Saturday, December 29, 2012

Egy éves a KARD blog

Ma egy éve jelent meg az első poszt a KARD blogon.


Egy év alatt 156 posztunk jelent meg, összesen 8 szerzőtől. Posztjainkat összesen 1 milliószor néztétek meg, nagyjából félmillióan vagytok, akik legalább egyszer beleolvastatok írásainkba. Ha valaki induláskor azt mondja, hogy ma itt tartunk, nem hisszük el.


cupcake.jpg


Honnan is a csapat és honnan a név? Sokan tudják, de a fenti számokhoz képest csak elenyészően kevesen, hogy a csapat magja az eRepublik játék magyar közösségének KARD nevű pártjából jött, egyik szerzőnk - hogy ki, az hadd maradjon titok - itt is, ott is alapító. A játékban már egyikünk sem igazán aktív, de a blog-posztok írását ott gyakoroltuk. A KARD rövidítésnek a fejlécben látható feloldása is hasonló - bár nem teljesen azonos - a játékbelihez, választásunk pedig azért esett erre, mert a konzervatív politika fogalmát valamennyien úgy értelmezzük, hogy annak az aktív lakosság érdekeit is képviselnie kell(ene). Ma Magyarországon ilyen politikai formáció nincs a parlamentben.


Magát a blogot 2010 novemberében regisztráltuk, a magánnyugdíjpénztári vita csúcspontján, de különböző okokból akkor még nem írtunk posztokat. Tényleges elindulásunkat közvetve a Kettős Mérce blognak köszönhetjük. A fent már említett első posztom eredetileg egy Facebook-os kommentként született meg, amikor felbosszantott Gyurcsány Ferenc valamely ott publikált helyzetértékelése. Az eRepublikról tudtam, hogy blogot (a játékban: újságot) akkor érdemes indítani, ha a kommentjeid hosszabbak az eredeti posztnál. Így aztán, a Mérce korábbi felkérésének megfelelően, a cikket először oda küldtem el, viszont nekik nem tetszett. Itt az idő - gondoltam.


Ez történt egy évvel ezelőtt.


Köszönöm Nektek a társaságot, a sok ezer kommentet, a vitákat, a közösséget! Természetesen  maradunk.


Egy technikai dolog: a decemberi "próbaüzem" után a Twitteren is követhetők vagyunk, ha valakinek ez kényelmesebb. Facebook-csoportunkat pedig továbbra is szeretettel ajánljuk az érdeklődőknek:


Thursday, December 27, 2012

Keresztényellenes gazdasági pogrom Karácsonykor

Tudtuk és tudjuk ma is, hogy Magyarország sikere, a magyar nemzet szárnyalása szálka az idegen erők szemében. Magyarország és az általunk vágott új ösvény, veszélyt jelent a globális elnyomó hatalmi berendezkedésre, nem véletlen hát, hogy országunk és hitvallásunk állandó ostrom alatt áll. 


Tudtuk azt is, hogy ezek az erők bármit megtennének, hogy akadályokat gördítsenek Magyarország fejlődésének az útjába. Mégis mélységes megdöbbenéssel kellett nyugtáznunk, hogy a mai világban már semmi sem szent ezeknek. Miközben a magyar családok a szeretet erejével övezve, meghitt hangulatban ülték keresztény népünk legszentebb ünnepét, újabb gyalázatos és nemtelen gazdasági pogrom indult hazánk ellen.


Nyilvánvaló, hogy a tavalyi év elejei támadás a forint ellen nem érte el a várt sikert, hiszen hazánk példátlan sikerrel vette a 2012-es esztendő kihívásait. Miközben az Istentől elfordult Európai Unió csak szenved, Magyarország fejlődését mi sem sommázza szebben, mint nemzeti fizetőeszközünk világviszonylatban is kiemelkedő erősödése. 


Ellenségeink azonban nem nyughatnak, vezérlő elvük szerint nem állhat sértetlenül a kereszténység bástyája Európa szívében. Karácsony szent ünnepén orvul, alávaló és szégyenteljes módon újfent támadást intéztek a forint ellen. Míg az igaz keresztény magyarok az otthon melegében adóztak áhitattal az ünnep szentségének, az idegen erők gyáva szolgái 284-ről 295-re süllyesztették a forint árfolyamát az euróval szemben. 


Néhány nappal ezelőtt megpróbálták elaltatni óvatosságunkat és mi is jóhiszeműen azt gondoltuk, Jézus születésének napja még a hanyatló nyugati világban is olyan szentség ami tabunak számít. Tévedtünk. Világos, hogy meg akarják törni Magyarország hitét, ők is tudják, hogy a Kárpát-medencében stabilan állnak a keresztény gyökerek. Ez hazánk létének alapja, Szent István öröksége, mely irányt mutat nekünk még a legvészterhesebb időkben is, olyankor is, ha szomszédaink, szövetségeseink már meginogtak a kíméletlen ostrom alatt.


Nem véletlen, hogy Magyarország a célpont, melyet meg akarnak törni, el akarnak gyengíteni, hogy aztán meg próbáljanak behódoltatni minket hamis eszméiknek. Hazánk az európai kereszténység végvára volt a tatár ellen, a török ellen, kommunista elnyomás ellen. A hitünkért hozott áldozatok soha nem voltak hiábavalóak, büszkén mutathatjuk ma is a világnak, hogy amiben hiszünk azért kitartunk a végsőkig. Történjen bármi is. Ez Magyarország felemelkedésének kulcsa.


Disclaimer: :-)


Szereted a paródiát? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:


Monday, December 24, 2012

Karácsonyi ajándék Viktortól: miért is kell a regisztráció

Bár részben egyetértünk egy tegnapi kommenttel, hogy karácsonykor ne politizáljunk, de hát nem mi kezdtük. Az ünnepre való tekintettel nem is megyünk bele a tegnap esti Fizbí-interjú mélységeibe, de három mondatot muszáj idetenni:



A választási regisztrációról Orbán azt mondta, nincs választási lehetőségük, ha azt akarják, hogy Magyarországon mindenki szavazhasson, be kell vezetniük a regisztrációt.


"Ma nincs Magyarországnak olyan központi nyilvántartása, ami alapján a polgárok önkéntes bejelentkezése nélkül le tudnák bonyolítani a választást" - mondta Orbán. Szerinte 2010-ben "néhány tízezer ember" emiatt nem tudott részt venni a választáson.



Szóval azért kell megnehezíteni a választási részvételt, hogy könnyebb legyen. Köszönjük ezt az ajándék mondatot.



Arról meg miért most hallunk először, hogy tízezrek nem tudtak szavazni 2010-ben? Csak így, bele a Karácsony előtti áhítatba, hogy válasz nélkül maradjon. Nem lehet, hogy Viktor azokra gondolt, akiknek regisztráció hiányában 2014-ben fogják a szavazókörben mondani, hogy köszönjük hogy idefáradt, de hiába jött?


Na, ennyi.


Áldott Ünnepet kívánunk mindenkinek.


Bucsin-tető a Görgényi-havasokban, Székelyföld (erzsok, Panoramio.com)

Sunday, December 23, 2012

Pávatánc a diákokkal

Kezd nagyon menni már ez a pávatánc-dolog. Nem arra gondolok most, hogy a gazdasági miniszter szerint épp a valutaalap tukmálná ránk a pénzt, ami viszont nekünk nem kell, most új színpad nyílik a pávatánc-színházban. Most mintha a diákok felé járná ezt a kormány. A legújabb hír szerint már áprilisig tárgyalnának a követelésekről.


Hogy is mondta a Nagy Klasszikus júniusban?



...ezt a pávatáncot - az elutasítót - úgy kell előadni, mintha egyébként barátkozni szeretnénk... majd a hét javaslatból 2-3-ra, amit úgyis megcsináltunk már, csak ők nem vették észre, rábólintunk, a maradék kettőre amit nem akarunk, úgy meg utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadtuk.



A Valutaalap-tárgyalások pávatáncos időhúzása után a szemünk előtt rajzolódik ki egy újabb performansz a diáktüntetések miatt elkerülhetetlenné vált tárgyalások kapcsán. Az elmúlt két hét sorozatos vargabetűi, elképesztő sebességű kormányzati álláspont-változásai után most Balog Zoltán miniszter a tárgyalások áprilisig elhúzását kezdeményezte.



Az "elutasító pávatánc" sikerének azonban mindig van külső feltétele is: a másik félnek bele kell nyugodnia abba, hogy elutasították. A Valutaalap és a kapcsolódó EU-tárgyalások esetén a másik fél ezt nyilván elfogadja, legfeljebb csodálkozik kicsit, hogy akkor miért erőltettük a segítséget tavaly novembertől. Ha nem üt be nemzetközi pénzügyi pánik, a dolog, érdemi kamatfelárral, de összejöhet. A diákokkal való konfrontációban azonban az a kérdés, hogy ha a végén kiderül, hogy semmilyen engedményt nem értek el (sőt, jelen állás szerint rosszabb a felsőoktatás helyzete, mint a tiltakozások előtt), akkor nem kezdődik-e elölről az egész. Ez pedig két okból is érdemi kockázat a Fidesznek: tavasszal melegebb van, akkor a tüntetés is inkább buli mint fagyoskodás, és hát négy hónappal közelebb leszünk a választásokhoz.


Két dolog motiválhatja a kormányt. Bízhat abban, hogy a diákok nem tartanak ki - ne menjünk esélylatolgatásokba, most nem tudhatjuk, hogy így lesz-e. És ott lehet az elutasításra játszó magatartás mögött az, hogy nem szabad engedni, mert akkor minden tiltakozó előtt ott a recept, mit kell csinálni. Akármelyik is a fő ok, amiért a kormány nem enged ebben a kb. 30-40 milliárd forintos, tehát a költségvetés fél százalékát sem elérő kérdésben, a kezdeményezést kiadja a saját kezéből: most már a diákok döntik el, hogy elfogadják ezt, vagy folytatják a tiltakozásokat.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:


Saturday, December 22, 2012

Kövér kontra Sólyom: az amnézia újabb példája

Nyilatkozatot adott szombaton Kövér László házelnök az MTI-nek. Miközben érdekes, és módfelett vitatható elképzeléseket vázolt a Parlament szerinte optimális működéséről, Sólyom László volt köztársasági elnököt is bírálta.


Sólyom az Áder János által az Alkotmánybíróság elé citált választási törvény, konkrátabban annak a választási regisztrációról szóló, az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé emelt része kapcsán a múlt héten érdemi bírálatot fogalmazott meg. A NER egyik klasszikus eszköze, hogy bírálóit megpróbálja lejáratni. Esetünkben így nyilatkozik Kövér:



"óvatos stílusra intve magát" úgy fogalmaz: abban, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország, Sólyom Lászlónak is, aki szemlátomást nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését, van felelőssége.


Szerinte alkotmánybírósági elnökként Sólyom volt az, aki úgy honosította meg a testület működését, hogy az a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, kvázi fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek, úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással. "És ezzel a helyzettel nemegyszer vissza is éltek, a "láthatatlan alkotmány" nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre a népszuverenitás felett" - tette hozzá.


"Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, ezt én differenciáltabban látom, mint a tisztelt volt köztársasági elnök úr, és helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évével"



Forrás: index.hu


A parlamenti elnöknek természetesen jogában áll kritizálni más közszereplők mai vagy múltbeli cselekedeteit, és vitába bocsátkozhat korábbi vagy mai véleményükkel is. Esetünkben Sólyom mostani véleményének vitatása szóba sem került - ami illeszkedik abba a sorba, hogy a Fidesz szerint azért lesz regisztráció, mert csak. Az viszont mintha elkerülte volna a házelnök úr figyelmét, hogy Sólyom László 1990 és 1998 között töltötte be az Alkotmánybíróság elnöki posztját, valóban erős intézménnyé téve azt.



Ez azért érdekes, mert az említett periódus jóval megelőzte 2005-öt, amikor Sólyom Lászlót épp a Fidesz - a mostani köztársasági elnök által vitt nyerő taktikával, az akkori baloldali-liberális parlamenti többség ellenében - választotta meg köztársasági elnöknek. Akkor mintha mindaz, amit ma Kövér úr Sólyom szemére vet, nem lett volna probléma. 2005-ben lelkesen, a jogállam győzelmeként ünnepelték Sólyom megválasztását, most pedig bírálják azt megelőző tevékenységét?


A Sólyom elleni lejáratási kísérlet ettől függetlenül sem tűnik okos dolognak: a volt köztársasági elnök - nem kis részben a Fidesz által 2010-ben aztán a helyére választott Schmitt látványos bukása miatt - még a konzervatív elkötelezettségűek számára is legalább akkora tekintéllyel bír, mint Kövér.


Különösen pikáns Kövér kritikája az Inforádiónak hétfőn adott interjúján elhangzottakkal kiegészítve. Nem hiszem, hogy bármi jobban jellemezné az országgyűlés elnökének alkotmányos demokrácia-felfogását, valamint a parlament optimális működéséről szóló elképzeléseit mint az a kijelentése, hogy "sokszor ma órákat töltenek azzal, hogy módosító indítványokat utasítanak el, miközben pontosan lehet tudni, hogy a kormánypártok melyeket támogatják". Helló pártállam.



Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Thursday, December 20, 2012

Felsőoktatás: egy lépés előre, kettő hátra

A kormány elmúlt két hétben produkált felsőoktatás-ügyi csavarjai mintha a világvégére játszanának: pénteken úgyis lehúzzák a rolót, akkor minek megcsinálni rendesen? A rossz hír, hogy - legalábbis ha ezeket a sorokat olvasni lehet - nincs vége a világnak, és a kormányzati ciklusnak sem. Mégiscsak le kell tenni valami tervezet-félét az asztalra, lehetőleg olyant, ami emlékeztet az ígéretekre. Jó nem a 2-4 évvel ezelőttiekre, de legalább a tegnapelőtt mondottakra.


Keretszámok nincsenek - mondja a nagyfőnök és megbízza a minisztert, hogy három nap alatt dolgozza ki. Legalább ötvenötezer állami finanszírozású helyre veszünk fel jelentkezőket jövőre, akik teljesítik az elvárt minimális pontszámot. Pontszámlista Karácsony előtt - mondja a kormányszóvivő szerdán. Csütörtök este meg azt mondják, hoppá, mégsem, sőt újévig sem. Az ugye világos, hogy innentől kormányszóvivői bejelentéseket senki nem fogad el tüntetéseket lezáró problémamegoldásnak?



Hát hogy a jó életbe lehet ekkora betűkkel kiírni a kormány cégérére, hogy: NEM ÉRTÜNK HOZZÁ, csak dumálunk a levegőbe? És ezt középiskolás gyerekek simán megértették szerda este, pedig akkor még az újabb fordulat legfeljebb a minisztériumi irodákban érett. Nem tudja a kormány, hogy (a pár tízmilliárdos, ekkora balhét messze nem érő forráskivonás mellett) mit is akar pontosan a felsőoktatástól, az pedig kifejezetten riaszthatja, hogy akarjon bármit, az rengeteg, nem látványos aprómunkával jár. Persze ha nincs ötlet és képesség a változtatásra, akkor lehetne azt is csinálni, hogy nem nyúlnak hozzá, de hát nagyon kellenek a tízmilliárdok a TEK költségvetés-növelésére, pár stadionra, hogy a Közgépet ne is említsem.


Úgyhogy változtatunk, ha fene fenét eszik, akkor is. Igaz, hogy megígérem szerdán, hogy aki megüti a mércét az mind ingyen tanulhat, de csütörtökön azért megmondom, hogy a valamiért feketelistás jogászokon és a közgazdászokon kívül hány más szakmában sem lehet tandíj nélkül egyetemre járni. A Fidesz tevékenységét eddig is nagymértékben az befolyásolta, hogy mondatai és tettei hogyan adhatók el a médiában, hogy reagál rá a kontrollcsoport. Az viszont, hogy az erre alapozott optimalizálás naponta változzon, új fejlemény. Az eredmény: a felsőoktatás kilátásai ma rosszabbak mint 2 hete, a tiltakozások megkezdődésekor: a jövő évi büdzsé még 11 milliárddal kevesebbet szán a szektornak és a tisztán fizetős szakok listája is hosszabb lett. Eközben bármit mondanak, nem lehetünk biztosak benne, hogy nem pont az ellenkezőjét készítik-e elő.


És ezt már a tizenévesek is látják.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Wednesday, December 19, 2012

Diáktüntetés: elszakadt a cérna a hatalomnál?

Szerda este a szervezett megmozdulás lezárultával a tömeg nem oszlott fel, hanem spontán tüntetés jelleggel a Lánchídra ment (1986. március 15, megvan?). Az eddig a tüntetőkkel, még a spontán szakaszban is együttműködő rendőrség innen több fiatalt bekasztlizott, bevitték őket a rendőrségre. Nem gondolom, hogy a saját elhatározásuk lett volna: NER-Magyarországon ehhez ugyanúgy utasítás kell, mint pár éve az Astorián, az akkor sokkal durvább attakhoz.



Elszakadt a cérna? Türelmetlenség, vagy mi ez? Pedig ez egy sima chicken game játék volt, a kormány és a diákság autója addig ment egymás felé, amíg a kormány higgadt javaslatokat tett, tárgyalást, engedményeket szimulált, a diákok pedig vonultak, vonultak, mindegy, hogy konkrétan miért. A diákok akkor szálltak volna ki, ha hazamennek, a kormány meg, ha bekeményít. Utóbbi most megtörtént. Nem értem, hogy miért. Délben még azt hittem, amikor a kormányszóvivő bejelentette a kormány módosított határozatát, hogy ügyes, ezzel kihúzhatják az ünnepekig, és januárban talán nem indul újra hasonló lelkesedéssel a tüntetéssorozat. De így?



Orbán diákokat vitet el? Mi van? Pont ő, akit anno szintén elvittek?


Ezzel két baj van, nagyon nagy bajok. A kisebbik, taktikai hiba az, hogy innen egyértelmű célt adnak a diáktüntetésnek (Táncsics-effektus), és jól fel is paprikázzák a hangulatot. A stratégiai hiba meg az, hogy a mai beszédekből láthatóan sokan nem hiszik el a mai, engedményként kezelt kormányhatározatban foglaltakat, és erre kontráz rá a hatalom a fellépéssel: ők sem hiszik el. Sem azt, hogy elfogadható lenne az ajánlat, sem azt, hogy igaz lenne. Az már csak hab a tortán, hogy ez, a kormány számára nagyon negatív hír lesz a nap híre, nem az ő pozitív, "kompromisszumos javaslatuk".


Innen megint bármi lehet. Hétfő este a Rádiónál is elég érdekes volt a hangulat, sok indulattal, hármas rendőrsorfallal diákok ellen. Most meg ez. Felesleges volt, de hát nyomás alatt lehet hibázni. Csak nem érdemes.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről