Showing posts with label alkotmánymódosítás. Show all posts
Showing posts with label alkotmánymódosítás. Show all posts

Thursday, May 2, 2013

LMP: Vissza a frakciót!

Mint ismeretes, a később Párbeszéd Magyarországért néven pártot alapító képviselők kiválásával az LMP frakciója az év elején a Házszabály által előírt létszám alá csökkent és így megszűnt. A párt azonban váratlan irányból kapott segítséget, és ennek kihasználásával Schiffer András a iménti, csütörtöki sajtótájékoztatóján be is jelentette az LMP frakciójának meg (újra-) alakulását. Nyilván lesz most egy kis acsargás és vita, de álláspontja nehezen támadható. Lássuk, hogy jutottunk ide.


2011 őszén Gyurcsány hívei kiléptek az MSZP parlamenti frakciójából, és minthogy többen voltak, mint az akkor előírt 10 fő, a szintén a Házszabály által előírt kötelező, fél éves "karantén" után bejelentették frakciójukat. Azaz jelentették volna, mert 4 nappal korábban jogerőre lépett a Házszabály módosítása, amely 2 fővel megemelte a frakcióalakítás minimális létszámát, amit viszont már nem ugrottak meg az ekkor már Demokratikus Koalíció (DK) nevű párt képviselői. A kétségkívül több politikai akarnokságot mint eleganciát tükrövő házszabály-módosítás ellen a DK az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Beadványukat a múlt héten ítélte meg az AB, a kérést elutasította, a parlament eljárását pedig alkotmányosnak ítélte meg.


Határozatuk 16. pontjában azonban van egy fölöttébb érdekes rész:



Az Országgyűlés házszabály-alkotási monopóliuma természetesen nem korlátlan: a szabad mandátum elvéből következik az az alkotmányos követelmény, hogy – a jelenleg hatályos 1997. évi C. törvény alapján lefolytatott országgyűlési választás eredményeként bejutott országgyűlési képviselők vonatkozásában – az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, melynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létrehozzák és fenntartsák, akkor sem, ha az Országgyűlés a Házszabályban – más képviselők frakcióalakítási joga vonatkozásában, az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságával élve – hatékonysági szempontok miatt a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határozna meg.



Világos beszéd, és bár a kezdeményező DK ennek a kritériumnak nem felel meg (nem a választásokon jutottak be, hisz MSZP-képviselők voltak), viszont pontosan az LMP-re szabták. Ők megugrották az 5%-ot, és az AB határozata szerint megilleti őket a frakcióalakítás joga, függetlenül bármilyen létszámkorláttól.


(MTI)


A Házszabály e témában elég sok alkotmánybírósági határozat és vélemény apropója volt, emlékezzünk csak a különböző kisgazda formációk belháborúira. Ezekből elvileg levezethető lenne, hogy mégsem jár az LMP-nek a frakció. Az Országgyűlés a maga bölcsességében azonban az Alaptörvény nemrég elfogadott negyedik módosításában (19. cikk) kimondta:



(2) Az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„5. Az Alaptörvény hatálybalépése elõtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.”



Így aztán lehet, hogy a "kisgazdaügyi" határozatokból más is kijöhetne, de ezekre a negyedik módosítás értelmében nem lehet hivatkozni. A múlt heti DK-ügyi határozatra viszont, amelyez az Alaptörvény elfogadása után hoztak, igen. Ennyi.


Köszöntjük az LMP újraalakult frakcióját. Lesz dolguk most, hogy megint van a "bal" meg a "jobb és a jobbik".


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Friday, March 15, 2013

Hó-forradalmi összeesküvés

Hogyan lehetséges az, hogy hetek óta tudjuk: csúnya hó-helyzet vár Magyarországra; mégsem készülünk fel rá? Hogyan lehetséges, hogy 100 ezer ember marad áram nélkül és ezrek rekednek az utakon, vonatokon? Hát persze, hogy csak egyféle módon: már megint a patás Orbán/Gyurcsány és összeesküvőtársaik akaratából! A Táncsics-díjas Szaniszló Ferenctől tanulunk.


Gondoljunk csak bele: a héten megtörtént az a gyalázatos alkotmánymódosítás, amiért őrjöng a politikai közélet és fél Európa. Áder kádernek bizonyul és - gyakorlatilag olvasatlanul – aláírja. És persze mikor közli mindezt? Véletlenül épp akkor, amikor trónra lép Ferenc pápa!


Orbán pár napja úgy dönt, Brüsszelben tölti az ünnepet. Vajon miért? Hát persze, hogy azért, mert királyi meteorológusai jelentették neki a várható hó-helyzetet: pontosan tudták, hogy idén március 15-re képtelenség olyan tüntetést szervezni, amellyel szemben igazi (békemenetes) erőt kellene demonstrálni. Így rá sincs szükség. Meg persze katasztrófavédelemre sem. Essen csak.


Ellenben, most, a hó leple alatt van itt az ideje az Unió előtti magyarázkodásnak, a alkotmányos pofonok elviselésének: mivel mindenki a hóval van elfoglalva, az orbáni hírekkel senki nem foglalkozik. Itthon.


mini-diktator_osztrakTV.jpg


őket érdekli az alkotmánymódosítás


És közben ki lehet tüntetni minden bohócot, aki a Fidesz szekerét így vagy úgy tolta az elmúlt évtizedben: udvari politológust, Viktor-konferátort, Fidesz kampányt támogató CBA-tulajt, a Happy End Kft. botrányemberét, Fidesz-népszavazás szervezőt, szélsőségesen szex- és abortuszellenes szakpszichológust/patát, nyilas-párti álrégészt, szélhámos csodadoktort… és természetesen magát a magyarság önnön felkent prófétáját, az összeesküvés-elméletek boszorkánymesterét, Szaniszló Ferencet. Igen, őket mind-mind kitüntette "a mit sem sejtő" Balog Zoltán miniszter úr. Büszkék is vagyunk rájuk. Halkan, persze.


És közben azzal sem kell foglalkozni, hogy zsinórban negyedik perét is megnyerte a Klubrádió Szalai Annamária csapatával szemben, így az NMHH bő három esztendő után kénytelen volt kapitulálni és kiadni a 95.3-as frekvenciát. Csak suttogjuk.


Mert nekünk rezsicsökkentő kormányunk van. Jogilag ugyan nonszensz módon: de rezsicsökkent. És havat takarít. Utóbbit késéssel, megfontoltan. Mint a táblát lassan törlő felelő diák: húzza az időt, hátha kicsengetnek. Hátha elfeledi a dühödt nép, hogy mi történt a héten.


Azt is, hogy március 15-én osztrák hókotrók lépték át a magyar határt.


Elmebeteg összeesküvés. Táncsics-díjat érdemelne.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Wednesday, March 13, 2013

Elnök a sorban

Biztosan úgy volt, ahogy közleményében mondja. A dilemmán rágódhatott eleget, az alkotmánytudós előd érvei, az elmúlt napok német látogatásának tárgyalásai ott lehettek a mérleg serpenyőjében. A másikban a törvény betű szerinti lehetséges értelmezése, amely szerint "egyértelművé teszi, hogy alkotmányos kötelessége aláírni a módosítást, függetlenül attól, hogy ez tetszik-e neki vagy sem".


Tegnapelőtt este magam is azt kértem az elnök úrtól, amit Molnár Péter és sokan mások a Várban: ne írja alá. 11 hónappal ezelőtti beiktatási beszéde, a választási regisztráció megtorpedózása után volt is erre esély. Három éve most először, Újév perceiben nem folytattuk rögtön a családdal a társasjátékot, azért, hogy meghallgassam a beszédét. Keltett meglepetéseket, amilyen "átlag fideszes" volt sokáig, Sólyom elnökké választásáig, annyira tudott szuverén lenni tavaly óta. Eddig. Ma este, az új pápa kihirdetésével egyidőben pedig bejelentette, hogy mégis aláírja és kihirdeti. Világos volt, hogy mindennek nem fekhet keresztbe, egyszer eljön a pillanat, amikor a kiszámíthatót, a várhatót lépi.


Áder dilemmája valójában az, hogy az alaptörvény S cikk (3) pont: „A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését" és a 9. cikk (1) pont: "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett" közt ellentmondás van. (Lehet, hogy nem ez a dilemmája, és a vastag betűs részt most nem érzi sérülni, de hadd legyek naív.) Saját bőrén érzi az ellentmondást, és válasza a betű szerinti kötelesség betartása, a beállás a sorba.


gyaszkokarda.jpgNem hibáztatom ezért, Elnök úr, nem tudott kibújni a bőréből, és talán ezért választották a posztra. Értem a magyarázatát is, és érteni vélem a "tetszik-e neki vagy sem" mögötti fél-gondolatokat is. Jogilag azonban a végeredmény számít, és most egy rossz dolognak adott zöld utat, véleményem szerint rosszul oldotta fel a dilemmát. Jövő Újévkor eztán, ha meg is hallgatom, nem a múltkori  nyitott kíváncsisággal fogom megtenni, és a társasjáték sem biztos, hogy nem folytatódik rögtön a Himnusz után. Köszönöm az elmúlt majd' egy évet, amíg őszintén az elnökömnek érezhettem - 11 hónap, messze több, mint amit erre a ciklusra Schmitt Pál Sólyom utáni beiktatását követően remélhettem.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!



kard2.jpg

Tuesday, March 12, 2013

Rezsimódosítás és alkotmánycsökkentés

Hétfőn nagy jelentőségű döntést hozott a Parlament: a kétharmados többség elfogadta az alaptörvény negyedik módosítását, amelynek értelmében innentől kétharmaddal bárki azt ír az alaptörvénybe, amit csak akar, az alkotmánybíróság (AB) csak azokat a törvényrészleteket vizsgálhatja, amelyeket az (igen szűk körre szorított) indítványozók elé utalnak. Amit a minap alkotmányellenesnek mondott az AB, azt beleírjuk az alkotmányba. A dolog jelentősége nem vitatható. Amikor hétfőn délelőtt, a parlamenti ülés kezdetén a miniszterelnök szólásra emelkedett, mindenki joggal várhatta, hogy erről fog beszélni. Sokunkat érdekelt volna, hogy mit is gondol erről. Vártuk volna, hogy érveljen mellette; végülis komoly dolog, ő is előterjesztő, biztosan büszke a művére, elmondja nekünk, polgároknak, hogy miért is jó ez az egész.


Erre elkezdett a rezsicsökkentésről beszélni, meg hogy milyen szemetek ezek az energiaszolgáltatók, még merészelik azt, hogy a jócskán megemelt adóikat az árképletben kiadásként számolják el. Hallatlan. De ami még hallatlanabb: a magyar bíróság még igazat is ad nekik. Hát kivel vannak ezek? A népszipolyozó külföldivel, vagy a rezsit fizető magyar emberekkel?


Csak később esett le, hogy ha a miniszterelnök nem is az alkotmánymódosításról beszélt a szavaival, mégis az volt a téma. Nem mást tett, mint illusztrálta, hogy mi lesz a munkamenet az alkotmánymódosítás után. A "Két perc gyűlölet", és aztán a törvény/alkotmány módosítása.


Cover art for the 1984 Viking hardcover first edition of The Fourth Protocol by Frederick Forsyth. Illustration by Peter Thorpe.


Neki innentől az a dolga, hogy megnevezze a parlamentben, hogy ki is a nemzet aktuális ellensége. Most épp az energiaszolgáltatók. Holnap bárki. Ő megmondja, másnapra egyéni módosítóban kész a törvényjavaslat, hétvégére sürgősséggel megvan. Még meg is nemzetikonzultáltatjuk persze, házról házra, gyűljön rögtön a lista is. Független bíróság? Ugyan már, minek az, ha a magyar emberek ellen dönt? Majd meccs közben átírjuk a szabályt. Ja, hogy a perben az elkövetéskori jogrend számít? Itt nem, kétharmaddal. Ellenség mindig kell, különben valaki még meg találná kérdezni, hogy miért nem úgy van, ahogy tegnap épp ő mondta, hogy majd lesz. Hogy miért van recesszió, amikor az Emelkedés Évét írjuk? Hát csakis azért, mert ármánykodnak. Az energiaszolgáltatók. A bankok. Az Európai Unió. Ezek. Bárki, csak mi nem.


Csak halkan megjegyzem, ez eddig is így volt. Eddig is csak rá kellett mutatni a nyugdíjas rendőrre (hogy lehet nyugdíjas negyvenévesen?), a tanárra (miért nem csinál semmit egész nyáron?), a diákra (mit lébecol az egyetemen, hogy aztán elhúzzon mosogatni Londonba), a magánnyugdíjpénztári tag (miért nem adta vissza a megtakarítását, amikor megzsaroltuk?) a sor sajnos folytatható. Csak arra kell figyelni, hogy az aktuális ügyben biztosan masszív többségünk legyen. Hogy közben a többségre már legalább egyszer rámutattak? Sose fognak össze úgyse, hiszen aki épp tüntet, azt a Gyurcsány vagy a Bajnai heccelte fel, és hát akire éppen nem mutatnak rá, miért tüntessen a Gyurcsányért vagy a Bajnaiért? Nincs, aki összefogja őket. Eddig is így volt, most az eszközök lettek olajozottabbak.


Most már alaptörvénybe is lehet írni bármit. Ki lehessen tiltani a hajléktalanokat az utcáról? Miért ne? Itthon dolgozzon, akit állami pénzen képeztek, ha van munka, ha nincs? Naná hogy. Alaptörvénybe vele. Sokat pattog a bíróság meg az Unió, még a rezsit is beleírják.


Igen, tudom, hogy a negyedik módosítás legnagyobb része nem jogsértés, csak a jogsértés lehetőségének nyit ajtót. Azt viszont megtanultuk az elmúlt három évben, hogy ha elmehetnek a falig, el is mennek a falig. Megmondta a miniszterelnök - igaz, nem a parlamentben, hanem előtte, a frakciónak - ez a módosítás azért kell, mert nekik jó.


Persze naív fejjel azt gondolom, aki rájuk szavazott, azért küldte őket, hogy úgy politizáljanak, hogy mindenkinek jó legyen - na jó, nekik, az ő szavazóiknak egy kicsit jobb. Hogy jó konzervatív módjára azt tegyék a hatalmuk birtokában, amit a kampányban ígértek, nem azt, amit a reggeli zuhany alatt megálmodnak. Hogy jó konzervatív módjára - ha már annak mondják magukat - ne játsszanak alkotmánnyal, alaptörvénnyel negyedéves rendszerességgel, csak azért, mert "nekik jó".


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Saturday, March 9, 2013

Kik is jegyzik az alkotmánymódosítást?

A parlamenti menetrend szerint a hét elején döntenek az Alaptörvény ominózus negyedik módosításáról. Érdemes egy pillantást vetni a módosító indítvány szövegére. Pusztán a módosító indítvány terjedelme - 44 oldal, ebből a törzsszöveg 15 oldal, miközben az "Alaptörvény Asztalánál" kért példány 52 oldal terjedelmű, apropó, lehet újat kérni? - visszamenőleges hatállyal nevetségessé teszi a "gránit szilárdságú" meg "ércnél maradandóbb" és hasonló kitételeket. Maradjunk inkább a gyűrűskönyvnél, amelynek évente lehet cserélgetni a lapjait. Ha már erről írok, akkor ide is kell írjam, hogy rendszerszinten a 2. cikk az érdekes: ennek elfogadásával a bármikori kétharmados többség azt ír az alaptörvénybe, amit akar, a magyar jogrendben nem lesz felette semmilyen érdemi kontroll. Több illetlenség is van még benne (nem erről akarok írni), a 3. cikk azon kitétele:



A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak



pedig annak a fényében kifejezetten mulatságos, hogy a most "kiteljesedő" alkotmányozásban való részvételre személyesen a NER vezére kérte fel a most bűnöző szervezetnek minősített akkori állampárt volt politikai bizottsági tagját. (Ha a PB-tagok nem voltak "vezetők", akkor Rákosin meg Kádáron kívül nagyjából senki.)


A módosítás kavar némi nemzetközi vitát is. "Az európai vezető szervek és civil szervezetek tavaly sikeresen gyakoroltak nyomást Orbán Viktor miniszterelnökre annak érdekében, hogy módosítsák az új alkotmánynak azokat a részeit, amelyek veszélyeztették a jogszolgáltatás függetlenségét, illetve a vallás- és sajtószabadságot. A héten az Orbán vezette Fidesz befolyása alatt álló parlament arra készül, hogy visszacsempéssze az európai nyomásra elfogadott változtatások előtti elemeket, amelyek sértik az európai értékeket." - írta szerdán a Financial Times-t idézve a Napi Gazdaság, majd ugyanebből a forrásból idézi Orbán Viktor véleményét is erről:



A magyar miniszterelnök azzal érvel, hogy nem a kormány keze van a dologban, hiszen a reformok többségét egyéni képviselői indítványként terjesztik az Országgyűlés elé, ami lehetővé teszi a jogszabályok gyors elfogadását.



Itt álljunk meg egy pillanatra. Ha a Financial Times nem legyintene egy ilyen kisszerű kitérő manőverre, mondván - egyébként joggal -, hogy "Ez azonban halvány lepel annak elfedésére, hogy a kormány egyre inkább tekintélyelvű és elutasító a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerével szemben", hanem megnézi az előterjesztők listáját, lehet, hogy még lesújtóbb következtetésre jut. A módosító indítvány 44 oldalas terjedelméből ugyanis 15 oldal a törzsszöveg, 12 oldal az indoklás, a többi pedig - a benyújtók névsora!


4modositas_orban.jpg


Érdemes tételesen összevetni, kik jegyzik a negyedik módosítást, és kikből áll a Fidesz, illetve a KDNP parlamenti frakciója. A tiszta ügy, hogy az előterjesztés a 27-44. oldalára gondosan odagépelték az egész névsort, és nem látok üres, alá nem írt helyet. Ezt bizony a teljes Fidesz-KDNP-frakció jegyzi, Orbán Viktorral együtt! Hogy erre miért volt szükség, fegyelmezésből, büszkeségből, összetartásból, hogy ne mondhassa senki, hogy "ő nem"? Ezt kívülről nem tudom megmondani, mindenesetre ezek után nehéz azzal érvelni, hogy a kormány keze nincs a dologban. Az egész csapat mondja azt, hogy mostantól a kétharmad azt ír az alaptörvénybe, amit pillanatnyi kedve vagy érdeke kíván, érdemi kontroll nélkül.


Vajon miért ezt a mentegetőzést találta ki Orbán a Financial Times felé? Miért nem magyarázta meg, hogy a negyedik módosítás a demokrácia diadala, és nem érti, hogy Európa nyugati fele miért nem vezette még be? Nem tudná elmagyarázni?


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket:


Saturday, February 9, 2013

Fidesz: arrogancia mindhalálig?

A KARD értesülése szerint az eheti gyulai Fidesz-frakcióülésen szóba került a párt választási stratégiája, amelyben a kormányzati "sikertörténetek" sulykolása mellett figyelmet fordítanának a stílusra is: kevesebb arc, kevesebb arrogancia jobban állna nekik, ezt ők is tudják. De hiába tudják, ha egyszer nem megy. Nem és nem. Vagy a megszokás nagy úr, vagy a kísértés túl nagy.


Mert az Alkotmánybíróságot azért be kell fenyíteni a regisztráció elkaszálásáért. Ez nem maradhat megtorlatlan, még ha újra kell faragcsálni az ércnél maradandóbbnak szánt, mára azonban laponként cserélhető gyűrűskönyvvé silányított alaptörvényt. Ultima ratio-ként kétharmaddal kell kimondani, hogy akinek nincs hol laknia, hát közterületen se tehesse, felsőoktatási egyeztetés közben kell maflással elküldeni a tárgyalópartner HÖOK-ot: márpedig lesz hallgatói röghöz kötés, és amúgy is, az Alkotmánybíróság se szólhasson bele mindenbe. És bár hümmögve bólogattak, hogy tényleg, az arrogancia veszélyes, csak aláírta majd' minden frakciótag az indítványt.


Fogjuk ezt a lendületre, kitalálták ezt már a frakcióülés előtt, és holmi kommunikációs megfontolásokból mégsem adhatják fel az "itt én vagyok a macsó, öcsém" üzenetet, hisz láthatóan abból ért az ország.



Ámde mit kezdjek Lázár Jánossal, és az ő interjújával, amelyben azt találja mondani Sólyom Lászlóról:



Nem először mondom, hogy Sólyom köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében. (...) Sértett ember. Személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz.



Ezt már Kövér Lászlónál sem értettük, és másfél hónapja le is írtuk:



Ez azért érdekes, mert az említett periódus (Kövér nyilatkozata esetén az 1990-98 közti AB-elnökség, Lázárnál az 1990-es rendszerváltás - TG) jóval megelőzte 2005-öt, amikor Sólyom Lászlót épp a Fidesz - a mostani köztársasági elnök által vitt nyerő taktikával, az akkori baloldali-liberális parlamenti többség ellenében - választotta meg köztársasági elnöknek. Akkor mintha mindaz, amit ma Kövér úr Sólyom szemére vet, nem lett volna probléma. 2005-ben lelkesen, a jogállam győzelmeként ünnepelték Sólyom megválasztását, most pedig bírálják azt megelőző tevékenységét?



Leírtuk akkor, de most nem elsősorban magamat akarom ismételni: hogy 2005-ben jó volt a Fidesznek Sólyom, most meg olyanokért kritizálják, ami korábban volt. Értem persze, hogy ellenzékben jó jelölt volt ő, aztán amikor kétharmaduk lesz, már túl önálló elnöknek, de hogy még a szellemiségét is kritizálják visszamenőleg? Logikai bukfenc, persze, de érdekesebb, amire utal: a Fidesz berögzült panelekkel operál, ez nyilván az ő közösségükben már nem magyarázandó axióma. De bármi is az indok: így nem illik beszélni egy, a hivatalát tisztességben kitöltő volt köztársasági elnökről - pláne, ha anno a Fidesz választotta meg annak.


A gondolati paneleket a legnehezebb letenni. Márpedig az arrogancia egyik fő forrása ez: vagy tényleg így gondolják, és nem érzik ennek a veszélyét, vagy nincs más mondanivalójuk. A szokás nagy úr, és már megszokták az arrogáns stílust - ami legalább akkora, ha nem nagyobb veszély számukra mint Bajnai, vagy pillanatnyilag bárki.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket:


Wednesday, December 5, 2012

Orbán gondolkodásmódja két mondatban

"Nemzeti konzultációt indítunk a megyei jogú városokban. Ha az, amit ezek az emberek tenni szeretnének, eltér attól, mint amit az Alkotmánybíróság helyesnek tart, akkor olyan alkotmányos szabályokat fogunk beterjeszteni, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata érvényesüljön" - fogalmazott Orbán Viktor nem oly rég a Parlamentben az AB hajléktalanokkal kapcsolatos döntése után, és verte ki a biztosítékot a fél magyar blogoszférában.


Valóban, az a logika, ami e mondatból felsejlik, egészen durva ugyanakkor egyszerű mint a faék. Ízlelgessük csak:



  1. Amit a zemberek többsége tenni szeretne, az legyen alkotmányos!

  2. Hogy a zemberek többsége mit szeretne, az a "nemzeti konzultáció"-nak csúfolt direktmarketing-levélre adott, a köz számára megismerhetetlen válaszokból, gyakorlatilag bemondásra derül ki.


Logikailag ez az okoskodás pontosan azonos ezzel:


(* kiscsillag-apróbetű: persze csak ha mi vagyunk kormányon...)


Hiszen hát, 1.§, a többség csak azt akarhatja, amit a Kedves Vezető. Ha mégsem (2.§), majd kiküldünk pármillió levelet, benne erősen írányított kérdésekkel, állami pénzből még reklámozzuk is barátaink és párttársaink felületein az ajánlott válaszokat, majd a visszaküldött mintegy 10%-nyi levél feldolgozását olymódon végezzük el, hogy közöljük, mi jött ki. Ilyemódon a "Házirend" helyett az "Alkotmány", vagy az "Alaptörvény" szavak is használhatóak, az állandó módosítgatással úgyis csak ezt a két pontot érdemes komolyan venni, ezeket viszont nagyon. Na, talán még a preambulumot, egy kicsit.


Komolyra fordítva (bár eddig sem volt olyan vicces): az alkotmányokat még a királyságok időszakában azért verekedte ki magának a nemesség és/vagy a polgárság, hogy rögzítse jogait az uralkodóval szemben. A köztársaságokban az uralkodót a "mindenkori többség" helyettesíti, és az alkotmányok - több minden más mellett, legfontosabb funkciójukként - az egyén és e többség által befolyásolt állam kapcsolatát szabályozzák. Ha a többség ezt a maga javára és kénye-kedvére havi rendszerességgel farigcsálja, akkor a dolog funkcionalitását és értelmét veszti. Onnantól a demokratikus köztársaság helyett valami más berendezkedési formát fogunk emlegetni. Ha valaki kormánypártiként ezt túlzásnak tartja, a szokásos gondolatkísérletet ajánlanám: ha ezt az alkotmány-buherálást anno Hornék követik el a kétharmadukkal, az is elfogadható lett volna? Vagy ülne le bárki szívesen sakkozni úgy, hogy a partner lépésenként átírhatja a szabályokat?


Orbán fent idézett mondata így igazából azt jelenti: akit a többség támogat(ott), az bármit megtehet, nehogy már itt ilyen alkotmánybírók vagy kik kekeckedjenek. És ha már bármit megtehet, akkor akár azt is, hogy kihirdesse: őt támogatja a többség?


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről