egy ilyen politikai attitűd kezdődik most? És ahogy tavaly írtuk, lenne erre igény, de pénz nélkül ez nem nagyon megy; még két hónap, és a magánnyugdíjpénztári vagyon után el lehet tapsolni az MNB tartalékait is "konszolidálásra", egy évig biztos kitart, utána meg majd csak lesz valami.


Meglátjuk. Egy pontra nem illesztünk egyenest, de a vázolt lehetőség fennáll. Ja igen: és nehogy valaki komolyan azt gondolja, hogy a Fidesz az elejétől kezdve erre játszott! Dehogy, komolyan regisztrációt akartak, de belátták, hogy ilyen áron nem éri meg. A Békemenet meg mehet tüntetni Rogán és a Fidesz ellen, ha annyira regisztrációt akar.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Thursday, January 3, 2013

Regisztráció: Áderrel kerül(t volna) szembe a Fidesz?

Hadd kezdjem azzal, régóta tartozunk egy köszönettel, de minimum lépésének nyugtázásával a köztársasági elnök úr felé. November végén itt, e blogon tettük fel neki a kérdést, hogy mi a véleménye a választási regisztrációnak a Fidesz által különösebb magyarázat nélkül erőltetett intézményével:



És most fog eldőlni, mennyire gondolja komolyan a köztársaság elnöke a nemzet egységének képviseletét. Ha aláírja: vége a még épp épülő "összes magyar embere" nimbuszának. De ha nem... (ezt egyelőre nem tudom elképzelni, de ne legyen igazam)



...írtuk akkor, az elnök úr pedig ránk cáfolt! Még december elején tudatta véleményét: nem írta alá a parlamenti kétharmad által elfogadott jogszabályt, hanem az Alkotmánybíróság (AB) elé utalta. Beadványának várhatóan ma lesz eredménye: az előzetes hírek szerint az AB szinte minden elnöki kifogásnak helyt adott, és mivel időközben az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé erőltetett, valójában nem átmeneti pontokat is törölte, lehetősége nyílik a regisztráció intézményének törlésére is. Áder János vétója nélkül ez a jogszabály feltehetően különösebb további viták nélkül a jogrend részévé vált volna. De jó, hogy Schmitt kopipésztelt...


Ahogy ezt nálunk avatottabbak már leírták, a Fidesz innen két utat választhat: hagyja a fenébe a regisztrációt, jó képet vág a dologhoz, és azt kommunikálja: no lám, miféle diktatúráról beszéltek itt? Hát működik itt a fékek és ellensúlyok rendszere, kérem. Na, milyen elnököt találtunk, nem kivágta, hogy alkotmányellenes? És küldhetünk itt sorban fideszes kötődésű bírákat az AB-ba, hát van ennek foganatja? Látjátok, hogy nincs! Magam is valószínűbbnek látom azonban, hogy nem ezt teszik, hanem nekiállnak hegeszteni, beleírni az Alaptörvény XXIII. paragrafusába, amely az általános választójoggal indul, hogy mégsem olyan általános az. Ha ezt teszi, újra a novemberi, fentebb idézett dilemma elé állítja az elnököt. (Update: nem lett igazam... Őszintén szólva jobb így.)


independence.jpg


Hiába mondják rá sokan, hogy ugyan már, hát ő, az ős-fideszes természetesen a kormánytöbbség bábja: elnökként eddig nem úgy cselekszik. Szimbolikus megnyilvánulásai - beiktatási beszéde, újévi köszöntője - az ország megbékélését szorgalmazó, ez ügyben tenni kívánó elnök képét vetítik elénk, most várhatóan célba érő vétója pedig milliók feleslegesen eltöltött pár órás elfoglaltságát teszi szükségtelenné, és tíz-, esetleg százezrek szavazatát teszi lehetővé, akik talán a szavazókörben szembesültek volna azzal, hogy regisztráció nélkül nem választhatnak. Nehezen tudok olyan ügyet elképzelni, ami ennyire kellemetlenül érinthette a kétharmadot, mint ez. Amilyen vehemenciával áll ki a Fidesz és lelkes támogatói köre a regisztráció mellett, bizony nem az ő bábjuk az, aki ezt a szabályt megbuktatja! Ha pedig őszintének bizonyul az önálló, pártok felett működő elnök modellje - függetlenül attól, hogy Áder hogyan és milyen háttérrel került a székbe - nehezen hiszem, hogy feladná azt. Ha a fideszesség és az autonóm elnöki szerep csap össze, úgy tűnik, Áder az utóbbit választja. Meg is teheti: hacsak ki nem derül (nem tartom valószínűnek), hogy doktorijából csak a tartalomjegyzéket írta saját maga, öt évig ő az elnök, akkor is, ha a Fidesz a feje tetejére áll. Már ezzel is szembe kell(ett volna) mennie a Fidesznek, ha tovább erőlteti az ügyet.


Most kicsit elkanyarodok az elnök úr témájától, de ahogy írtam, valószínűsítem, hogy tovább erőltetik. Viszi tovább a dolgot a saját frakciójuk, pártvezetésük, az ezen a körön belül egyértelműen autoriter vezetőjük gondolkodásmódja. Lássuk be, miután az elmúlt hónapokban ők és lelkes támogatóik beásták magukat egy "a regisztráció ahhoz kell, hogy csak a megfontolt emberek szavazzanak, hát nem jó ez?" pozícióba, ezt nehéz lenne feladatni velük (pláne hogy decemberben már megpörgették a véleményüket kell tandíj, nem kell tandíj ügyben is). És az erőltetéssel nemcsak az elnököt hozhatják dilemmába, de azokat a híveiket is, akik a fideszes kapkodás közepette Áder Jánosban találják meg a mégis vállalható példaképet. Ez sem biztos, hogy nagyon megéri, mint ahogy az egész ügy továbbvitele összeterelheti az ezirányú tiltakozásokat a diákokéval...


UPDATE: Nem vállalták be! Az első (igaz is: Schmitt után a második) érdemi visszakozást láthattuk a kétharmadtól. Nem fog rosszat tenni nekik.


És köszönjük, Elnök úr!


Új posztunk a témában


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Monday, July 16, 2012

Marad a bírói nyugdíjazás az AB ellenében is?

Orbán Viktor 2007-ben, amikor az Alkotmánybíróság zöld utat adott a Fidesz három kérdéses népszavazási kezdeményezésnek, a következőket mondta:



Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye.



Lehet persze, hogy elfelejtette odatenni a kiscsillagot meg az apróbetűt: kivéve, ha kétharmadunk van. Mert akkor:



  1. nem törődünk vele;

  2. kétharmados törvénnyel azonnal elvesszük a hatásköreit;

  3. kétharmados törvénnyel módosítjuk az alkotmányt, hogy mégis nekünk legyen igazunk;

  4. telepakoljuk az AB-t a saját embereinkkel, akár olyannal is, aki ezekről a törvényekről szavazott.




Most épp a hármas opciót látszik Orbán elővezetni:



Marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere (...) A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére (...) A rendszer marad.



Beszélhet az Alkotmánybíróság, amit akar, az minket nem érdekel. Az emberek meg majd úgysem emlékeznek rá, hogy mit is mondtunk ellenzéki korunkban.

Jó - illetve nem jó, de mit tudunk csinálni - ő ilyen, nagyon mást nem tételeztünk fel. Nade azért alul lehet múlni, hivatalból és helyből is: Handó Tünde hivatala is sietve a fenti egyes verziót közölte:



A bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályozást visszaható hatállyal megsemmisítő hétfői alkotmánybírósági döntés nincs közvetlen kihatással a bírák már megszűnt, illetve ez év második félévében megszűnő szolgálati viszonyára.



Érthetőbben: ettől a döntéstől ők ugyan senkit vissza nem helyeznek az állásába, sőt, hiába a törvény visszamenőleges hatályú megszüntetése, a továbbiakban is folytatják a nyugdíjazásokat. Tessék perelni, teszi még hozzá (igaz, szebben becsomagolva) az Országos Bírói Hivatal, amelytől az ember mégis valamelyes jögkövetést várna el.

Leülne még valaki sakkozni fideszékkel? Nem lehet, hogy játszma közben akarnák kétharmaddal átírni, hogy a huszár meg a futó hogyan léphet?


Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához: