Showing posts with label határon_túli_magyarok. Show all posts
Showing posts with label határon_túli_magyarok. Show all posts

Saturday, October 1, 2016

Mennyi a 100% ?

Érzek némi zavart az erőben. A Nemzeti Választási Iroda pénteken lezárta a szavazóköri névjegyzéket, eszerint 8272625 polgár szavazhat. Hogy jön ez össze? 7997998 (kis híján nyolcmillió) magyarországi lakcímmel rendelkező szavazókorú és -jogú magyar mellett 274627 nemzettársunk külföldön regisztrált.


Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése szerint



Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.



Ehhez képest a 2013. évi CCXXXVIII. törvény 78. § szerint



A népszavazás eredményének megállapítása során az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésében foglalt érvényességi feltétel vizsgálatakor a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgároknak a számát kell figyelembe venni.



Ugyanaz, nem? Hát nem. Ki van a névjegyzékben? A magyarországi lakcímmel rendelkező, szavazati jogú magyar állampolgárok, és a külhoni (magyarországi lakcímmel nem rendelkező) szavazókorú állampolgárok közül azok, akik kérték a névjegyzékbe vételüket (regisztráltak). Tehát nem mind! Pedig az Alaptörvény szövege az összes választópolgárról beszél az érvényességi feltétel kiszámításakor. Ha a csíkszeredai Áron bácsi magyar állampolgárságot kapott és nem regisztrált most vasárnapra, akkor az Alaptörvény szerint választópolgár lett és benne kéne lennie a 100%-ban, a 2013-as törvény szerint viszont nem.


Azt, hogy hány külhoni magyar állampolgár van összesen, érdekes módon nem egyszerű megtudni (rövid internetes keresés ezen nem segít, pár éve adatigénylési ügy is kerekedett ebből, ha valaki tudja, kérem kommenteljen egy linket). Félmilliónál azért biztosan több, és ha csak négyszázezernek becsüljük a szavazókorúakat, akkor is majd' százötvenezerrel több lenne az összes választói létszám - tehát a 100% - az Alaptörvény szerint számítva, mint a 2013-as törvény szerint.


100-percent-quality.jpg


Nem állítom, hogy 2013-ban azért értelmezték másként a választópolgárok számát az Alaptörvényhez képest, mert könnyíteni akarták volna a népszavazások érvényességének elérését, sokkal inkább az lehetett a háttérben, hogy egyértelmű számot akartak kapni. Kicsit illúzióromboló arra gondolni, hogy a magyar állam esetleg nem tudja pontosan megmondani, kik is a külhoni polgárai, de ha ennek csak halvány esélye is fennáll, célszerűbb ezt egyértelmű algoritmusra bízni. A mostani népszavazás érvényességi küszöbe tekintetében azért az eltérést legalább 75 ezerre tehetjük amiatt, hogy a határon túli részvételi arányt biztosan megdobja, hogy csak azokat kell figyelembe venni, akik legalább egyszer - a regisztrációkor - már tevőlegesen jelezték a részvételi szándékukat. Tehát kb. 75 ezerrel kevesebb érvényes szavazat elég így az eredményességhez ahhoz képest, mintha szó szerint követnénk az Alaptörvény szövegét.


A meleg vizet persze nem mi találtuk fel, de most már becsülhető is az eltérés mértéke.

Monday, January 21, 2013

Gyüttment

"Igaz-e, hogy Pálffy Kinga, a Miskolc Holding vezérigazgatója az ő rokona és beszéli a román nyelvet?  Igaz-e, hogy Perecsenyi Attila, a Miskolci Városgazda igazgatója az ő barátja, s korábban ugyanabban a nagyváradi Ady Endre Líceumban tanult, ahol ő is? Igaz-e, hogy Szélyes Domokos, a MIK Zrt. vezérigazgatója Székelyudvarhelyen született? Igaz-e, hogy a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója,(archív fotó) a Miskolci Csodamalom Bábszínház igazgatója, a Szemere Bertalan Szakközépiskola igazgatója, a Miskolci Sportiskola felügyelő bizottságának elnöke, akiket egytől egyig a fideszes városvezetés hivatalba lépése óta neveztek ki posztjukra, mind-mind erdélyi, vagy partiumi származású emberek, s többségüknek korábban semmi köze sem volt Miskolchoz?" (Földesi Norbert, MSZP)


„Azért cselekedtünk így, mert ezt látjuk helyesnek, és nem azért, mert azt gondoljuk, hogy a nemzetpolitikai fordulat azonnal és gyökeresen módosítani fogja az MSZP-ről kialakult véleményt. „Nem azt várjuk, hogy mindenki felejtse el a kritikai ellenérzését az MSZP-vel szemben. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokat kell dolgoznunk azért, hogy visszaszerezzük a bizalmat. Az MSZP-nek még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy jóvátegye az elmúlt húsz évben elkövetett nemzetpolitikai hibákat. A párt megújult, vezetőségének átlagéletkora 36 év, és jelezni szeretnénk, hogy az új elnökség másképp áll a nemzetpolitikai kérdéshez” (Mesterházy Attila, MSZP)


true or false_1.jpg
Valóban nem lesz könnyű. A kiindulópont nélkülöz minden szkeptikus allűrt a bejegyző részéről, és készséggel elfogadja, hogy az elnök és a 36 éves átlagéletkorú elnökség őszintén tesz gesztusokat a külhoni magyarok felé. Bár első ránézésre azt gondolhatná a józan ember, hogy a szocialistáknak igazán nehéz dolga a gyászos emlékű népszavazás kampányában vérig sértett határon túli emberek meggyőzősével lesz, de közelebbről nézve talán még sincs teljesen így. Nem nehéz belátni, hogy egy kihelyezett elnökségi kirándulás és néhány nyilvánosság előtt előadott mea culpa önmagában nem fog nagy változást okozni a szocik megítélésében, de – mint jeleztem, jóhiszeműen közelítünk a kérdéshez – ha a tárgykörben következetesen képesek hitelesnek maradni, akkor még az is lehet, hogy tényleg lesz olyan határon túli, aki rájuk szavaz. Főként, ha a kormánypárt bensőjéből-közeléből továbbra is folytatják a határon túli magyar szervezetek közötti szemezgetést, savazást.


De ha nem ezt látjuk a szocik legnehezebb feladatának, akkor mit? Az elnöknek és a 36 éves átlagéletkorú elnökségnek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy szavazóbázisa jelentős részének, és ha a 2004-es népszavazás eredményéből indulunk ki, akkor mondhatni a mai magyar választópolgárok jelentős részének nem okozott, és valószínűleg ma sem okoz különösebb lelki problémát a határon túli magyarok „lerománozása”. Miközben 1988-ban tiszteletreméltó és fontos tüntetés zajlott a Hősök terén az erdélyi falurombolás ellen, aközben a mindennapok során a rémes diktatúra nemzetiségi elnyomása miatt átkényszerült sokakat a „románok elveszik a munkánkat – hallod még szolgálati lakást is adtak nekik” párbeszéd kísérte. E mentalitás gyomorforgató és áporodott győzelmi lakomája volt a 2004-es népszavazást körbeölelő kampány. Az idegent elutasító, a gyüttmentet kinéző gondolkodásmód ugyanazokból a gyökerekből sarjad, amiből a rasszizmus, és ugyanúgy el kell utasítani, még akkor is, ha a szavazóbázis egy része ezt zokon veszi.


Pártelnök és pártelnökség legyen a talpán, aki e berögzült, évszázadnyi mélységekbe gyöpösödött észjáráson egy fikarcnyit is változtatni tud, hogy mennyire nehéz, elég, ha a pártelnök megnézi az oldalán közzétett üzenetéhez érkezett hozzászólásokat, és már vakarhatja is fejét.


Nehéz munka és szép vállalkozás, ha komolyan gondolják a szocik ennek a mentalitásnak a megváltoztatását, akár saját szavazóikkal, pártársakkal szemben is. Mondjuk lehetne kezdeni a miskolci szocikkal. A pártelnök az Erdélyben előadott gesztusok után kioszthatna egy-két szóbeli kokit csak úgy sima gesztusként. Nem csak azért, mert furán néz ki az erdélyi származás bármilyen felhánytorgatása éppen akkor, amikor az elnökség Kolozsvárott ülésezik bocsánatkérő gesztusok izzadságával homlokán, hanem azért is, mert egyszerűen suttyóság.   


Utóirat: Az elnökség átlag 36 éves, Földesi Norbert 32, no úgy látszik a megújulás sem kizárólag életkortól függ.  


 Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Tuesday, October 9, 2012

Levélszavazás - zárt vagy nyitott kiskapuk?

Az elmúlt hetek vitái után hangsúlyozom: ez a poszt nem a regisztrációs folyamatról szól, hanem magáról a szavazásról. Bevallom, nem igazán tudom követni, hogy áll éppen a választójogi törvény vitája a Parlamentben, mely elemeket fogja törvény tartalmazni és melyek kerülnek az alaptörvény átmenetei rendelkezései közé. Nem tartom azonban véletlennek, hogy nyári tusnádfürdői lebegtetés után tegnap a Diaszpóra Tanács is támogatta, hogy határon túl élő honfitársaink levélben adhassák le a szavazatukat. És mielőtt valaki megkérdi, hogy "az ki és mióta tényező?", tudnunk kell, hogy az ülésüket neves vendégek is meglátogatták, sőt beszéltek is ott: Orbán Viktor és Semjén Zsolt. Márpedig ha ők támogatják a dolgot, akkor könnyen lehet, hogy ebből lesz valami. Akkor pedig érdemes megnézni, hogy megoldható-e ez? Itt a legfontosabb szempont, hogy kellően megőrizhető-e a választás hitelessége?


Előrebocsátom, számomra a választás hitelessége, szabályos mivolta azzal garantálható, ha biztosítja annak a lehetőségét, hogy minden induló számára - amennyiben élni akar vele - biztosítja annak lehetőségét, hogy alternatív úton maga is kiszámolhassa a végeredményt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindig van 2-3-4 párt és ebből minimum 1-2 ellenzéki, amelyik minden (vagy majdnem minden, és ahol nem, ott sem tiltás, hanem véges kapacitásai miatt) szavazókörben delegálttal bír, akik a számlálás után megkapják a szavazóköri jegyzőkönyvet. Ezekből pedig maguk is össze tudják adni a számokat, és rá tudnak mutatni, ha a hivatalos eredmény és a saját számaik közt érdemi eltérést látnak. A delegált feladata természetesen nemcsak a számlálás, de a szavazócédulák kiadásának ellenőrzése is (tehát hogy mindenki csak egyszer szavazhasson), illetve a törvény külön rendelkezik, hogy hogyan kell megállapítani és (az első megérkező szavazó bevonásával) hitelesíteni, hogy a gyűjtőurna valóban üres a szavazás megkezdésekor.


A lényeg, hogy azoknak a képviselői, akikre szavazni lehet, ott ülnek a bizottságban - minden szinten. Vitás esetekben pedig közösen döntenek, és a döntést az esetleges eltérő véleményekkel később is nyilvános jegyzőkönyvben rögzítik. Ez az alapelv - a laikus választhatók delegálhatósága. Ők az érdekeltek a szavazás tisztaságában. A hivatal - álljon bár köztisztviselőkből - érdekeltsége nem ekkora, így nem tudok olyan rendszert elfogadni, amelynek bármely eleme kizárólag az államszervezeten alapszik - az államszervezetet ugyanis mindig az éppen működő kormány irányítja, ő pedig a választáson érdekelt fél.


A kérdés az, hogy Táncos Csuda Mózes kommandói lakos hogy szavazhasson levélben? Kitől kapja meg a szavazócéduláját, ki bontja fel a visszaküldött szavazatot, ki - és hogyan - ellenőrzi, hogy ő küldte-e? Meg persze azt is, hogy rajta van-e a választói névjegyzéken. Ebből a "ki ellenőrzi, hogy ő küldte-e" kérdésre kérek elsősorban válaszokat és javaslatokat. Hangsúlyozom: olyan megoldást, amelynek minden eleme hozzáférhető, látható minden országos listás párt számára (Mózsi ugyanis közülük választhat). Hogyan kerülhetők el azok a kínos riportok, amikor a bulvárlap mutatja a jegyzőkönyvet, hogy X.Y. szavazott Szepsiben vagy Kolozsvárott, aztán a következő képen X.Y. beszél arról, hogy azt sem érti, mi a kérdés, és ő ugyan nem szavazott magyar választáson, maximum a Readers' Digest-nek küldött vissza valami válaszborítékot. Ne felejtsük el: eddig itthon is és a külképviseleteken is a személyazonosság igazolása után szavazhattunk, és itthon ez továbbra is így fog működni.


Minden működő megoldás érdekel. Tényleg jó lenne, ha ők sem kényszerülnének többórás utazásra a szavazat leadásához - de vigyázat: egy kondér leves plusz egy kanál trutyi, az már nem egy kondér leves, hanem. Ennyit azért nem ér a dolog. És igen: tudom, hogy ezt sok helyen megoldották, de hogy ezek a kérdések ott is folyamatosan felmerülnek, azt a képre kattintva - igaz, angolul - elolvashatjuk.



Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on: