Friday, March 15, 2013

Hó-forradalmi összeesküvés

Hogyan lehetséges az, hogy hetek óta tudjuk: csúnya hó-helyzet vár Magyarországra; mégsem készülünk fel rá? Hogyan lehetséges, hogy 100 ezer ember marad áram nélkül és ezrek rekednek az utakon, vonatokon? Hát persze, hogy csak egyféle módon: már megint a patás Orbán/Gyurcsány és összeesküvőtársaik akaratából! A Táncsics-díjas Szaniszló Ferenctől tanulunk.


Gondoljunk csak bele: a héten megtörtént az a gyalázatos alkotmánymódosítás, amiért őrjöng a politikai közélet és fél Európa. Áder kádernek bizonyul és - gyakorlatilag olvasatlanul – aláírja. És persze mikor közli mindezt? Véletlenül épp akkor, amikor trónra lép Ferenc pápa!


Orbán pár napja úgy dönt, Brüsszelben tölti az ünnepet. Vajon miért? Hát persze, hogy azért, mert királyi meteorológusai jelentették neki a várható hó-helyzetet: pontosan tudták, hogy idén március 15-re képtelenség olyan tüntetést szervezni, amellyel szemben igazi (békemenetes) erőt kellene demonstrálni. Így rá sincs szükség. Meg persze katasztrófavédelemre sem. Essen csak.


Ellenben, most, a hó leple alatt van itt az ideje az Unió előtti magyarázkodásnak, a alkotmányos pofonok elviselésének: mivel mindenki a hóval van elfoglalva, az orbáni hírekkel senki nem foglalkozik. Itthon.


mini-diktator_osztrakTV.jpg


őket érdekli az alkotmánymódosítás


És közben ki lehet tüntetni minden bohócot, aki a Fidesz szekerét így vagy úgy tolta az elmúlt évtizedben: udvari politológust, Viktor-konferátort, Fidesz kampányt támogató CBA-tulajt, a Happy End Kft. botrányemberét, Fidesz-népszavazás szervezőt, szélsőségesen szex- és abortuszellenes szakpszichológust/patát, nyilas-párti álrégészt, szélhámos csodadoktort… és természetesen magát a magyarság önnön felkent prófétáját, az összeesküvés-elméletek boszorkánymesterét, Szaniszló Ferencet. Igen, őket mind-mind kitüntette "a mit sem sejtő" Balog Zoltán miniszter úr. Büszkék is vagyunk rájuk. Halkan, persze.


És közben azzal sem kell foglalkozni, hogy zsinórban negyedik perét is megnyerte a Klubrádió Szalai Annamária csapatával szemben, így az NMHH bő három esztendő után kénytelen volt kapitulálni és kiadni a 95.3-as frekvenciát. Csak suttogjuk.


Mert nekünk rezsicsökkentő kormányunk van. Jogilag ugyan nonszensz módon: de rezsicsökkent. És havat takarít. Utóbbit késéssel, megfontoltan. Mint a táblát lassan törlő felelő diák: húzza az időt, hátha kicsengetnek. Hátha elfeledi a dühödt nép, hogy mi történt a héten.


Azt is, hogy március 15-én osztrák hókotrók lépték át a magyar határt.


Elmebeteg összeesküvés. Táncsics-díjat érdemelne.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Azért a hó az úr - hol a kormány ilyenkor?

Azt, hogy milyen idő lesz március idusán, 4-5 napja pontosan lehetett tudni. A hőmérsékletét is, a jellegét is elmondta az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Időkép, amatőr meteorológusok sora, fent volt a GFZ-modellen.


Olyan persze előfordul, hogy amíg nincs itt a hóförgeteg, nem hisszük el. Olyan is van, hogy március lévén pár napja leszedjük a hóvédő korlátokat autópályaszakaszok mellől. Olyan is, hogy nem csoportosítunk előtte dízelmozdonyokat meg üzemanyagot a villamosított csomópontokon, hogy amikor a szél és az ónos eső nekiesik a felsővezetéknek, legyen mivel vontatni.


hohoho.jpg


Amikor az ilyen förgeteg bejön, azzal nincs mit tenni: akkor pár órán belül járhatatlan lesz alsóbbrendő út és autópálya, ha kotorjuk (kotortuk?) akkor pár órával később. Amikor ez bekövetkezik, akkor két lehetőség van:



  1. Működik az államgépezet, a katasztrófavédelem, a hadsereg, a tömegtájékoztatás, és megoldják izomból. Aki az úton vagy vonatokon rekedt, először odajutunk (nem könnyű feladat!) aki orvosi ellátásra szorul, életveszélyben van, azt kihozzuk, ételt, meleg italt viszünk, megszervezzük a torlódások felszámolását. Legalább elmondjuk az embereknek ott vagy a rádióban, hogy úton a segítség, milyen jellegű és mikor ér oda, és hát persze tényleg legyen is úton.

  2. A másik, hogy ez nem működik, akadozik, túl nagy a feladat, túl kevés a bevethető ember, technika, nincsenek meg a forgatókönyvek, a tervek. Van ilyen, előfordul. Olyan viszont nincs, hogy ez a helyzet 12 órája fennáll, és nem tart rendkívüli ülést a kormány a helyzet megoldódásáig. Persze, Orbán Brüsszelben van, de hát van helyettese, aki léphet. Semjén? Navracsics? Össze kell hívni, minden tárca tegye bele a saját lehetőségeit. Érezzék a bajba jutottak, hogy törődnek velük, és érezze mindenki, hogy ha bajba jut, törődnek vele.


Az egy nagyon jó és reménykeltő dolog, hogy az ország ilyenkor zsigerből összefog, önszántából megszervezi a menedékhez juttatást, kalapot le előttük, ahogy az erejüket megfeszítve, fáradtan, kimerülten is dolgozó, mentő hivatásosok és önkéntesek előtt is! Igaz, hogy erre, és az irányításukra választottunk vezetőket - akik ugye senkit nem akarnak az út szélén hagyni, és ezt most szó szerint kéne betartani.


Közösségi információbázis itt, kin hol kell segíteni, ki hol ajánl segítséget.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Thursday, March 14, 2013

Javaslat tüntetésszervezőknek

Az elmúlt napokban volt szerencsém többször is gyülekezési jogomat gyakorolva kifejezni véleményemet az alaptörvény negyedik módosítása ellen, illetve kérve a köztársasági elnök urat, hogy ne írja alá azt. Feltételezem, lesz még alkalmam erre a közeljövőben. Az elnöki aláírás után valószínű, hogy a téma március 15-én is előkerül, sőt akár alapgondolat is lesz. Hadd legyen tehát egy megjegyzésem az ilyen témájú demonstrációk szervezőihez.


Az alkotmánymódosítás nem a cigányokról szól, nem is a melegekről, a bántalmazott nőkről vagy a hajléktalanokról. Természetesen róluk is szól, hatásaiban talán jobban, mint másokról. De a módosítás mindannyiunkról szól, nemre, fajra, vallási meggyőződésre, szexuális irányultságra tekintet nélkül. Minthogy róluk egy kicsit jobban, természetesen megértem, ha elhangzanak ilyen beszédek is. Amikor azonban ezek dominálnak egy műsorban, amikor egy alkotmánymódosítás elleni demonstráció - nyilvánvaló gesztusból, de különösebb ok és magyarázat nélkül - a cigány himnusszal kezdődik, akkor felvetődik a kérdés, hogy jól látják-e a műsor összeállítói a célt?



A cél ugyanis véleményem szerint az, hogy minél több ember menjen el tüntetni a gyalázatos módosítás ellen. Hogy minél több ember értse meg: igen, ez róla szól, róla is szól. Ez az elsődleges cél. A hátrányos helyzetű, diszkriminációval sújtott, a módosítást valószínűleg majd többszörösen megsínylő polgártársaink melletti kiállás pedig ehhez képest - itt és most - másodlagos. És ha a másodlagos cél az elsődlegest akármilyen kicsit is akadályozza, az baj.


Sokan és sokszor mondták már, hogy Orbán leváltásához a baloldal nem elég. Ezzel a mostani helyzetben, bő egy évvel a választás előtt maximálisan egyetértek. A változáshoz konzervatív - a Fidesztől eltérő módon: valóban konzervatív - polgártársainkra is szükség van. Ehhez azonban őket is meg kell szólítani: Molnár Péter beszéde hétfőn találat volt, a Fidesz 89-es programjának felolvasása szintén. Ilyenből kellene több. Sólyom úr, nem akarna fellépni?


Hogy még általánosabban fogalmazzak: a győzelemhez az kell, hogy győztes hangon szóljunk magunkhoz, magunkról. A köreinkben egyébként természetes szolidaritás majd a győzelem után jöjjön, amikor a gyakorlatban is ér valamit.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Wednesday, March 13, 2013

Elnök a sorban

Biztosan úgy volt, ahogy közleményében mondja. A dilemmán rágódhatott eleget, az alkotmánytudós előd érvei, az elmúlt napok német látogatásának tárgyalásai ott lehettek a mérleg serpenyőjében. A másikban a törvény betű szerinti lehetséges értelmezése, amely szerint "egyértelművé teszi, hogy alkotmányos kötelessége aláírni a módosítást, függetlenül attól, hogy ez tetszik-e neki vagy sem".


Tegnapelőtt este magam is azt kértem az elnök úrtól, amit Molnár Péter és sokan mások a Várban: ne írja alá. 11 hónappal ezelőtti beiktatási beszéde, a választási regisztráció megtorpedózása után volt is erre esély. Három éve most először, Újév perceiben nem folytattuk rögtön a családdal a társasjátékot, azért, hogy meghallgassam a beszédét. Keltett meglepetéseket, amilyen "átlag fideszes" volt sokáig, Sólyom elnökké választásáig, annyira tudott szuverén lenni tavaly óta. Eddig. Ma este, az új pápa kihirdetésével egyidőben pedig bejelentette, hogy mégis aláírja és kihirdeti. Világos volt, hogy mindennek nem fekhet keresztbe, egyszer eljön a pillanat, amikor a kiszámíthatót, a várhatót lépi.


Áder dilemmája valójában az, hogy az alaptörvény S cikk (3) pont: „A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését" és a 9. cikk (1) pont: "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett" közt ellentmondás van. (Lehet, hogy nem ez a dilemmája, és a vastag betűs részt most nem érzi sérülni, de hadd legyek naív.) Saját bőrén érzi az ellentmondást, és válasza a betű szerinti kötelesség betartása, a beállás a sorba.


gyaszkokarda.jpgNem hibáztatom ezért, Elnök úr, nem tudott kibújni a bőréből, és talán ezért választották a posztra. Értem a magyarázatát is, és érteni vélem a "tetszik-e neki vagy sem" mögötti fél-gondolatokat is. Jogilag azonban a végeredmény számít, és most egy rossz dolognak adott zöld utat, véleményem szerint rosszul oldotta fel a dilemmát. Jövő Újévkor eztán, ha meg is hallgatom, nem a múltkori  nyitott kíváncsisággal fogom megtenni, és a társasjáték sem biztos, hogy nem folytatódik rögtön a Himnusz után. Köszönöm az elmúlt majd' egy évet, amíg őszintén az elnökömnek érezhettem - 11 hónap, messze több, mint amit erre a ciklusra Schmitt Pál Sólyom utáni beiktatását követően remélhettem.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!



kard2.jpg

Tuesday, March 12, 2013

Rezsimódosítás és alkotmánycsökkentés

Hétfőn nagy jelentőségű döntést hozott a Parlament: a kétharmados többség elfogadta az alaptörvény negyedik módosítását, amelynek értelmében innentől kétharmaddal bárki azt ír az alaptörvénybe, amit csak akar, az alkotmánybíróság (AB) csak azokat a törvényrészleteket vizsgálhatja, amelyeket az (igen szűk körre szorított) indítványozók elé utalnak. Amit a minap alkotmányellenesnek mondott az AB, azt beleírjuk az alkotmányba. A dolog jelentősége nem vitatható. Amikor hétfőn délelőtt, a parlamenti ülés kezdetén a miniszterelnök szólásra emelkedett, mindenki joggal várhatta, hogy erről fog beszélni. Sokunkat érdekelt volna, hogy mit is gondol erről. Vártuk volna, hogy érveljen mellette; végülis komoly dolog, ő is előterjesztő, biztosan büszke a művére, elmondja nekünk, polgároknak, hogy miért is jó ez az egész.


Erre elkezdett a rezsicsökkentésről beszélni, meg hogy milyen szemetek ezek az energiaszolgáltatók, még merészelik azt, hogy a jócskán megemelt adóikat az árképletben kiadásként számolják el. Hallatlan. De ami még hallatlanabb: a magyar bíróság még igazat is ad nekik. Hát kivel vannak ezek? A népszipolyozó külföldivel, vagy a rezsit fizető magyar emberekkel?


Csak később esett le, hogy ha a miniszterelnök nem is az alkotmánymódosításról beszélt a szavaival, mégis az volt a téma. Nem mást tett, mint illusztrálta, hogy mi lesz a munkamenet az alkotmánymódosítás után. A "Két perc gyűlölet", és aztán a törvény/alkotmány módosítása.


Cover art for the 1984 Viking hardcover first edition of The Fourth Protocol by Frederick Forsyth. Illustration by Peter Thorpe.


Neki innentől az a dolga, hogy megnevezze a parlamentben, hogy ki is a nemzet aktuális ellensége. Most épp az energiaszolgáltatók. Holnap bárki. Ő megmondja, másnapra egyéni módosítóban kész a törvényjavaslat, hétvégére sürgősséggel megvan. Még meg is nemzetikonzultáltatjuk persze, házról házra, gyűljön rögtön a lista is. Független bíróság? Ugyan már, minek az, ha a magyar emberek ellen dönt? Majd meccs közben átírjuk a szabályt. Ja, hogy a perben az elkövetéskori jogrend számít? Itt nem, kétharmaddal. Ellenség mindig kell, különben valaki még meg találná kérdezni, hogy miért nem úgy van, ahogy tegnap épp ő mondta, hogy majd lesz. Hogy miért van recesszió, amikor az Emelkedés Évét írjuk? Hát csakis azért, mert ármánykodnak. Az energiaszolgáltatók. A bankok. Az Európai Unió. Ezek. Bárki, csak mi nem.


Csak halkan megjegyzem, ez eddig is így volt. Eddig is csak rá kellett mutatni a nyugdíjas rendőrre (hogy lehet nyugdíjas negyvenévesen?), a tanárra (miért nem csinál semmit egész nyáron?), a diákra (mit lébecol az egyetemen, hogy aztán elhúzzon mosogatni Londonba), a magánnyugdíjpénztári tag (miért nem adta vissza a megtakarítását, amikor megzsaroltuk?) a sor sajnos folytatható. Csak arra kell figyelni, hogy az aktuális ügyben biztosan masszív többségünk legyen. Hogy közben a többségre már legalább egyszer rámutattak? Sose fognak össze úgyse, hiszen aki épp tüntet, azt a Gyurcsány vagy a Bajnai heccelte fel, és hát akire éppen nem mutatnak rá, miért tüntessen a Gyurcsányért vagy a Bajnaiért? Nincs, aki összefogja őket. Eddig is így volt, most az eszközök lettek olajozottabbak.


Most már alaptörvénybe is lehet írni bármit. Ki lehessen tiltani a hajléktalanokat az utcáról? Miért ne? Itthon dolgozzon, akit állami pénzen képeztek, ha van munka, ha nincs? Naná hogy. Alaptörvénybe vele. Sokat pattog a bíróság meg az Unió, még a rezsit is beleírják.


Igen, tudom, hogy a negyedik módosítás legnagyobb része nem jogsértés, csak a jogsértés lehetőségének nyit ajtót. Azt viszont megtanultuk az elmúlt három évben, hogy ha elmehetnek a falig, el is mennek a falig. Megmondta a miniszterelnök - igaz, nem a parlamentben, hanem előtte, a frakciónak - ez a módosítás azért kell, mert nekik jó.


Persze naív fejjel azt gondolom, aki rájuk szavazott, azért küldte őket, hogy úgy politizáljanak, hogy mindenkinek jó legyen - na jó, nekik, az ő szavazóiknak egy kicsit jobb. Hogy jó konzervatív módjára azt tegyék a hatalmuk birtokában, amit a kampányban ígértek, nem azt, amit a reggeli zuhany alatt megálmodnak. Hogy jó konzervatív módjára - ha már annak mondják magukat - ne játsszanak alkotmánnyal, alaptörvénnyel negyedéves rendszerességgel, csak azért, mert "nekik jó".


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Saturday, March 9, 2013

Kik is jegyzik az alkotmánymódosítást?

A parlamenti menetrend szerint a hét elején döntenek az Alaptörvény ominózus negyedik módosításáról. Érdemes egy pillantást vetni a módosító indítvány szövegére. Pusztán a módosító indítvány terjedelme - 44 oldal, ebből a törzsszöveg 15 oldal, miközben az "Alaptörvény Asztalánál" kért példány 52 oldal terjedelmű, apropó, lehet újat kérni? - visszamenőleges hatállyal nevetségessé teszi a "gránit szilárdságú" meg "ércnél maradandóbb" és hasonló kitételeket. Maradjunk inkább a gyűrűskönyvnél, amelynek évente lehet cserélgetni a lapjait. Ha már erről írok, akkor ide is kell írjam, hogy rendszerszinten a 2. cikk az érdekes: ennek elfogadásával a bármikori kétharmados többség azt ír az alaptörvénybe, amit akar, a magyar jogrendben nem lesz felette semmilyen érdemi kontroll. Több illetlenség is van még benne (nem erről akarok írni), a 3. cikk azon kitétele:



A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak



pedig annak a fényében kifejezetten mulatságos, hogy a most "kiteljesedő" alkotmányozásban való részvételre személyesen a NER vezére kérte fel a most bűnöző szervezetnek minősített akkori állampárt volt politikai bizottsági tagját. (Ha a PB-tagok nem voltak "vezetők", akkor Rákosin meg Kádáron kívül nagyjából senki.)


A módosítás kavar némi nemzetközi vitát is. "Az európai vezető szervek és civil szervezetek tavaly sikeresen gyakoroltak nyomást Orbán Viktor miniszterelnökre annak érdekében, hogy módosítsák az új alkotmánynak azokat a részeit, amelyek veszélyeztették a jogszolgáltatás függetlenségét, illetve a vallás- és sajtószabadságot. A héten az Orbán vezette Fidesz befolyása alatt álló parlament arra készül, hogy visszacsempéssze az európai nyomásra elfogadott változtatások előtti elemeket, amelyek sértik az európai értékeket." - írta szerdán a Financial Times-t idézve a Napi Gazdaság, majd ugyanebből a forrásból idézi Orbán Viktor véleményét is erről:



A magyar miniszterelnök azzal érvel, hogy nem a kormány keze van a dologban, hiszen a reformok többségét egyéni képviselői indítványként terjesztik az Országgyűlés elé, ami lehetővé teszi a jogszabályok gyors elfogadását.



Itt álljunk meg egy pillanatra. Ha a Financial Times nem legyintene egy ilyen kisszerű kitérő manőverre, mondván - egyébként joggal -, hogy "Ez azonban halvány lepel annak elfedésére, hogy a kormány egyre inkább tekintélyelvű és elutasító a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerével szemben", hanem megnézi az előterjesztők listáját, lehet, hogy még lesújtóbb következtetésre jut. A módosító indítvány 44 oldalas terjedelméből ugyanis 15 oldal a törzsszöveg, 12 oldal az indoklás, a többi pedig - a benyújtók névsora!


4modositas_orban.jpg


Érdemes tételesen összevetni, kik jegyzik a negyedik módosítást, és kikből áll a Fidesz, illetve a KDNP parlamenti frakciója. A tiszta ügy, hogy az előterjesztés a 27-44. oldalára gondosan odagépelték az egész névsort, és nem látok üres, alá nem írt helyet. Ezt bizony a teljes Fidesz-KDNP-frakció jegyzi, Orbán Viktorral együtt! Hogy erre miért volt szükség, fegyelmezésből, büszkeségből, összetartásból, hogy ne mondhassa senki, hogy "ő nem"? Ezt kívülről nem tudom megmondani, mindenesetre ezek után nehéz azzal érvelni, hogy a kormány keze nincs a dologban. Az egész csapat mondja azt, hogy mostantól a kétharmad azt ír az alaptörvénybe, amit pillanatnyi kedve vagy érdeke kíván, érdemi kontroll nélkül.


Vajon miért ezt a mentegetőzést találta ki Orbán a Financial Times felé? Miért nem magyarázta meg, hogy a negyedik módosítás a demokrácia diadala, és nem érti, hogy Európa nyugati fele miért nem vezette még be? Nem tudná elmagyarázni?


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket: