Monday, May 20, 2013

Petőfi híd: lehetne (újra) kék?

A blogunkon megszokott közéleti témák helyett ma vegyük kicsit könnyedebbre, beszélgessünk Budapest egyik hídjának, a Petőfi hídnak a színéről.


A híd "elődjét", még Horthy Miklós híd néven 1933-37 között építették, Álgyay-Hubert Pál tervei alapján. A híd - a pesti felhajtó forgalomszervezését kivéve - annyiban különbözött a mai változattól, hogy a budai hídfő északi oldalán egy világítótornyot formáló tergerész-emlékművet emeltek a kormányzó tiszteletére. A hidat 1945 januárjában, amikor az orosz és román csapatok már áttörtek a Ferenc körút vonalán, a németek felrobbantották - élt valamivel több mint 7 évet. Posztunk szempontjából lényeges, hogy a korabeli beszámolók szerint a Horthy Miklós hidat kékre festették. Sajnos erről nem találtam színes képet, és a szín rekonstrukcióját esetlegesen a budai hídfő északi oldalán, a volt Rio helyén levő korlátdarabokból lehet megtenni - feltéve, ha azok a régi hídból származnak (az Urbanista szerint a régi Margit-hídból, az ottani 1935-37-es bővítésből valók, ám az egybeeső dátum miatt elképzelhető, hogy ugyanolyan mintájú korlátokat kapott a két híd - UPDATE: nem, a Horthy híd korlátja másmilyen volt.)


petofihid2_s.jpg


Újabb hét évre volt szükség, hogy a helyreállított hídon 1952-ben meginduljon a forgalom. A Horthyra emlékeztető tengerész-emlékmű eltűnt. A híd komoly szerkezeti felújításon esett át 1979-80-ban, ekkor alakult ki a Boráros tér mai forgalmi képe is. Bár részleges beavatkozások történtek azóta is, mai állapota, laikus külső szemlélődés alapján is indokolna egy renoválást. Amikor ez megtörténik, érdemes lenne megfontolni a kék színre festést - nagyon amatőr "fotostoppolással" valahogy így nézhetne ki a híd:


petofihid1_s.jpg


Ezt persze nem nosztalgikus, vagy "horthysta" okokból javaslom; a színválasztás a főváros imázsa szempontjából volna egy érdemi új elem. Ha a Petőfi híd (újra) kék lenne, akkor Budapest valamennyi belterületi közúti Duna-hídjának egyedi színe lehetne:


szineshidak_s.jpg


...az Árpád híd világosszürke, a Margit híd sárga, a Lánchíd a pillérei miatt inkább barna, az Erzsébet híd fehér (a régi sárga volt), a Szabadság híd már visszanyerte régi zöld színét, a Petőfi híd kék lehetne, a Rákóczi (Lágymányosi) híd pedig piros. (Apropó: valaki meg tudja mondani, hogy ha már át kellett nevezni, akkor miért nem lett Szent Imre híd?)


A gyerekeknek és a turistáknak biztos nagyon tetszene az új szín. Talán nemcsak nekik?


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Friday, May 17, 2013

Szappanopera

Kezdem úgy érezni magam mintha  valami B kategóriás sorozatban lennék statiszta mondjuk a boldog 90-es években. Tudjátok, ahol minden epizód valami jujjdeizgalmas dologról szólt, de a sztori fővonalán nem történt semmi. KIT sosem bukott meg a műszaki vizsgán, a Szupercsapatot sosem kapták el a rendőrök, Lorenzo Lamas mindig eltalálta mikor van a naplemente ésatöbbi ésatöbbi. A lényeg mindig ugyanaz volt: végtelenített a sztori. Mégha minden részben össze is dőlt az egész világ kétszer, meg felrobbant egy autó a tengelyén átpördülve, a fő karakterek alig változtak hétről hétre.

És a recept működött, és működik ma is. Sokáig gondolkodtam azon, miért van az, hogy a stabil szavazók körében a fidesz népszerűsége nem csökken, pedig hónapról hónapra derül ki, éppen mit lopnak el, kit löknek át vak komondoron, vagy hogy kinek nincs még nemzeti trafikja. Azután rá kellett jönnöm, Gyurcsány sem azért bukott meg, mert a szavazók 25%-a azon morfondírozott, hogy az épp aktuális monetáris politika jó vagy rossz a forintra nézve. Én sem. Gyurcsány hülyét csinált magából, így kiírták a sorozatból, mint ahogy levették a nyuszómuszós arc reklámját is, mikor kiderült, hogy nyuszómuszózik az másnak is, csak nem a feleségének, bocs. Így mennek errefelé a dolgok. Most persze szidhatnám a fideszt habzó szájjal, hogy a népbutító kommunikációjuk pont erre épít - és tényleg -, de ők is csak tanulták. A baj ott van, hogy mi meg elhisszük. Szépen minden héten leülünk a TV elé, épp megkapjuk a napi/heti botrányt, az ellenzékiek elkezdik szidni a kormányt, a fideszesek elkezdik szidni az elmúltnyolcévet (akit már annyit emlegetnek, hogy lassan manifesztálódik, lakást bérel Pesten, és trafikot nyit), Orbán Viktor meg elmotorozik a naplementébe, jövőhéten meg visszamotorozik. Érdemi változás nem történt.




Lúzertársadalom lennénk, vagy csak én vagyok frusztrált, mert nincs fideszes ismerőse a családnak? (Még csak a nyomorult fészbukon sem.) Nem tudom mi értelme a politikának, ha a magánnyugdíjpénztár lenyúlásánál, vagy a 4. alkotmánymódosításnál lényegesen nagyobbat dobna a fideszen egy baromság. Mondjuk ha a titkárnő felcserélné a tornaterem avatást a vidékfejlesztős borkóstolással, és teszem azt Viktor kapatosan pofán vágna egy harmadikost, hogy “húzd ki magad, teeeee, itt a tééévééé!” (Mondjuk a KDNP megmagyarázná, kell mindenekfölötti atyai tisztelet érzete ésatöbbi ésatöbbi...)

Eddig vidám epizód szerepet kapott az LMP, Bajnaival is csak próbálkozik a rendező, van-e rá mérhető kereslet, az MSZP-t meg úgy látszik nem lehet kiírni, mert sokan egyszerűen képtelen megjegyezni új neveket. (Így vagyok én a barátok közttel. Ott ragadtam le hogy van benne egy misi, meg egy géza, meg egy berényi.)

Az előző bejegyzésben Gábor félszegen felvetette egy új jobbközép párt alakítását. Épp az utolsó mondatba belinkelve, mintha csak Latabár dobott volna be egy disznó viccet épp a legördülő függöny előtt. A gondolat jó, hovatovább helyes, de önmagában nem több, mint ferráris Magnumnak az ellenfél, meg a csaja akit meg kell menteni tőle. Hetente más, tudjátok, epizód. Itt addig nem fog változni semmi, amíg az emberek meg nem változnak. És ehhez a legeslegeslegelejétől kell kezdeni. Nem politizálni kell, hanem megmozgatni az embereket. Ki kell nevelni egy olyan réteget, aki aktívan részt vesz a SAJÁT, nem az ország, a SAJÁT életében.

A többi már jön magától. Az már csak hab lesz a tortán, ha ezek az arcok egyszer azt mondják, mit akarnak ezek ott a parlamentben?


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Tuesday, May 14, 2013

Lúzertársadalom?

Gyűlöljük a versenyt, szeretjük az államot címmel tudosít az Index egy felmérésről, majd hosszáteszi, hogy a "Fidesz választóinak többsége nem szereti a magánbefektetőket és a versenyt, de a baloldali szavazók sincsenek oda értük". Kemény társadalomkritika ez, bár a cikket továbbolvasva kiderül, a felmérés mindezeket a kérdéseket az energiaszektorra értette. Az eredeti anyag a megrendelő Energiainfo oldalán olvasható.


Az elmúlt évek folyamatai azonban azt sejtetik, hogy a hazai lakosság többsége más területeken sem áll a verseny pártján, és azt várja az államtól, hogy az "védje meg őt", elsősorban annak hatásaitól. Ennek az igénynek persze alapot ad, hogy a magánnyugdíjpénztárak arcátlanul magas működési költséget számolhattak el 2010 előtt, hogy a hazai kamatmarzs nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas - és ezen a bankadó sem csökkentett, sőt. Az energiaszektor korábbi 8% garantált nyeresége is joggal csípte sokak szemét, még ha a szektor 1995-ös eladásakor valamennyi mézzel be is kellett vonni azt a madzagot, hogy startot vehessen a 2000-ig tartó komoly fellendülés. A "megvédés" azonban elég felemásra sikerült: a magánnyugdíjvagyont úgy védték meg, hogy az állam költötte és tőzsdézte el, a banki marzsok maradtak, de akkora különadó terheli a szektort, hogy esély sincs piaci alapú hitelezésre - ami, Széchenyi óta tudjuk, a gazdaság motorja kéne legyen. Az energiaszektor pedig megkapta a rezsicsökkentést, amit vagy a termelő szférára áthárítással, vagy a beruházások visszafogásával tud ellensúlyozni - vagyis vagy a termékek, például az élelmiszerek ára emelkedik, vagy a hálózat amortizálódik. Utóbbinak a kockázatával mintha valamilyen mértékben a mostani felmérés válaszadói is számolnának.



Sokkal nagyobb gondnak érzem az ezáltal támogatott, ösztönzött lakossági attitűdöt. Ne legyen verseny, legyünk megvédve. Ezzel az a baj, hogy versenyezni az nem szeret, aki általában veszít. A lúzerek, akiknek semmi nem sikerül. De. Majd. Az. Állam. Segít. Mert az a dolga.


Ez egy koncepcionális kérdés: mi is az állam dolga? Bizony felvetődik, hogy a dolga nem az lenne, hogy védjen meg, hanem hogy úgy szervezze meg a polgárok lehetőségeit, hogy abból valami gazdasági értelemben is működőképes dolog jöjjön ki. Bizony lehetne az állam méretében kisebb, ám jogbetartatásban következetesebb. És bizony megtaníthatná polgárait a versenyben való eredményes részvételre, de legalább ne tagadja a verseny fontosságát. A győzelem itt egy vállalkozás sikeres vitele, munkahelyek, bejelentett munkahelyek biztosítása, helytállás a munkaerőpiacon, a pénzügyi csapdák - mert azokat bizony mindig állítanak nekünk - zsigerből elkerülése, a családalapítás, a gyermekek felnevelése.


Az első Orbán-kormány - bár Antallhoz és Hornhoz képest már elég jelentős állami gondoskodást ígért és részben adott - mintha ezt jobban tudta volna, mint a mostani. Aztán a projekt 19 ezer forinton elbukott, és innentől a politikai verseny az inaktívak szavazatainak elnyerésére összpontosított mindkét oldalról. Ennek az eredményét látjuk most. És értem én, hogy ha félmillió szavazó szerezhető a rizsacsökkentés bejelentésével - miközben a 2008-as tandíjmentességet épp megtagadja a kormány, és elfogad egy erősen vitatható alkotmánymódosítást is - akkor azt meg fogják lépni. Tudatos, két-három lépésre előre gondolkodó polgárokat azonban ettől nem remélhetünk. Pedig nekünk nem félni kell a külvilágtól, hanem eredményesen működni benne. Hiba tehát ezt a félelmet erősíteni polgártársainkban, bármely politikai erő által.


Mégsem gondolom, hogy a magyar eleve "lúzer társadalom" lenne. Igenis vannak, sokan vannak, akik önmaguk is szívesen szerveznék környezetüket, akik nem mástól várják a segítséget, hanem nekifognak maguk. Már csak az kéne, hogy a politika ne azt üzenje nekik, hogy csak megfelelő párttagkönyvvel, nertársaim. Szerintem sokan vannak, vagyunk.


Csak pártunk nincs. Még.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Friday, May 10, 2013

Szén-dioxid: 400 ppm

Amikor nehéz eldönteni, hogy a trafikmutyival vagy Varga-csomaggal foglalkozzunk, a természet közbeszól. Most a széndioxid: olyan kerek számot lépett át a mennyisége a légkörben, ami meg kell szólaltassa a vészcsengőket valahol belül. Ez ugyanis globális baj. És nem kicsi, igaz, nem most kezdődött, ráadásul komolyabb minden politikai gondunknál.


400 ppm, vagyis 400 "part per million", milliomodrész, ekkora részarányt ért el a széndioxid a légkörben. Nem tűnik soknak, de látnunk kell: nemhogy az emberiség történetében nem volt soha ennyi ez a szám, de a földtörténeti negyedidőszakban sem. Honnan lehet ezt tudni? Sok közvetett információ mellett közvetlen adatunk is van: az Antarktisz jegében több százezer éves légbuborékok is megmaradtak, ezek megmutatják a bezáródás korának légköri összetételét. Hogy az ebben mutatkozó hullámzás mitől van, arra geofizikusként azt tippelem, hogy a Föld tengelyferdeségének változása okozza: a mostani 23,44 fokos érték ugyanis változik, 22,1 és 24,5 fok között, és ez hatással van az éghajlatra is. A történeti széndioxid-töménység a jégbe zárt buborékok tanúsága szerint 170 és 300 ppm közt változott az utolsó néhány százezer évben.



Hát most nem. Az ipari forradalom óta az emberiség egyre több fosszilis tüzelőanyagot, szenet, olajat, földgázt éget el - a fa ebből a szempontból nem számít, hiszen annak szene geológiai értelemben most került ki a légkörből. A változás azóta egyértelmű emelkedést mutat. Az egy amerikai tudós után Keeling-görbének nevezett emelkedő trend - éves periodicitás mellett folyamatos emelkedést rögzít: az előző ábra végén látható hirtelen emelkedés alább látható éves bontásban.



Na jó, de miért baj ez, tán nem kapunk levegőt? Ettől nem kell tartanunk, a gond a hőmérséklettel és emiatt a szélsőséges időjárással lesz, illetve részben van is. A széndioxid ugyanis üvegházgáz: a Földet elhagyó hősugárzás komoly részét visszatartja. Minél több van belőle a légkörben, annál többet; ha nem lenne egyáltalán belőle a légkörben, akkor bolygónk középhőmérséklete lényegesen hidegebb, fagyos lenne. Most azonban még inkább melegít, egyre jobban. Emiatt olvadnak a jégsapkák, fenyeget a tengerek szintjének emelkedése, és a nagyobb felmelegedés miatt az időjárás is változékonyabbá, sokszor szélsőségesebbé válik. A nyári hőhullámok forrósodását és hosszabbodását már mi is megtapasztaltuk. A legfenyegetőbb előrejelzések szerint a felmelegedő tengerek egyre kevesebb széndioxidot tudnak oldott állapotban tartani, ami tovább növeli a légköri széndioxid-szintet, így a hőmérsékletet. Pozitív visszacsatolás, végtelen ciklus: nem kéne kipróbálni.


Mit tehetünk ellene? A széndioxid-kibocsátátást kellene csökkenteni, de mintha nem látszana erre a politikai hajlandóság. Nem csoda: bármennyire fenyegető a 400 ppm a tudomány szempontjából, kampányszlogenként ez elég gyenge. A négy-ötéves politikai ciklusokban gondolkodó világrend láthatóan nem tudja ezt a problémát kezelni. A Kiotó-egyezmény nem ért célt, azóta pedig még gyengébb az összefogás az ügyben. A gond csak az, hogy mire a hatások a politikai ciklusokon belül is érzékelhetők lesznek, akkor már késő: onnan már nehéz visszatérni, ha lehet egyáltalán.


Annyit viszont tegyünk meg mindannyian: jegyezzük meg, hogy ez baj, nagy baj. Legalább legyen ott a tudatunkban. Nem fogok olyant mondani, hogy ne fűtsünk gázzal vagy ne üljünk autóba. De legalább tudjuk a slusszkulcs elfordításakor, hogy ezt a folyamatot hajtjuk. És a fák ültetése, erdők telepítése is csak segíthet a dolgon, és a melegedés idején árnyékot is ad.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Thursday, May 2, 2013

LMP: Vissza a frakciót!

Mint ismeretes, a később Párbeszéd Magyarországért néven pártot alapító képviselők kiválásával az LMP frakciója az év elején a Házszabály által előírt létszám alá csökkent és így megszűnt. A párt azonban váratlan irányból kapott segítséget, és ennek kihasználásával Schiffer András a iménti, csütörtöki sajtótájékoztatóján be is jelentette az LMP frakciójának meg (újra-) alakulását. Nyilván lesz most egy kis acsargás és vita, de álláspontja nehezen támadható. Lássuk, hogy jutottunk ide.


2011 őszén Gyurcsány hívei kiléptek az MSZP parlamenti frakciójából, és minthogy többen voltak, mint az akkor előírt 10 fő, a szintén a Házszabály által előírt kötelező, fél éves "karantén" után bejelentették frakciójukat. Azaz jelentették volna, mert 4 nappal korábban jogerőre lépett a Házszabály módosítása, amely 2 fővel megemelte a frakcióalakítás minimális létszámát, amit viszont már nem ugrottak meg az ekkor már Demokratikus Koalíció (DK) nevű párt képviselői. A kétségkívül több politikai akarnokságot mint eleganciát tükrövő házszabály-módosítás ellen a DK az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Beadványukat a múlt héten ítélte meg az AB, a kérést elutasította, a parlament eljárását pedig alkotmányosnak ítélte meg.


Határozatuk 16. pontjában azonban van egy fölöttébb érdekes rész:



Az Országgyűlés házszabály-alkotási monopóliuma természetesen nem korlátlan: a szabad mandátum elvéből következik az az alkotmányos követelmény, hogy – a jelenleg hatályos 1997. évi C. törvény alapján lefolytatott országgyűlési választás eredményeként bejutott országgyűlési képviselők vonatkozásában – az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, melynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létrehozzák és fenntartsák, akkor sem, ha az Országgyűlés a Házszabályban – más képviselők frakcióalakítási joga vonatkozásában, az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságával élve – hatékonysági szempontok miatt a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határozna meg.



Világos beszéd, és bár a kezdeményező DK ennek a kritériumnak nem felel meg (nem a választásokon jutottak be, hisz MSZP-képviselők voltak), viszont pontosan az LMP-re szabták. Ők megugrották az 5%-ot, és az AB határozata szerint megilleti őket a frakcióalakítás joga, függetlenül bármilyen létszámkorláttól.


(MTI)


A Házszabály e témában elég sok alkotmánybírósági határozat és vélemény apropója volt, emlékezzünk csak a különböző kisgazda formációk belháborúira. Ezekből elvileg levezethető lenne, hogy mégsem jár az LMP-nek a frakció. Az Országgyűlés a maga bölcsességében azonban az Alaptörvény nemrég elfogadott negyedik módosításában (19. cikk) kimondta:



(2) Az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„5. Az Alaptörvény hatálybalépése elõtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.”



Így aztán lehet, hogy a "kisgazdaügyi" határozatokból más is kijöhetne, de ezekre a negyedik módosítás értelmében nem lehet hivatkozni. A múlt heti DK-ügyi határozatra viszont, amelyez az Alaptörvény elfogadása után hoztak, igen. Ennyi.


Köszöntjük az LMP újraalakult frakcióját. Lesz dolguk most, hogy megint van a "bal" meg a "jobb és a jobbik".


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Wednesday, May 1, 2013

Kutyavakítás

Mielőtt eljutunk a következő szintre, mikor a nemzeti trafikokban már az alaptörvény oldalaiból sodornak cigit - mert ezt is megéljük, nem vitás - azért álljunk meg egy pillanatra. Én most hatalmasat csalódtam a fideszben, de komolyan. Azt hittem a látványosabb utat választják majd ahhoz, hogy lenyúljanak egy iparágat. Vártam a nagy összeesküvés-elméleteket, mint gusztus huszadikán a tüzijátékot. De elmaradt. Vártam, hogy majd piros-fehér-zöld füstöt fognak eregetni a parlament csúcsai, de elmaradt. Vártam, hogy a békemenet majd felvonul, és körbead egy hatalmas cigit, vagy hogy bejelentik, ezentúl a Kossuth-díjat egy doboz Kossuth-tal fogják majd átadni, ha már egyszer egy cigiről neveztek el egy kitüntetést... (mindazonáltal nem garantálom, hogy a feketekeretes egészségügyi figyelmeztetést nem fogják lecserélni a választások előtt valami ilyesmire: A dohányzás rákot okoz, bajnai meg lop, esetleg a dohányzás öregíti a bőrt, nézd meg Kovács Lászlót, de esélyes még a dohányzás impotenciazavart okoz, kérdezd csak meg Bokrost.)



De ne kanyarodjunk el a témától. Ezúton is szeretnék gratulálni mindenkinek, ezt is lenyeltük. Vagyis letüdőztük, és épp hogy csak köhögtünk egy kicsit. Most már csak azt nem tudom, ki a hazaáruló? A dohányosok, akik ezentúl nyíltan a közgépet, vagy a közgép-közeli-gépet fogja táplálni minden egyes doboz cigivel? Nem hiszem. Ők csak szisztematikusan rombolják a saját egészségüket, meg növelik az én esélyemet, hogy korai halálukkal több marad a nyugdíjkasszában. Vagy a trafikosok, akik tudták hová kell dörgölődni? Á, már a kádár korszakban megtanultuk, hogy a szél mindig a tanácselnök felől fúj, és akármilyen büdös, megéri közelebb menni. Most se büdösebb a helyzet. Vagy netalán a kormányt érhetné bármi kritika? Ja kérem, fülkeforradalom van, és Lenin óta tudjuk, ilyenkor a terror,  jelen esetben a fülketerror - indokolt, sőt elkerülhetetlen. Akkor is, ha a nép nem mindig érti. Majd megérti. Mármint azt, hogy úgysem értheti... Netalán én vagyok a hazaáruló, aki itt hőbörög? … Mármint ahelyett, hogy a parlament előtt hőbörögnék... ha lehetne...



Rághatnám még a kérdést jó sokáig, tökéletesen feleslegesen. Ma már másról szól a média, és a fidesz most gyalogot áldozott: Igen, vakkomondorozásos nőveréssel kicsit buknak (majd lesz valami látványos gesztus, nem aggódom), de a trafikbotrány hűtésével nagyot nyerhetnek. milliárdokat, mondjuk, és itt most nem spermaszámról beszélek.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!


Monday, April 29, 2013

Füstüvegzseb: "visszaélés közérdekű adatigényléssel"

Az ember néha azt hinné, hogy már nincs lejjebb, de hát persze mindig van. Olvasgatom a Parlament honlapján Cser-Palkovics és Vas fideszes képviselő urak egyéni képviselői indítványát (mi mást? minek az a sok előkészítés meg szakmai vita. Kétharmad! ez kell a dolgozóknak) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításáról. Ez az a törvény, amelynek értelmében oda lehet menni az illetékes költséggazdához, hogy mennyi közpénzt fordított erre, arra, meg amarra. Vagy például meg lehet kérdezni, hogy hogyan is bírálták el a trafikpályázatokat. Egész jó kis blogok szerveződtek erre, több kéne. Csak nem a Fidesz szerint, szerintük még a nulla is sok, legalábbis amikor kormányon vannak. UPDATE: a vasárnap benyújtott törvényjavaslatot kedd délben már meg is szavazták: ennyit ér a Fidesznek az információszabadság, illetve annak korlátozása.


transparency.jpgMi is van ebben a javaslatban? A negyedik paragrafus szerint: "A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést". Gumiszabály a javából, értelmezése az részletes indoklásban:



Mivel a külön törvényben ellenőrzésre feljogosított ellenőrző szervek (pl. ÁSZ, KEHI) törvénynél fogva kötelesek ellen őrizni a közfeladatot ellátó szerveket, ezért az olyan visszaélésszerű, akár bizonylati szintű adatigénylés, melynek keretében az igénylő általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná, nem teljesíthető. Ilyen esetben az adatkezelő az Infotv. 28. § (3) bekezdése alapján felhívhatja az igénylőt az igény pontosítására.



Ezt két módon lehet értelmezni. Az egyik, hogy ha valaki kéri pl. egy uniós pályázat teljes kifizetési listáját, "bizonylati szinten" (mondjuk az összes számlát), az megtagadható legyen. A másik értelmezés, hogy majd az ÁSZ meg a KEHI ellenőriz, másnak pedig nincs itt semmi látnivaló, majd mi eldöntjük, mit kérdezhetsz. Folyamatban lévő ügyekre is alkalmazva, természetesen: csak nem talált el valaki egy érzékeny pontot a kérdésével? A rossz hír az, hogy sajnos az első sem lenne megengedhető. Bizony lehet, hogy egy számlából derül ki, turpisság van a dologban - de a Fidesz stílusába a második is simán belefér. Még jó, hogy nem írnak egy paragrafust a Btk.-ba "visszaélés közérdekű adatigényléssel" címen, büntetési tétele, hogy leírjuk százszor: "Nem csesztetem az államot és nem tegezem a tanító nénit".


Ami azonban mindenképp elgondolkodtató, az a sürgősség. Kivételes sürgősség, hogy pontos legyek. Hétfőn benyújtva, keddre kész is van, elfogadva, oszt jónapot. Miért e kapkodás? Csak nem azért kapkodunk ilyen veszettül, hogy majd erre hivatkozva ne adják ki, hogy melyik trafik pályázatát hogyan értékelték? Hisz az már akár "bizonylati szint", meg "visszaélésszerű adatigénylés" is lehet, és az adatkezelő majd felhív az "igény pontosítására"?


Kedves fideszesek: egyedül marad Hadházy Árpád? Mindenki más inkább az akolmeleget, a csöndben maradást vagy ne adj' Isten a trafikokat választja:


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!