Showing posts with label választási_rendszer. Show all posts
Showing posts with label választási_rendszer. Show all posts

Sunday, February 22, 2015

Kétharmad nélkül nincs visszaút

Annak, hogy a veszprémi időközin vesztett a Fidesz, sok tanulsága, következménye lehet. Itt és most hármat emelnék ki:


Egyrészt mostantól az ellenzéknek komolyan kell vennie magát. Nincs ugyan túl sok ügy, amihez kétharmad kell, de különösebben alibizni nem lehet. Kiderül persze, hogy van-e olyan párt, vagy pláne képviselő (egyelőre egy is elég), amelyet vagy akit meg lehet venni. De a dolog nemcsak a parlamenti számarányokról szól. Az október óta zuhanó, majd alacsonyabb, de még mindig vezető szinten stabilizálódó fideszes előny a gyakorlatban elfogyott, sőt elég durván átfordult. Átfordult egy olyan körzetben, amely hagyományosan billegő, az aktuális országos győztesre szavazó volt, és a körzethatárok átszabásával pedig enyhén fideszessé vált. Ehhez képest 9% különbséggel nyert az ellenzéki jelölt. Ha a támogató pártok erről sem tudnak lendületet venni, ha ezek után sem lovagolják meg azokat az intézkedéseket, amelyek miatt a Fidesz ide jutott, akkor béke poraikra.


A második, hogy a Jobbiknak mért közvélemény-kutatási második hely, amennyiben valós, nem a Közép-Dunántúlon realizálódik. A választókörzet kisebb falvainak szavazóköri adatai elég érdekesek, és nagyon árulkodók, hogy hogyan is áll a radikális párt a kistelepüléseken.


A harmadik ügy még messze van, és sok víz folyik le addig a Dunán. Ha nincs kétharmad, már nem buherálható a választási törvény. Az a törvény, amely a Fidesznek negyvenvalahány százalékos eredményre kétharmadot adott egy éve, az országgyűlési választásokon. Ezzel a törvénnyel pedig aki nyer, az nagyon nyer. Erre a szerepre pedig, ha esetleg bedől a Fidesz, jelentkezhet a Jobbik, jelentkezhet a baloldal, vagy akár egy még nem látható formáció is. Most már nem lehet egyedül a Fidesznek visszacsinálni a szabályt, ha szorul a hurok. Persze ha a Jobbik vezet, összeállhat a Fidesz a szocikkal, ha meg a bal, akkor a Jobbikkal. Gyönyörű pávatáncok tanúi lehetünk még, az eddigi köpönyegforgatások szolid véleményváltozásnak tűnhetnek majd azok mellett - ha az első pontban említett lefizetést meg nem oldják addig. A kétharmad nélkül innen nincs visszaút, legalábbis egyedül nincs.


 Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:



kardlog.png

Monday, July 21, 2014

Alkotmánybíróság: itt a vége

Amióta áll a kétharmad, a többségi párt már nem tartja magát ahhoz, hogy az alkotmánybírák jelölése szavazati arányok szerint történjen. Megteheti: semmi jogi kényszer nincs erre. Aztán egy idő után természetesen a Fidesz itt is többségbe kerül azzal, amit mi "józan észnek" tartunk, a fideszdroidok már a korábban delegált jobboldali bírákkal is szembekerülnek, és egy idő után törvényszerűen többségbe is jutnak.


Az elmúlt hetek már megmutatták ezt a jelenséget. Az, hogy a takarékszövetkezeteket államosítani, majd egy kiválasztott félnek újraprivatizálni alkotmányos dolog, és nem sérti a tulajdonhoz fűződő alapjogot, igen szélesre tárja a magántulajdon értelmezhetőségét. Az, hogy a trafikpályázat veszteseinek szabad vállalkozáshoz fűződő jogai nem sérültek, ha nem is az előző mértékben, de szintén. Mindkét döntés az Alkotmánybíróság (AB) elmúlt időszakának gyöngyszeme, mindkét eset kulcsszava a "közérdek" (hm, emlékszünk korábbról ilyen érvelésre?). Tegnap azonban felkerült az i-re a pont. Igen, a budapesti önkormányzati választási törvényről van szó.


Korábban a Fővárosi Közgyűlés tagjait listán, arányos szavazás szerint választottuk: ha A párt 60%-ot, B pedig 40%-ot kapott, akkor az előbbi 60, utóbbi pedig 40 százaléknyi képviselőt küldhetett - a valóságban ennél kicsit többet, mert az 5% alatt teljesítő listák nem kaptak mandátumot. Ezt most, pár hónappal a választás előtt a fideszes országgyűlési kétharmad átírta: ülhessenek be a kerületi polgármesterek a közgyűlésbe. Miért? Csak. Mert így nyerhet a Fidesz akkor is, ha esetleg véletlenül nem nyerne. Persze így sérül a szavazatok egyenlő értékének elve s a vesztes szavazatok elszámolása is. Gyorsan hegesztettek is rajta fideszék: kitalálták, hogy a döntéshez nem elég a képviselők többsége, a képviselt lakosság többsége is kell hozzá. És hát legyen azért kompenzációs lista is, mert azért ez a rendszer mondjuk a Jobbikkal meg az LMP-vel minősítetten babrál ki. Persze, ment a dolog az AB elé.


De kérem, ez így teljesen rendben van, alkotmányos, nincsen itt semmi látnivaló. Ezt mondta hétfőn az AB, betűvel leírva. Illetve még azt, hogy a kompenzációs szavazatok végképp nem egyenlőek, így az azért ne legyen - hadd kerüljön kizárólag csak a fideszmszp a közgyűlésbe. A közgyűlésnek pedig nyilván majd minden véleményalkotáskor lakosságarányt is számolnia kell, a bizottsági helyek kiosztásától a főpolgármester-helyettesek és a főjegyző megválasztásáig, gondolom ezek után, sőt Újbuda polgármestere természetesen hétszer annyiszor szólhat hozzá, mint Belváros-Lipótvárosé, nem? Mert ha nem, akkor meglehetősen kamu a taláros testület érvelése. Az AB elnöke szerint is jobb lett volna, ha más döntés születik, nem épp könnyű kritikával illetve kollégáit. A hírek szerint a határozat meglehetősen éles szavazás után született meg, a különvéleményekből pedig úgy tűnik, a fideszes pártdelegáltak tényleg átvették a többséget. Teljesen mindegy, kit küld már oda ősszel a Fidesz: a gyümölcs beérett, az AB is beállt a bólogató fékek és ellensúlyok közé.



A kérdésem a szokásos a még megmaradt elvszerű jobboldali, konzervatív alapállású Fidesz-szavazókhoz: rendben van ez így? Lehet a demokrácia alapműködése, a választás szabályozásában ilyen sufnituningot csinálni? Belefér ez pár hónappal a választás előtt - megjegyzem: utóbbira van szoci oldalról is példa: 1994-ben ugyanígy a választás előtt pár hónappal írták át lényegi ponton (többfordulósból egyfordulóssá téve) az önkormányzati választás szabályait. Akkor az is rendben volt?


Muszáj megkérdezni, mert ismétlem: itt már a rendszer alapműködésénél tartunk. Ha a választási rendszert a saját pártérdekeink szerint bármikor át lehet írni nekünk kedvezőbbre (hm, győzteskompenzáció, kamupártok, egyfordulós választás: megvan?), és eszerint lehet újra és újra nyerni (áprilisban egy szolid, de meglevő többséggel kétharmadot, most Budapesten esetleg kisebbséggel többséget), aztán a Parlamentben autofire módban küldeni az újabb bólogató bírákat az AB-ba, akkor ennek a rendszernek tényleg csak egy módon lehet majd vége. Arra meg inkább nem lennék kíváncsi, ha szabad.


A KARD a Facebook-on:


Thursday, January 3, 2013

Regisztráció: Áderrel kerül(t volna) szembe a Fidesz?

Hadd kezdjem azzal, régóta tartozunk egy köszönettel, de minimum lépésének nyugtázásával a köztársasági elnök úr felé. November végén itt, e blogon tettük fel neki a kérdést, hogy mi a véleménye a választási regisztrációnak a Fidesz által különösebb magyarázat nélkül erőltetett intézményével:



És most fog eldőlni, mennyire gondolja komolyan a köztársaság elnöke a nemzet egységének képviseletét. Ha aláírja: vége a még épp épülő "összes magyar embere" nimbuszának. De ha nem... (ezt egyelőre nem tudom elképzelni, de ne legyen igazam)



...írtuk akkor, az elnök úr pedig ránk cáfolt! Még december elején tudatta véleményét: nem írta alá a parlamenti kétharmad által elfogadott jogszabályt, hanem az Alkotmánybíróság (AB) elé utalta. Beadványának várhatóan ma lesz eredménye: az előzetes hírek szerint az AB szinte minden elnöki kifogásnak helyt adott, és mivel időközben az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé erőltetett, valójában nem átmeneti pontokat is törölte, lehetősége nyílik a regisztráció intézményének törlésére is. Áder János vétója nélkül ez a jogszabály feltehetően különösebb további viták nélkül a jogrend részévé vált volna. De jó, hogy Schmitt kopipésztelt...


Ahogy ezt nálunk avatottabbak már leírták, a Fidesz innen két utat választhat: hagyja a fenébe a regisztrációt, jó képet vág a dologhoz, és azt kommunikálja: no lám, miféle diktatúráról beszéltek itt? Hát működik itt a fékek és ellensúlyok rendszere, kérem. Na, milyen elnököt találtunk, nem kivágta, hogy alkotmányellenes? És küldhetünk itt sorban fideszes kötődésű bírákat az AB-ba, hát van ennek foganatja? Látjátok, hogy nincs! Magam is valószínűbbnek látom azonban, hogy nem ezt teszik, hanem nekiállnak hegeszteni, beleírni az Alaptörvény XXIII. paragrafusába, amely az általános választójoggal indul, hogy mégsem olyan általános az. Ha ezt teszi, újra a novemberi, fentebb idézett dilemma elé állítja az elnököt. (Update: nem lett igazam... Őszintén szólva jobb így.)


independence.jpg


Hiába mondják rá sokan, hogy ugyan már, hát ő, az ős-fideszes természetesen a kormánytöbbség bábja: elnökként eddig nem úgy cselekszik. Szimbolikus megnyilvánulásai - beiktatási beszéde, újévi köszöntője - az ország megbékélését szorgalmazó, ez ügyben tenni kívánó elnök képét vetítik elénk, most várhatóan célba érő vétója pedig milliók feleslegesen eltöltött pár órás elfoglaltságát teszi szükségtelenné, és tíz-, esetleg százezrek szavazatát teszi lehetővé, akik talán a szavazókörben szembesültek volna azzal, hogy regisztráció nélkül nem választhatnak. Nehezen tudok olyan ügyet elképzelni, ami ennyire kellemetlenül érinthette a kétharmadot, mint ez. Amilyen vehemenciával áll ki a Fidesz és lelkes támogatói köre a regisztráció mellett, bizony nem az ő bábjuk az, aki ezt a szabályt megbuktatja! Ha pedig őszintének bizonyul az önálló, pártok felett működő elnök modellje - függetlenül attól, hogy Áder hogyan és milyen háttérrel került a székbe - nehezen hiszem, hogy feladná azt. Ha a fideszesség és az autonóm elnöki szerep csap össze, úgy tűnik, Áder az utóbbit választja. Meg is teheti: hacsak ki nem derül (nem tartom valószínűnek), hogy doktorijából csak a tartalomjegyzéket írta saját maga, öt évig ő az elnök, akkor is, ha a Fidesz a feje tetejére áll. Már ezzel is szembe kell(ett volna) mennie a Fidesznek, ha tovább erőlteti az ügyet.


Most kicsit elkanyarodok az elnök úr témájától, de ahogy írtam, valószínűsítem, hogy tovább erőltetik. Viszi tovább a dolgot a saját frakciójuk, pártvezetésük, az ezen a körön belül egyértelműen autoriter vezetőjük gondolkodásmódja. Lássuk be, miután az elmúlt hónapokban ők és lelkes támogatóik beásták magukat egy "a regisztráció ahhoz kell, hogy csak a megfontolt emberek szavazzanak, hát nem jó ez?" pozícióba, ezt nehéz lenne feladatni velük (pláne hogy decemberben már megpörgették a véleményüket kell tandíj, nem kell tandíj ügyben is). És az erőltetéssel nemcsak az elnököt hozhatják dilemmába, de azokat a híveiket is, akik a fideszes kapkodás közepette Áder Jánosban találják meg a mégis vállalható példaképet. Ez sem biztos, hogy nagyon megéri, mint ahogy az egész ügy továbbvitele összeterelheti az ezirányú tiltakozásokat a diákokéval...


UPDATE: Nem vállalták be! Az első (igaz is: Schmitt után a második) érdemi visszakozást láthattuk a kétharmadtól. Nem fog rosszat tenni nekik.


És köszönjük, Elnök úr!


Új posztunk a témában


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Sunday, October 14, 2012

Orbán vészforgatókönyve

"Győzelemre készülünk, de átgondoljuk ezt a vészforgatókönyvet" - mondta Orbán Viktor Cegléden a gazdaszövetség ifjúsági tagozatának ülésén arra a felvetésre, nem kellene-e kétharmaddal bebetonozni a leendő agrártörvényt. Az, hogy ezt azoknak mondja, akik kevés sikerrel indulnak a földbérlet-pályázatokon, mostani mondandónk szempontjából másodlagos.


Az már sokkal érdekesebb, hogy ez egyáltalán felvetődik. Hogy egy ilyen kérdésre már nem egy félmosolyt kísérő legyintés a válasz, hogy hiszen úgyis mi győzünk. A választási vereség lehetőségét már nemcsak a belső elemzések fogadják el olyan lehetőségként, amelyre esetleg érdemes felkészülni, de az a párt és a kormány kommunikációjába is utat talált, méghozzá a legfelső szinten. Ez mindenképp érdekes fejlemény - a pártok saját véleménye lehetséges választási eredményeikről mindig érdekes útmutatás az erre fogékony, de esetleg kevéssé elkötelezett választóknak is.


A másik következtetés messzebbre vezet. A gyűlésen felvetett kérdés és a rá érkező miniszterelnöki válasz egy nyilvánvaló szcenáriót vetíthet előre: ha a választás előtt a kétharmados kormánypártnak az esetleges vereséggel is szembe kell néznie, a törvények mely körét próbálhatja így "kétharmadba vésni"? Ha mégis győznek, sőt esetleg ismét kétharmaddal, akkor ez nem jelent problémát, lehet tovább farigcsálni a törvényeken később is. Ha győznek, de nincs kétharmad, hát az már felvet olyan problémákat, hogy ha mégis bennmaradt valami, a sürgősséggel beadott egyéni indítvány nyomán ki nem tárgyalt hiba, akkor az esélyes, hogy ott is marad. Ha pedig nem ők nyernek, de a többség csak sima és nem kétharmados, akkor jöhet a rock'n roll, kormányozzanak ők ezekkel a szinte megváltoztathatatlan szabályokkal.


Ez utóbbival sok újat nem mondtam. Ámde annak a kifejtését még nem láttam sok helyen, hogy milyen további hatással lehet az esetleges vereség megfontolása a mai többség részéről magának a választási szabályrendszernek az esetleges (vissza) módosítására. A már elfogadott szabályok (előregisztráció nélkül is), az egyfordulós, a korábbi rendszerhez képest az egyéni körzetek felé hangsúlyosabb és a győztest túlkompenzáló mandátumszámítás eredménye az, hogy kicsit veszteni nem igazán lehet. Ha a pálya, a vélemények, a pártok közmegítélése a választás napján csak kicsit lejt valamelyik párt(szövetség) felé, annak sokkal könnyebben lehet kétharmada, mint eddig. Ha azt látja majd esetleg a Fidesz, hogy ki is kaphat, nem fogják-e ezt mégis visszacsinálni a kétharmadukkal - amíg lehet?


full_emergency_exit_sign.jpg


És ebből a szempontból a legkínosabb kérdés, hogy akkor, amikor ez az esetleges felismerés (nem biztos, hogy lesz rá okuk!) előáll, meglesz-e még ehhez a kétharmaduk? Szó se róla, eddig fegyelmezett a párt és a frakció, de ha kiszalad alóluk a szőnyeg, az itt is megjelenhet. Annál pedig kevés rosszabb forgatókönyv lehet nekik, hogy látják, hogy a győztest túlkompenzáló rendszert kreáltak, nem ők állnak győzelemre - de már vissza se tudják csinálni.


Ismétlem: ez nem a ma, és lehet, hogy nem is a holnap problémája, sőt az is lehet, hogy nem is áll elő olyan helyzet, hogy elő kéne kerülnie. Csak mondom, hogy nem lehetetlen. Már a miniszterelnök szerint sem.



Tetszett a cikk? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:


Tuesday, October 9, 2012

Levélszavazás - zárt vagy nyitott kiskapuk?

Az elmúlt hetek vitái után hangsúlyozom: ez a poszt nem a regisztrációs folyamatról szól, hanem magáról a szavazásról. Bevallom, nem igazán tudom követni, hogy áll éppen a választójogi törvény vitája a Parlamentben, mely elemeket fogja törvény tartalmazni és melyek kerülnek az alaptörvény átmenetei rendelkezései közé. Nem tartom azonban véletlennek, hogy nyári tusnádfürdői lebegtetés után tegnap a Diaszpóra Tanács is támogatta, hogy határon túl élő honfitársaink levélben adhassák le a szavazatukat. És mielőtt valaki megkérdi, hogy "az ki és mióta tényező?", tudnunk kell, hogy az ülésüket neves vendégek is meglátogatták, sőt beszéltek is ott: Orbán Viktor és Semjén Zsolt. Márpedig ha ők támogatják a dolgot, akkor könnyen lehet, hogy ebből lesz valami. Akkor pedig érdemes megnézni, hogy megoldható-e ez? Itt a legfontosabb szempont, hogy kellően megőrizhető-e a választás hitelessége?


Előrebocsátom, számomra a választás hitelessége, szabályos mivolta azzal garantálható, ha biztosítja annak a lehetőségét, hogy minden induló számára - amennyiben élni akar vele - biztosítja annak lehetőségét, hogy alternatív úton maga is kiszámolhassa a végeredményt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindig van 2-3-4 párt és ebből minimum 1-2 ellenzéki, amelyik minden (vagy majdnem minden, és ahol nem, ott sem tiltás, hanem véges kapacitásai miatt) szavazókörben delegálttal bír, akik a számlálás után megkapják a szavazóköri jegyzőkönyvet. Ezekből pedig maguk is össze tudják adni a számokat, és rá tudnak mutatni, ha a hivatalos eredmény és a saját számaik közt érdemi eltérést látnak. A delegált feladata természetesen nemcsak a számlálás, de a szavazócédulák kiadásának ellenőrzése is (tehát hogy mindenki csak egyszer szavazhasson), illetve a törvény külön rendelkezik, hogy hogyan kell megállapítani és (az első megérkező szavazó bevonásával) hitelesíteni, hogy a gyűjtőurna valóban üres a szavazás megkezdésekor.


A lényeg, hogy azoknak a képviselői, akikre szavazni lehet, ott ülnek a bizottságban - minden szinten. Vitás esetekben pedig közösen döntenek, és a döntést az esetleges eltérő véleményekkel később is nyilvános jegyzőkönyvben rögzítik. Ez az alapelv - a laikus választhatók delegálhatósága. Ők az érdekeltek a szavazás tisztaságában. A hivatal - álljon bár köztisztviselőkből - érdekeltsége nem ekkora, így nem tudok olyan rendszert elfogadni, amelynek bármely eleme kizárólag az államszervezeten alapszik - az államszervezetet ugyanis mindig az éppen működő kormány irányítja, ő pedig a választáson érdekelt fél.


A kérdés az, hogy Táncos Csuda Mózes kommandói lakos hogy szavazhasson levélben? Kitől kapja meg a szavazócéduláját, ki bontja fel a visszaküldött szavazatot, ki - és hogyan - ellenőrzi, hogy ő küldte-e? Meg persze azt is, hogy rajta van-e a választói névjegyzéken. Ebből a "ki ellenőrzi, hogy ő küldte-e" kérdésre kérek elsősorban válaszokat és javaslatokat. Hangsúlyozom: olyan megoldást, amelynek minden eleme hozzáférhető, látható minden országos listás párt számára (Mózsi ugyanis közülük választhat). Hogyan kerülhetők el azok a kínos riportok, amikor a bulvárlap mutatja a jegyzőkönyvet, hogy X.Y. szavazott Szepsiben vagy Kolozsvárott, aztán a következő képen X.Y. beszél arról, hogy azt sem érti, mi a kérdés, és ő ugyan nem szavazott magyar választáson, maximum a Readers' Digest-nek küldött vissza valami válaszborítékot. Ne felejtsük el: eddig itthon is és a külképviseleteken is a személyazonosság igazolása után szavazhattunk, és itthon ez továbbra is így fog működni.


Minden működő megoldás érdekel. Tényleg jó lenne, ha ők sem kényszerülnének többórás utazásra a szavazat leadásához - de vigyázat: egy kondér leves plusz egy kanál trutyi, az már nem egy kondér leves, hanem. Ennyit azért nem ér a dolog. És igen: tudom, hogy ezt sok helyen megoldották, de hogy ezek a kérdések ott is folyamatosan felmerülnek, azt a képre kattintva - igaz, angolul - elolvashatjuk.



Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on: