Showing posts with label baltás_gyilkos. Show all posts
Showing posts with label baltás_gyilkos. Show all posts

Friday, September 19, 2014

Szíjjártó "lezártnak tekinti a Safarov-ügyet" Péter lesz a külügyminiszter?

Most nem leszek hosszú.


Szíjjártó Pétert jelöli külügyminiszternek Orbán Viktor.


A rendszerváltás óta ezt a posztot Jeszenszky Géza, Kovács László, Martonyi János, Somogyi Ferenc, Göncz Kinga, Balázs Péter, ismét Martonyi János, végül a most európai biztossá avanzsáló Navracsics Tibor töltötték be. Lehet vitatni egyikük-másikuk ténykedését vagy jellegtelenségét, de most szintet lépünk. Nem felfelé, sajnos.



Nekem csak egy kérdésem lenne a meghallgatáson, kérem, tegye már fel valaki ott:


Hogy a súlyba lehet morálisan elfogadni, hogy olyan ember képviselje a nemzetközi színtéren hazánkat, aki két éve, október 9-én egy sajtótájékoztatón különösebb érvelés nélkül ezt találta mondani:



A magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti a Safarov-ügyet.



Emlékszünk, Safarov az az azeri katonatiszt volt, aki magyarországi tartózkodása alatt egy évtizede baltával miszlikba vágta közös képzésbeli örmény társát - közismert nevén ő a baltás gyilkos. Ezt az arcot engedtük el, hogy büntetése hátralevő részét Azerbajdzsánban töltse le, majd hazaérkezése délutánján szabadon is engedték ott, majd előléptették (stílszerűen őrnaggyá...) és még kitüntetést is kapott. Vagyis vagy (1) frankón átvertek minket, vagy (2) meg volt ez előre dumálva, csak nem volt arcunk ezt világgá kürtölni. Válasz persze nem volt, csak némi hebegés Szíjjártó úr részéről az azeri befektetők miriádjáról, akik azonban nem jelentek meg azóta sem. Sőt, lehet, hogy hamarosan a nagy csinnadrattával beindult közvetlen légi kapcsolatnak is befellegzik.


Szóval kérdezem: Szíjjártó "lezártnak tekinti a Safarov-ügyet" Péter jelölésével azt mondjuk, hogy tényleg ez az erkölcsi mércénk?


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on is:


Tuesday, October 30, 2012

Viktor, az emberkereskedő

Nálunk tényleg mindennek ára van. 250 ezer eurónyi államkötvény vásárlásával magyar állampolgárságot lehet szerezni egy fideszes javaslat szerint. „A haza nem eladó.” – hangzik el oly gyakran. De azért eladjuk.



Kohn 15 év után hazalátogat, és döbbenten látja, hogy barátjának, Grünnek a lánya egy gyönyörű, 18 éves szépséggé serdült.


Mondja is Grünnek: - Nagyon tetszik nekem a lányod és feleségül venném. A dolog komolyságát bizonyítandó, felajánlok egy tízezer dolláros ajándékot...
Grün közbevág: - Mit képzelsz? Na persze, vén kecske is megnyalná a sót? Hogy én, a gyönyörű lányomat, tehozzád? Hát ezt verd ki a fejedből! Nincs az a pénz! Érted? Nincs az a pénz!


Eltelik egy hét, Kohn ismét felkeresi Grünt:
- Nézd, gondolkodtam a dolgon. Lehet, hogy alulbecsültem a lányod szépségét. Egy húszezer dolláros...
- Grün ismét közbevág: - Nem, nem, erről szó sem lehet! Jegyezd meg: nincs az a pénz!


Újabb hét múlva Kohn:
- Grün, ne haragudj, nem tudom elfelejteni a lányodat. Egy százezer dolláros ajándék talán...
- Mire Grün: - Kedves barátom! Keblemre! Mikor tartsuk az esküvőt, melyik zsinagógában, milyen szertartásrend szerint?
- De Grün, egy hete még azt mondtad, nincs az a pénz!
- Azt. Na, de ha van?



Két hónappal ezelőtt még arról elmélkedtünk itt a KARD hasábjain, hogy az azeri baltás gyilkos ügyének politikai nyilatkozatai kapcsán olyan ellentmondások merültek fel, amik később a Kormány kárára lesznek. Mert – blogtársam többször is hangoztatta: „attól, hogy lezártnak tekintik az ügyet, még vérciki marad”. Magam azzal fenyegetőztem: ha nem rendezik tisztes európai módon ezt az ügyet, akkor a 2014-es kampányban elő fogják venni a „Viktor, az emberkereskedő”-kártyát - és az bizony nagy szívás lesz. Hát persze, hogy nem hallgattak arra a bizonyos (protest) 80 %-ra sem, aki elítélte a tettüket. Csak tudnám, minek rendelnek meg méregdrága közvélemény-kutatásokat, ha magasról tesznek az abban foglalt eredményekre?


Bevallom, azt azért nem sejtettem, hogy mindössze nyolc hét leforgását követően egy újabb „nemzetközi prosti” ügyet fognak megnyitni. Ezek után. Ezek után!


Akkor ezek után próbáljuk meg higgadtan elolvasni, mit mondott Rogán Antal és Babák Mihály:



„A kínaiak részéről többször megfogalmazódott, hogy segítsük elő a magyarországi gazdasági befektetéseiket. Ahhoz, hogy valaki komoly szereplő legyen a piacon, tőkét is kell rá szánnia. És ha valaki magyar állampolgár is, több lehetőség nyílik meg számára. A méltányos eljárás feltétele a 250 ezer eurós államkötvény-vásárlás 5 éves futamidővel. Ezzel olyan fontos célokat szeretnénk teljesíteni, mint hogy az úgynevezett harmadik világ országaiból jöhet tőke befektetni, az államadósság-csökkentést pedig ilyen módon is finanszírozzuk."



Ebben a történetben az a „szép”, hogy még csak nem is egyszeri készpénzes vagy átutalásos fizetésről van szó, hanem hitelnyújtásról! Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy még ennyit (tisztán 250 ezer EUR-t) SEM ér a magyar. Vagy úgy, hogy annyi eszük sincs Rogánéknak, hogy a készpénzt kérjék - örökbe, nem hitelbe! - és ezzel magát az államadósságot csökkentsék, ne pedig a "finanszírozási igényét". Ugyanakkor örülhet majd a KSH (meg persze az agitprop), hiszen Viktorék ezzel rövidtávon megoldják a népességfogyás problémáját is. Aki pedig nem örül majd annak, hogy tele lesz az ország kínaival, az lesz csak igazán a rasszista. Vegyük tudomásul, hogy a jövő elkezdődött. A keleti jövő.


freetibetmadeinchina_250.jpg


(Kivételesen kíváncsi leszek, hogyan reagál majd a szélsőjobb minderre: eddig azért sírtak, mert „izraeli gyarmat lettünk/leszünk”: most viszont megnyitjuk az utat a kínaiak előtt… kommunikációs Kánaán.)


Ha nem elég a lóvé, adjuk meg Szafarovnak is az állampolgárságot: 250 ezer EUR és nem ismerjük egymást. Ja, és mindenkit - akinek morogni támad kedve - figyelmeztetek, hogy a Kormányt megint a "jó szándék" vezérli! Például kifehéríti a gazdaságot: hiszen immár teljesen legálisan juthat hozzá bárki magyar útlevélhez - nem kell lepaktálni az alvilággal hamis papírokért.


(Nos, lehet, hogy azt a „fehér” szót ki kéne majd cserélni valami másra…udvari nyelvészek, hajrá: tiétek a jövő!)


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:



Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé


RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Tuesday, October 9, 2012

Havonta lezárhatjátok a baltás ügyét, attól még vérciki marad

Időnként nem hiszek a szememnek. Mondjuk a mai hirdetések sem egy matyóhímzés, nade ez:



A Safarov-üggyel kapcsolatban Szijjártó Péter a bizottság ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti a Safarov-ügyet.



(Index, 2012. október 9.)


Dehát ezt egyszer már lezárták, pontosabban lezártnak tekintették, nem?



Nemzetközi jogilag rendezettnek és lezártnak tekinti a Fidesz az azeri kiadatás ügyét - jelentette ki Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője.



(origo, 2012. szeptember 1.)



Jó, tudom, az egyik a kormány, a másik a Fidesz, de ahogy a Tanú végén a foglár mondta: "egy brancs maguk, ne is tagadja", szóval ez hadd legyen mindegy. De attól, hogy havonta mantrázzák, hogy lezártnak tekintik, attól az még vérciki marad. Pláne a legújabb fejlemények tükrében, és akkor, amikor úgy tűnik, mégis jönnek valamilyen üzlet ügyében Azerbajdzsánból.


 Vagy ez olyan, hogy havonta kinyílik magától?


Update, 2012. október 10, 23:15: Ezt érdemes elolvasni, végre érvek kormányoldalról!


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:


Saturday, September 29, 2012

Láthatatlan emberek

Mondtam én, hogy nincs itt semmi látnivaló! Amikor az azeri baltás gyilkos ügye kirobbant, sok százezer naiv internetező abban a hitben volt, hogy "az azeri baltás gyilkos ügye kirobbant." Pedig nem. Mert aki akkor bekapcsolta televíziót (mínusz ATV), a rádiót (mínusz Klubrádió), átnézte a kormánnyal szemben nem túl kritikus portálok tartalmát, bizony nem találhatott semmit. Úgy tűnik van, aki még most sem talál semmit.


Mára a "nem létező" Safarovról kiderült, hogy létezik - csak épp "láthatatlan" (értsd: egyesek szerint nincs azeri ügy - legalábbis nálunk!). Láthatatlan ugyanúgy, mint januárban az Opera előtt megjelent több tízezer/százezer kormányellenes tüntető, a Tőkés László mellett álló Lomnici Zoltán, vagy az interjút adó Daniel Cohn-Bendit. De vajon mi közöset vélhettünk felfedezni e láthatatlan emberekben, rejtélyes eltűnésükben? Egyetlen dolgot: nem a Fidesz hívei voltak. Mára viszont eljutottunk oda, hogy Kövér László, a Fidesz (kb.) második embere is "láthatatlanná" tudott válni. Na de hogyan? Hiszen ekkora bűvész-trükköt nem képes akárki végrehajtani. Ehhez Papp Dániel, Élő Gábor, vagy Belénessy Csaba (és az MTVA csapata) már kevés. Ide profi kell.


Igen, ő az: a kormányzati kommunikáció pápája, a szembesítés kérlelhetetlen kivédekező bajnoka, Szijjártó Péter. A „Spokesman” visszatért – sajnos egyelőre csak egy interjúval szórakoztatja a nagyérdeműt. De micsoda interjúval! Ebben eltünteti magát Kövér Lászlót a szeptemberi Fideszes elnökségi ülésről. Na, ez a valami! Letagadja azt, hogy az Országgyűlés elnöke kiakadt a fenti megbeszélésen az azeri ügy miatt. Letagadja, hogy a Safarov-kiadatás egyáltalán szóba került volna azon az ülésen - amely éppen akkor zajlott, amikor már az egész ország (igen, akkor már kormánysajtóstul-mindenestül!!) attól volt hangos egész nap! Amikor külföldről magyarázatot követeltek olyan „jelentéktelen” szövetségesek, mint az USA, Oroszország vagy az EU!  Ha így folytatja tovább,  a következő interjúban azt fogja mondani: nem is volt aznap elnökségi ülés!


Vicces mellékszál, hogy Kövér László már Schmitt úr elnöki kinevezésének ötletén is kiakadt (amit nem tagad le a mai napig sem – talán büszkeségből): s az élet akkor is őt igazolta. Sokszor ment már szembe Orbán elképzeléseivel - mondhatjuk, általában ennek is meg lett az eredménye.


invisible_man.jpg


Mindezekből pedig levonhatjuk a tanulságot: egyrészt Kövér úr „sajátos” habitusából és eddig jellemző viselkedéséből szükségszerűen következnie kellett egy „kisebb” őrjöngésnek a baltás gyilkos kiadatása miatt (már csak azért is, mert ha valaki, ő aztán nem fél megmondani a véleményét T. Miniszterelnök Úrnak (sem) – pláne ha taktikai baklövésről van szó); másrészt a politikai informátoroknak ma már mindenki jobban hisz, mint Szijjártó Péternek – még ha ez nem is tetszik neki. Ja, és a népítéletet is jól ismerjük az ügy kapcsán. Éppen ezért érthetetlen, miért kell letagadni továbbra is egy olyan balhét, amiről már mindenki tud és amiről mindenkinek megvan a véleménye?


Azt hiszem, hogy civilizált országban ezen a fronton már nincs más lehetőség: visszavonulót kell fújni. Marad a beismerés, a személyi konzekvenciák levonása, a jóvátétel valamely (diplomáciai) formája, elhatárolódás. Ebben az esetben a „jóhiszemű kormány” képe hiteles is marad. Kevésbé civilizált országban van csak más út: elhallgatás, eltüntetés, elferdítés, rácsodálkozás, letagadás, megsértődés, visszatámadás, cinizmus. Ebben az esetben viszont csak az azeri biznisz marad. Tessék végre választani.



Szijjártó Péter: „Nem szegtünk meg semmilyen normát.” (interjú - 168 Óra)



 



Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:


Wednesday, September 5, 2012

Mondjál kevesebbet!

Németh Zsolt külügyi államtitkár úr, tetszett volna kevesebbet mondani! Tetszett volna hallgatni Hajdu János harcostársra, a TEK főigazgatójára (aki egy augusztus 28-i sajtótájékoztató kellős közepén próbálta odasúgni a kiszabadított magyar túsznak, hogy nyilatkozzon rövidebben, mert akkor „nem tudnak belé kötni”)! Kár, hogy nem a TEK-vezér a kommunikációs igazgatójuk.


Németh Zsoltnak – akit igencsak magára hagyhattak ebben az azeri baltás ügyben – sikerült 24 óra alatt olyan ellentmondásba kerülnie saját nyilatkozataival, mint mostanában senkinek. (Szerintem maga sem vette észre – és láthatóan a sajtó nagy része sem, kivéve Obersovszky Pétert – lásd később.) Persze, meg lehet érteni a zavarodottságot, de akkor minek nyilatkozni? Vagy miért nem gyakorolta be előre? Szeptember 4-én még azzal védte a mundér becsületét, hogy „az azeriek megtévesztették Magyarországot”, másnap reggel viszont már arra ébredhetett az ország, hogy a Kormány „minden lehetséges forgatókönyvet felvázolt”, mielőtt súlyos döntését meghozta: az m1 Ma reggel című műsorában (szeptember 5.) az államtitkár szinte rögtön így nyitott: „Tisztában voltunk azzal, hogy itt az elnöki kegyelem a nemzetközi jog szabályai szerint lehetséges…” Akkor most mégis tudták? Vagy tudták, csak nem sejtették?


A hirtelen jött megvilágosodás láthatóan Obersovszky riporter urat (a nemzet Schmitt Pál-szakértőjét) is meglephette, aki próbált is hebegve-habogva továbblépni a kérdésben és rögtön arról kezdett el beszélni (az államtitkár helyett!!!): nem biztos, hogy van alapja a kritikáknak, mert hát „nagyon necces helyzet, ami ott van…borzalmas állapotok vannak a térségben…” stb. stb. – legendás jóindulatát és empátiáját ismerve, valószínűleg most is azért, hogy mentse a menthetetlent. Hiába. Ugyanis a helyzet nem ott necces, hanem itt. Az azeriek és az örmények pontosan tudják magukról régóta, hol is/hogy is állnak ebben a kérdésben. Mi vagyunk azok, akik bizonytalankodunk. Mi vagyunk azok, akik rögtön gyanakodni kezdtünk a Kormányra, a szándékaira.


Már önmagában is ellentmondásos helyzet, hogy Németh Zsolték szerint az azeri ügyben „nem volt rossz szándék Magyarország részéről” ( - tehát nem volt biznisz), ugyanakkor „nem is történt szakmai hiba”. Akkor most mi történt, kérdem én?


Harmadik lehetőség? Rendben, nézzük ezt is: jó szándékkal mérlegeltek, de tudták, hogy benne van a pakliban az azeriek „félrelépése” – viszont nem tartották jelentősnek magát az ügyet, pontosabban annak következményét. Tulajdonképpen erre utalt Orbán Viktor is szeptember 3-án, amikor így próbálta csillapítani a kedélyeket: „Magyarország képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen”. Németh Zsolt azonban két nappal később erre is határozottan rácáfolt. Az Obersovszky-interjú kétharmadánál például úgy belendült, hogy már-már kikelve magából, felháborodását fejezte ki az üggyel kapcsolatban: „Ez az egész problematika nincsen kellőképpen komolyan véve!...”


paradox-copy-294x300.jpg


Ajjaj. Most van igazán baj. A Kormánynak ugyanis döntenie kell sorsáról, saját imázsáról: a dilettáns vagy az embertelen jelzővel illessék? A jobboldal nyilván az előbbiben, míg a baloldal az utóbbiban alkudna meg. A miniszterelnök azonban láthatóan egyikben sem (így marad a szokásos kettős beszéd alkalmazása - lásd pl. IMF-tárgyalás). Csakhogy sajátjait így megint nagyon nehéz helyzetbe hozza (annyi kínt kellett már átélniük Matolcsy és Schmitt „bevédése” miatt is) és így ez az ügy is gördül tovább, a többivel együtt (pláne, ha nem menesztenek majd valakit – a nép ugye, "vért kíván" ilyenkor).


A makacsságnak meg lesz az eredménye: így születnek majd újabb és újabb összeesküvés-elméletek, amik hamar tovaterjednek– s így lehet majd szépen muníciót adni az ellenzék kezébe. Orbán Viktor talán nem hiszi el, pedig az a helyzet, hogy ezt a balhét 2014-ben simán be lehet majd dobni a választási kampányba – és igen, ugyanolyan nagyot fog ütni, mint most. „Viktor, az emberkereskedő.” Hogy hangzik?


Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:




A KARD blog idén először vesz részt a Goldenblog szavazásán. Szavazatoddal támogathatod a munkánkat, melyet ezúton is tisztelettel megköszönünk.


Monday, September 3, 2012

Baltás

Minden tiszteletem Orbán Viktor miniszterelnökúré, kérem szépen, végre szintet lépett az ország. Látjátok hazaáruló és egyéb nemzetietlen feleim, ilyen az, mikor a magyar kormány - végre - dolgozni kezd. Úgy tűnik sikerült elpasszolnunk pár kiló államkötvényt, és újabb hónapokig bohóckodhatunk az imf-fel. (Tenkes kapitány forogna a sirjában, de az egy másik történet.)

Merthogy semmi másról nincs szó, mint az unortodox gazdaságpolitika globálissá tételéről. Itt az unortodox diplomácia. A vicc az egészben, hogy a viktorék fullkontakt propagandaháborúja a fidesz kormányzás ezeréves sikereiről olyan hatékony, hogy már ők is elhitték. (Szent István mondott valami olyasmit, hogy az egynyelvű ország gyenge. Lehet nem igy gondolta, de igaza lett.) Elhitték azt, hogy a világ tényleg Felcsút körül forog, és Galileo Galilei, prefülkeforradalmi bérblogger csak ködösitett a Nappal kapcsolatban. Hogyan jutottunk idáig? Kérem alássan, mi tehetünk róla. Én is, te is, akármelyik kedves olvasó, aki pár éve puffog a monitor előtt, vagy puffogott már 2006-ban is.

És mást nem csinál.

Viktorék évek óta tömik belénk a fekáliát, csak arra figyelnek, hogy két kanálnál sose kapjunk többet egyszerre. Mi meg arra nem figyelünk, hogy a két kanál ugyan mindig csak kettő, de a kanál egyre nagyobb. Volt itt forradalom a nyugdíj-mizériánál? Nem volt. Alaptörvény? Köszönjük finom volt, még mindig szaros a szánk egy kicsit. Költségvetés? Pillanatok alatt rendeleti úton elfogadott törvények? Ja, az LMP néha összekötözi magát ezzel azzal, de már kezdem azt hinni hogy Harry Houdinit másolják. Választási törvények? Rémlik valami, vagy az x faktor fontosabb? Esetleg jobban aggódunk a megasztárosokért mint az Alkotmánybíróság hiteléért?

Na, őszintén: ki az aki úgy érzi, hogy egy-egy ellenzéki blog elolvasása és esetleges lájkolása - ha nem túl fárasztó - pontosan elég a magyar demokrácia védelmében? Orbán Viktor pont olyan mint a mesebeli farkas, aki előbb csak az egyik majd a másik mancsát teszi be az ajtón, és így tovább. Annyi a különbség, hogy az okos kecskegidák már vagy Londonban mosogatnak, vagy hat sör után monnyonléznek a kocsmában. Nincs igazam? Cáfoljatok meg - de ne kommentekben!!!!

Egyszóval a Viktor nem csinál semmi mást mint eddig. Csak most nagyobb színpadon, ám mivel sem az örményeknek, sem az EU egyéb lúzereinek nincs Magyarországon szavazati joga, jobban le vannak szarva mint mi. És teljesen igazuk van. Ha már fülkeforradalom, legyen kövér. Ha már miénk a Kánaán, legyen egy kicsit mindenkié! Viktor nagyon jól tudja, ennyiért senki nem fog tankokkal nekirontani az országnak, más meg a kárpátok kicsiny zugában - már - nem számit. Régen lehet hogy számított, de akkor még nem voltunk félázsiai származékok.

Mindazonáltal az is bántó, mennyire rosszmájú a magyar közvélemény. Én már annak is örülök, hogy menet közben a repülőtér felé nem hajtottak el dudálva és kalasnyikovokkal az égbe lövöldözve az örmény nagykövetség előtt, pedig úgy diktálta volna a félázsiai etikett. Meg aztán oda kellett volna vetni az örményeknek azt is, hogy a meggyilkolt katona végülis ágyban párnák közt halt meg, mire ez a nagy sirás-rivás. Az a tény pedig, hogy a külügyminisztérium tudja: a Hegyi Karabah köztársaság nem a gyűrűk urában van, már önmagában lenyűgöz.

Az pedig, hogy még a fideszes diplomáciai érzéknél is van unortodoxabb - lásd az azeriek briliáns helyzetkezelése - csak azt a tényt erősíti bennem, hogy nem Viktorral van a baj, hanem a honfoglaló őseink jöttek túl sokat nyugat felé. Már valahol Levédia körül azt kellett volna mondani, hogy állj, elvtársak, innentől már késsel villával zabálnak az emberek. Na persze a levest azt nem, de amúgy igen.

Azért annyit elvártam volna az azeri elnöktől, hogy elsőnek átszállítják a baltást egy speciális állami fegyintézetbe, ami nem más mint egy IKEA gyermekmegőrző, majd pár hónap után egészségi állapota, szanatórium satöbbi satöbbi háziőrizet satöbbi satöbbi. De nem, úgy látszik az azeri politikusok is Kustorica filmeken nevelkedtek. Jól tették, nem sajnálom én tőlük. A vicces meg az lesz, ha Azerbajdzsán teszem azt nem vesz egy kurva magyar állampapírt sem, nehogy már azt higgye róluk a világ, hogy képesek és belemennek egy ilyen kétes és erkölcstelen üzletbe.

Akkor aztán nem marad más hátra, Orbán Viktor megszüleszt egy elefántot, és lesz miről szóljon az esti hiradó.


Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:




A KARD blog idén először vesz részt a Goldenblog szavazásán. Szavazatoddal támogathatod a munkánkat, melyet ezúton is tisztelettel megköszönünk.