Showing posts with label migráns. Show all posts
Showing posts with label migráns. Show all posts

Monday, January 13, 2020

Elfogytak a migránsok? Hűha...

Sok rosszat és csúnya dolgot mondtunk már itt a blogon a Fideszről, de egyvalamit el kell ismernünk. 1-2 év kemény munkával elérte azt, amit előtte nem jogy kormányoknak, de komplett rendszereknek lvtizedek alatt nem sikerült. Tudniillik sikerült nekik felemelni a magyar cigányságot egy nagyon fontos dologban. Az elmúlt években ugyanis végre nem a cigányság volt a leggyűlöltebb cimke a magyar közéletben. Roma, nem roma végre együtt gyűlölhette a közös ellenséget, a migránst. Az óriásplakátok árnyékában azonban már akkor volt aki kimondta: vigyázzunk, az ellenségem ellensége a barátom elv (ha elv ez egyáltalán) csak ideig-óráig működhet, és tessék. 


Tavaly tragikus mértékben csökkent a határainkhoz érkező illegális bevándorlók száma, és nincs már az az ellenfényben felvett, békaperspektívába állított felvétel amelyen vérszomjas tömegként lehetne ábrázolni azt a pár tucat embert aki maga se tudja hogy hol van. Edzett, kemény emberek vannak az m1 híradójánál, napi szinten készítenek hazaáruló fából nemzeti vaskarikát, de ez már nekik is sok, vagyis kevés. Több a határőr, mint a határsértő, emberek, el kell dugni a rendőröket, mert már olyan, mintha egymást őríznék a kerités előtt: Józsi, el ne essél, itt vagyok, foglak, át ne essél nekem Jugoszláviába, izé, Szerbiába... 


...és eddig tartott a magyar cigányság felemelkedése is. Az embereknek kenyér kell és cirkusz, amiből (a dietetikusok és a független közgazdászok ellenvetése ellenére is) a népnek mindig a cirkusz lesz a fontosabb. Márpedig ha a nép megszokta, hogy tegnap még gladiátorok küzdöttek afrikai oroszlánokkal, holnap már húzni fogja a száját ha csak egy afgán agarat löknek be az arénába, hiába afgán... 


Ilyenkor persze nincs más hátra, mint hátraarc, gyorsan elővenni a jó öreg kliséket, és bedobni a porondra a parazita kisebbségek örök témáját. Tudták, hogy ha nincs a magyar cigányság aknamunkája, ma már magyar holdbázisok lennének a Holdon? Hajdú-kráter és Holdakarattya mesés városaink csak azért nem valósultak meg, mert a pénzt másokra, a "tudjátok kikre akik nem érdemlik meg"-re kellett költenünk? Nem tudta? Na majd jövő héten biztos kiderül ez is, kell a cirkusz...


A szomorú, hogy ezek után minden felzárkóztatást, a szegregációt megszüntető támogatás, program mind mind meg lesz bélyegezve. ezek után nem azért ad az állam pénzt a rászorulóknak, hogy legalább a tehetségeket kiemelhessük a nyomorból, hogy minél több hátrányos helyzetűnek tudjunk utat mutatni, ... hanem hogy tartsák a szájukat. A politika újra belökte a romákat az arénába, és aprópénzért most elvárja, hogy meg is tapsolják a gladiátorokat.  


kardlog.png

Saturday, October 1, 2016

Nem félek

Tisztelt Orbán Viktor úr, tisztelt Fidesz, én nem félek. A kijelentés önmagában ugyan semmit nem jelent, írhattam volna azt is, ma nem ettem paprikás krumplit, esetleg azt is, ma nem gondoltam a kivándorlásra - és az egyik igaz is lenne. A kijelentés, miszerint nem félek számomra mégis fontos, és az is fontos, hogy ezt ország világ előtt tudassam. Bár önök - az én adófizetői pénzemből - igen sokat költöttek arra, hogy én és a hozzám hasonló senkik féljünk, nekem valahogy nem jött át a dolog.


Én kérek elnézést, nekem kellemetlen. Próbáltam én félni, sőt, feleségemmel is megvitattuk a dolgot, de azon túl, hogy ezt meg azt féltek, összességében nem félek. Sajnálom, azt hiszem hazaáruló vagyok, de állapotom talán nem reménytelen. Féltem ugyanis a lányomat, mert nekem olyanom is van. Féltem attól, hogy mi van ha rátámadnak az utcán, a folytatást leírni sem tudom mert a tehetetlenségtől máris ökölbe szorul a gyomrom, elszorul a torkom - a lányos apák tehetetlensége. A feleségemet ugyanígy féltem, reggelente elmegyek itthonról, és nem tudok másba kapaszkodni csak abba, hogy mire hazaérek, minden rendben lesz. A fiamat szintén féltem, nem az a típus, aki el tudja kerüli a problémás helyzeteket, ritkán szokott csendben leülni a leghátsó sorban - pedig néha de jó lenne. 


Az, hogy mégis félek, az nem a magyar állam érdeme. A gyorstalpalós határvadász madarász egységek, a kerítés engem nem nyugtatnak meg, mert ott van mögöttük Rogán, Habony, Lázár, Pintér, Kövér, Orbán, Vona. Ezekről az emberekről mindig az jut eszembe, hogy egy vár falai mindig csak annyit érnek, amilyen bátrak a katonák a falakon. És aki félelmet kelt, maga is gyáva. Én itt csak idegen szívű zsoldosokat látok, Zrínyi, Hunyadi, Dobó, vagy akár csak egy Nemecsek, vagyis NEMECSEK sehol nincs közöttük. Ezek nem a puskaport tartják szárazon, hanem az útlevelüket. Na persze, a helyükben én is mást hazudnék. Amíg csak jön az ellen, mindenki tudja rázni a pajzsát, csörgetni a kardot. És igen, a Fidesz az országért küzd, csak egészen más értelemben... Közeleg már a következő csata: A 2018-as választás, parasztáldozatokra tessenek felkészülni.


phobophobia.jpg


Hogy akkor miért nem félek? Mert valami ostoba módon bátornak érzem magam. Ránézek Európa térképére, és úgy érzem, nem vagyok egyedül. Ráadásul - leírni sem merem - lehet hogy nem mindenki hülye, aki nem magyar. Lehet hogy mégiscsak lesz egy bátor európai döntéshozó, aki azt mondja, emberek, legyünk már bátrak, a kurva életbe. Mi vagyunk 500 millióan, nem a menekültek. A mi kezünkben van a világ GDP-jének jelentősebb része, nem az iszlám állam, vagy Szíria, Oroszország, vagy Afganisztán kezében. Nálunk van a labda, észrevettük már? Nálunk van a legnagyobb fegyver, csak használni kellene: az európaiak szabadságszeretete. Mert ezt a kontinenst nem más kovácsolta össze az elmúlt 50 évben, mint a szabadság. Az emberek szabadsága, a pénz szabadsága. Egymással évszázadok óta háborúzó nemzetekből lett egy világhatalom alig évtizedek alatt! Tessék elővenni a történelemkönyveket. Lehet hogy nem vagyunk a világ vezetői, de basszátok meg, dobogósok vagyunk! (Kábé, attól függ mit nézünk) Mi, európaiak.


A Fidesz súlyosan mellélőtt az EU - Brüsszel - fikázásával. A hanyatló nyugatot temette már Virág elvtárs és maffiatársai évtizedekig, és lám, ki élte túl. (Szeretnék én úgy élni, ahogy a nyugat haldokol - Hofi) Lesz még ennek böjtje attól félek. Ha egyszer az EU megembereli magát, és sikerül valami érdemleges választ kicsikarnia magából, mi kapkodhatunk, hogy hádde csak a jószándék, meg a féltés beszélt belőlünk. Ennyire ők sem lesznek hülyék. 


Én nem félek. Féltem ugyan a családomat a bevándorlóktól, de féltem őket az utcán masírozó szélsőjobbtól is. Meg féltem őket a katedra mögül agymosást végző tanároktól, papoktól is hogy egy életre megnyomorítják a világképüket, mert - szülői nevelés hatására - nem állnak be a gyűlölködők sorába. Az sem hagy nyugodni, hogy lábbal tapossák a liberalizmust épp azok, akik maguk is a liberalizmusnak köszönhetnek mindent, és nem, nem szitokszó. Az is aggaszt, hogy az iszlám bigott vallási gondolat- és tettdiktatúrájára (na ezt a határokon kívül kell hagyni srácok, nincs alku) a gyávák és álszentek egy keresztény vallási gondolat- és tettdiktatúrába menekülnének vissza. Nem óhajtok a saria szerint élni, de a Jehova tanúi se tiltsák már meg nekem a vérátömlesztést, oké?


Egy fontos dolgot azonban fel kell ismernünk: Európát nem a menekültválság és az iszlám terror fogja legyőzni. Ezek együtt sosem lesznek képesek érdemben ártani Európának. De a menekültválságtól és az iszlám terrortól való félelem, az igenis legyőzheti Európát.