Showing posts with label alkalmatlanság. Show all posts
Showing posts with label alkalmatlanság. Show all posts

Wednesday, January 15, 2014

Paks 2 és az inkompetens ellenzék

Magasra csaptak az indulatok kedd és az Orbán-Putyin találkozó, a magyar-orosz energetikai megállapodás óta. A két vezető a paksi atomerőmű két újabb blokkja építéséről állapodott meg. Az ezzel kapcsolatos ellenérzések négy irányban jelentkeztek:



  1. A felhatalmazás hiánya miatt. Egy szerda esti hír lábjegyzete szerint ugyan februárban tárgyalja a megállapodást a parlament, több mint egy napig a közvélemény kész tényként kezelte a kérdést. (Politikai szempontból most is az, a jogi különbség azonban jelentős - de ezt csak szerda este óta tudjuk);

  2. Az atomenergiát ellenzők emellett a döntés lényegét és irányát is vitatják;

  3. Ellenérzéseket kelt technológiai és pénzügyi elköteleződésünk az iránt az Oroszország iránt, amelyet ellenzékből még a Fidesz is fő-mumusként kezelt, és amely az utóbbi 170 évben nem igazán lépett fel irántunk barátilag, még ha erre sokszor mi sem adtunk okot, és amely ma ismét egyre inkább birodalmi módon viselkedik, szemben állva a mi szövetségünkkel.

  4. Akik a Közgép elmúlt időszaki közpénzügyi tarolását figyelik, különösen Illés Zoltán 2008-as aggodalma nyomán arra is gondolhatnak, hogy itt a valódi cél a felvett hitelösszeg baráti csatornákra történő minél hatékonyabb terelése egy egyszerű atomerőmű közbeiktatásával, mindezt alig három hónappal a választás előtt.


Többen megjegyezték, hogy érdekes egybeesés: ugyanezen a napon jelentette be szoci vezérkar, hogy négy éves zseniális politikai manőversorozat után sikerült feltenni az i-re a pontot, és összeáll gyakorlatilag ugyanaz a csapat, amelyik 2010-ben is együtt volt, kiegészülve néhány arccal, akik bő éve még megesküdtek, hogy a szocikkal meg pláne Gyurcsánnyal persze nem, de most azért valahogy mégiscsak. Mesterházy szerint az összefogás eredményeképp már a kétharmad is lehetségessé válik (ezzel egyetértünk, csak nem úgy).



De ugorjunk csak vissza a paksi ügyhöz. Egy ilyen kérdésben, a kedd délutáni hírék nyomán a fenti négy pont bármelyike önmagában elég lenne egy nyugati államban egy pár tízezres demonstrációra. De nem is kell ilyen messzire menni, maradjunk csak itthon és emlékezzünk 1998-ra, amikor a választás előtt Horn Gyula kormánya próbálta meg felhatalmazás nélkül feladni a hágai perben elért magyar pozíciókat a nagy büdös semmiért a probléma "gyors megoldása" oltárán. Az ellenzéki Fidesz valóban szervezett ellenzéki pártként tömegdemonstrációt szervezett az ügyben, meg is töltöttük a Kossuth teret. Hogy ennek volt-e szerepe a Horn-kormány bukásában, a véleményt mindenkire rábízom.


Az ellenzék alapműködéséhez kellene tartoznia, hogy képes legyen fókuszálnia a kormánnyal szembeni ellenérzéseket. Ha erre sem képes, akkor mégis miért van? Hogy összefogjon? Láthatóan pedig a Mesterházy körüli összefogás nem kívánja megadni ezt a "szolgáltatást" a tiltakozóknak. Ennek oka lehet, hogy ők is egyetértenek a paksi bővítéssel (simán belefér, 2009-ben is eszerint szavaztak), de az is, hogy tudják: a saját, pl. a Műegyetem rakpartok október 23-án mozgósított híveiken kívül olyan nagyon más most nem (most sem) menne ki mellettük tüntetni. A Milla néhány október 23-i vagy március 15-i tömegének érdemi része már biztos nem. Az összefogás lehet sikeresnek tűnő a választási rendszer szempontjából (erre azért térjünk vissza áprilisban), de bizony kérdéses hatásfokú a politikailag bizonytalan, de a kormány egyes intézkedéseit elutasító választók megszólításában, akár annak demonstrálásában, hogy ők nincsenek egyedül.


A kapcsolódó konteót már csak félve, és hangsúlyozott fenntartásokkal merem leírni. Bár jómagam nem gondolom ezt, de a gondolat kétségkívül felmerül, hogy a baloldali "2010 reloaded" bejelentését nem épp azért időzítették keddre, hogy tompítsák a paksi hír élét, megszerezve a hírek fontosságát a várható hatás helyett a várható érdeklődés szerint rangsoroló média fő figyelmét?


Az atomellenesek és a döntés módját ellenzők már csak az LMP-re figyelhetnek. A párt eddig nem igazán tudta áttörni a 300 fős álomhatárt a saját szervezésű tüntetések esetén, de épp ezért az esetleges újabb alacsony létszám már nem negatív hír, hanem semmilyen. Ám csak egyszer kell sikerüljön.


Egyetértesz? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához és oszd is meg a cikket:


Illés Zoltán ugye lemond?

Most, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr hazatért Oroszországból és megkezdődik a Paksi Atomerőmű blokkjainak bővítése, ugye nincs más hátra, mint hogy Illés Zoltán környezetügyekért felelős államtitkár úr lemond?


Ahhoz a környezetpolitikához ugyanis, amely egyszerre volt környezetromboló és egyszerre mulasztó, s amihez szégyenszemre Illés Zoltán az elmúlt majdnem 4 évben asszisztált, elérkezett mélypontjához.


bucsu.jpg


Pedig bíztunk benne, bíztunk elveiben, bíztunk józanságában és őszintén elismertük korábbi elszántságát, bátorságát. Egészen addig, amíg meg nem bizonyosodtunk róla, hogy bársonyszékében helyet foglalva "szinte varázsütésre" indult szembe saját korábbi megnyilatkozásaival, elveivel, cselekedeteivel. Csak egy sort hadd idézzünk tőle:



Az atomlobbi és más gazdasági körök pedig állami pénzből 1000-1500 milliárdért akarják meghosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát, annál is inkább, mert az ilyen adófizetői pénzből finanszírozott állami nagy beruházásból jó sokat lehet lopni. - lásd 2008-as nyilatkozatát.



Szégyenletesnek tartjuk, hogy Illés Zoltán környezetügyekért felelős államtitkárként a környezet ügye helyett a miniszterelnökhöz való feltétlen hűséget választotta. Rendíthetetlen támogatásával azonban nemcsak a környezet ügyét árulta el, hanem immár őt is: mert nem figyelmeztette, nem kényszerítette őt annak belátására, hogy a paksi bővítés vállalhatatlan.


Nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon az elmúlt évek környezetpolitikája nemhogy nem tudta végre érdemi elképzelések és intézkedések révén javítani, óvni környezetünket és lépéseket tenni egy biztonságosabb és fenntartható jövő felé, hanem folytatta azon ámokfutását, amely a korábbi években, évtizedekben is tapasztalható volt, s amely mindannyiunk és utódaink jövőjét veszélyezteti. Ebben vállalt Illés Zoltán aktív szerepet, s ezért kell most egyszer s mindenkorra felelősséget vállalnia. Ezzel a felelősségvállalással azonban - államférfihez méltó módon - még utoljára példát mutathat a társadalomnak és példát mutathat a Miniszterelnöknek: figyelmeztethet mindannyiunkat arra, hogy az az út, amelyen most elindultunk, zsákutcába vezet.


Ez Illés Zoltán becsületbeli ügye. Ezért nem maradhat más választása, mint hogy lemond.


Egyetértesz? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához és oszd is meg a cikket:


Friday, March 15, 2013

Azért a hó az úr - hol a kormány ilyenkor?

Azt, hogy milyen idő lesz március idusán, 4-5 napja pontosan lehetett tudni. A hőmérsékletét is, a jellegét is elmondta az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Időkép, amatőr meteorológusok sora, fent volt a GFZ-modellen.


Olyan persze előfordul, hogy amíg nincs itt a hóförgeteg, nem hisszük el. Olyan is van, hogy március lévén pár napja leszedjük a hóvédő korlátokat autópályaszakaszok mellől. Olyan is, hogy nem csoportosítunk előtte dízelmozdonyokat meg üzemanyagot a villamosított csomópontokon, hogy amikor a szél és az ónos eső nekiesik a felsővezetéknek, legyen mivel vontatni.


hohoho.jpg


Amikor az ilyen förgeteg bejön, azzal nincs mit tenni: akkor pár órán belül járhatatlan lesz alsóbbrendő út és autópálya, ha kotorjuk (kotortuk?) akkor pár órával később. Amikor ez bekövetkezik, akkor két lehetőség van:



  1. Működik az államgépezet, a katasztrófavédelem, a hadsereg, a tömegtájékoztatás, és megoldják izomból. Aki az úton vagy vonatokon rekedt, először odajutunk (nem könnyű feladat!) aki orvosi ellátásra szorul, életveszélyben van, azt kihozzuk, ételt, meleg italt viszünk, megszervezzük a torlódások felszámolását. Legalább elmondjuk az embereknek ott vagy a rádióban, hogy úton a segítség, milyen jellegű és mikor ér oda, és hát persze tényleg legyen is úton.

  2. A másik, hogy ez nem működik, akadozik, túl nagy a feladat, túl kevés a bevethető ember, technika, nincsenek meg a forgatókönyvek, a tervek. Van ilyen, előfordul. Olyan viszont nincs, hogy ez a helyzet 12 órája fennáll, és nem tart rendkívüli ülést a kormány a helyzet megoldódásáig. Persze, Orbán Brüsszelben van, de hát van helyettese, aki léphet. Semjén? Navracsics? Össze kell hívni, minden tárca tegye bele a saját lehetőségeit. Érezzék a bajba jutottak, hogy törődnek velük, és érezze mindenki, hogy ha bajba jut, törődnek vele.


Az egy nagyon jó és reménykeltő dolog, hogy az ország ilyenkor zsigerből összefog, önszántából megszervezi a menedékhez juttatást, kalapot le előttük, ahogy az erejüket megfeszítve, fáradtan, kimerülten is dolgozó, mentő hivatásosok és önkéntesek előtt is! Igaz, hogy erre, és az irányításukra választottunk vezetőket - akik ugye senkit nem akarnak az út szélén hagyni, és ezt most szó szerint kéne betartani.


Közösségi információbázis itt, kin hol kell segíteni, ki hol ajánl segítséget.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!