Friday, October 31, 2014

Orbán féle "neminternetadó" - antiszérum tüntetés ellen?

Fél nap telt el azóta, hogy Orbán Viktor bejelentette, jelenlegi formájában nem lehet bevezetni az internetadót. Míg a kormány hívei Facebook-szerte ünneplik a hírt, "na tessék, nincs miért tüntetni" felkiáltással, a Százezren az internetadó facebook oldalán, a szervezők által reggel létrehozott, elsőre kissé félresikerült eseménye alatt ("GYŐZELEM! Orbán meghátrált - ünnepeljünk ma 18 órakor a József nádor téren") percek alatt több száz, azóta több ezer komment született, és mind egy gondolatot fogalmaz meg: NINCS MIT ÜNNEPELNI.


Vajon mi lesz a mai bejelentés után ezzel, a kormány ellen úgy általában is tüntetni vágyó, demokráciát és Európát is zászlajára tűző, de internetadós zászló alatt összecsődült tömeggel? Két verzió van:


1. a friss mozgalom alól Viktor sikerrel kihúzta a szőnyeget ezzel a bejelentéssel és elhal a lelkesedés rövid- és hosszabb távon is


vagy


2. sikerül megszólítani ezeket az embereket újra, elhitetni velük, hogy érdemes utcára menni és jelezni a kormánynak, hogy nem csak az internetadóról szólt a tüntetés, van egy határ amit nem léphetnek át.



Sok múlik azon, hogy a tüntetések mögött álló szervezők, és a velük szimpatizáló egyéb csoportok (többek között a KARD blog is!), hogyan fogják kezelni az új helyzetet az elkövetkező pár napban. A hamari, félresikerült kommunikációra érkező reakciók a Százezren az internetadó csoporton belül megmutatta, hogy a lehetőség adott, csak élni kell vele. Véleményünk szerint nem szabad engedni a november 17-re meghirdetett korábbi időpontból, itt az ideje, egy valódi polgári szervezésű, nyíltan a demokráciáért és az európai értékekért kiálló békés tüntetésnek.


Zárszónak:


"Ez nem internetadó, hanem a távközlési adó kiterjesztése. A távközlési adó kiterjesztésével kapcsolatban félelmeket előhívó képzet jött létre, ez nehézzé teszi az erről való párbeszédet"


Viktor, egy dakota erre azt mondaná, hogy attól, hogy íjnak hívod a puskádat, még puffanni fog ha elsütöd. A tüntetések pedig megmutatták, hogy van egy nem is olyan szűk réteg, aki nem kér az ilyesféle puffogtatásból.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Netadó: a visszavonás üzenete

Ma hajnali tippem elég gyorsan bejött: Orbán gyakorlatilag visszavonta az internetadó tervezetét. Logikus, az adott pillanatban pontosan optimalizált döntésről van szó, amiről most szólnék, az a körítés illetve az esetleges következmények, lehetőségek.


Sokan vélik úgy, hogy Orbán csak időhúzásra játszik, jövőre egy profi módon megszervezett nemzeti konzultációs bohóckodással és ügyes jogászkodással visszahozza a javaslatot kicsit más formában. Elképzelhető, a választási előregisztráció 2012. szeptemberi elvetése, majd decemberi visszahozása után nem lenne ismeretlen forgatókönyv ez sem. Mégis azt gondolom, hogy a mostani beszéd nem erről szólt. Orbán is pontosan tudja, hogy a keddi tömeg erre a hívószóra (és valószínűleg csak erre) bármikor kimegy újra tüntetni. Lehet az is, hogy azt gondolja, először elintézi a várható uniós balhét, az amerikai botrányt, és amikor csak itthonra tud koncentrálni, akkor veszi elő az ügyet újra. Véleményem szerint azonban nem fogja. Ha azokat az ügyeket rendezni tudja, akkor az internatadó már nem fog beleférni a mozgásterébe. Bosszút állni a bosszúállásért meg nem igazán bölcs dolog. A természetében persze benne van, de ahogy a mostani visszalépéssel is a józan észt tette a habitusa fölé, ezt később is meg fogja tenni.



Aktuálpolitikailag sokkal érdekesebb a körítés, amit a miniszterelnök a visszavonás mellé mondott. "Nézzük már meg, hogyan lehet az extraprofitot elvenni a szolgáltatóktól" - a saját bázisnak szóló gyógyír. Kicsit fájdalmas, hogy a saját bázis ilyen kádárista tempóval szólítandó meg (mert ugye az "extraprofit" már a társasági adózás után jelenik meg, és hát mi is számít "extrának"?). Ez csak annyi, hogy ne érezzék annyira vereségnek azt, ami az egy héttel elkésett visszavonás miatt azért mégiscsak az. És ha jövőre mégsem lesz erről "nemzeti konzultáció", hát ki fog arra emlékezni?


Még érdekesebb az a recept, amelyet miniszterelnökünk arra ad, hogy mikor is kell elállni egy adó tervétől: ha a "vita félrecsúszik", ha "nem számít amit mondanak" és "nem az adót vitatják, hanem az egésznek az ésszerűségét". Magyarra lefordítva persze ez azt jelenti, hogy ötvenezer utcai tüntetővel és a saját bázis megosztottságával okos ember nem megy szembe - ugyanakkor mostantól meg lehet próbálni más intézkedéseknél "félrecsúsztatni a vitát", elengedni a fülünk mellett az indokaikat, és a dolog ésszerűségét vitatni - csak legyünk hozzá elég sokan.


Érdekes lehet ma kormánypárti kommentelőnek lenni. Egy hétig tolták az utóvédharcot, forgatták a csekély kis 700 forintos muníciót, amit a Fidesztől kaptak, és aztán jön a Főnök, aki állítólag addig elzárkózott a visszavonulástól, áttekinti a helyzetet és meghozza azt a döntést, amit már egy hete kellett volna. Sok morgolódó fideszes prominens is elégtételt érezhet, de a leginkább talán Németh rezsitábornok bőrében nem szeretnénk lenni.


És amiért az elmúlt hét nyilvánvalóan vereség a Fidesznek: egy fiatal generációnak adta meg a politikai tűzkeresztség, és most a taktikai győzelem érzését. A szabadságharc is így tarthatott ki másfél évig, és csak az oroszok tudták leverni.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Thursday, October 30, 2014

Visszavonni vagy kitartani? A Fidesz csúnya dilemmája

Visszavonják a netadót? Nem vonják vissza? A Kettős Mérce szerzője, Navra László szerint nem hátrálhatnak meg: azzal azt mondanák, a tüntetők szava többet ér mint a kétmillió szavazójuké. A Magyar Nemzet Online vezércikkszerzője, Csermely Péter viszont épp a visszavonásra szólít fel. Tartsunk akkor fogadást!


Én arra fogadok, hogy visszavonják. Két érvem van rá: a saját bázisuk véleménye és várható nemzetközi csörtékre a nyugodtabb belpolitika biztosítása.


A Fidesznek ez a harmadik olyan ügye, amelyben a saját bázisuk véleménye is, fogalmazzunk úgy, hogy látványosan megosztott:



  1. Schmitt Pál maradása/lemondása

  2. a választási előregisztráció ötlete

  3. és most a netadó


(Persze, volt még más, kisebb politikai jelentőségű ügy: az EVA kivezetésének javaslata, illetve a baltás ügye is megosztó volt, de ott nem volt visszalépési lehetőség.)


Az első kettőbe is beleálltak rendesen. Azért az elhíresült Obersovszky-interjú idején nem volt olyan érzése a hallgatónak, hogy pár nap múlva fordul a kocka. Márpedig fordult, és egyetlenegy dolog miatt: nyilvánvalóvá vált, hogy a plágiumon kapott Schmitt maradását a saját holdudvar, a saját szavazói bázis sem fogadja el. A választási előregisztrációt is nagyon kitartóan kommunikálva erőltették - mígnem egy hét után kiderült: a fideszesek háromnegyede is elutasítja az ötletet. Több hónapos nyűglődés, Orbán több próbálkozása után végül, a köztársasági elnök hathatós közbenjárásával elvetették.


Nyilván most is készülnek a profi felmérések a Fidesz számára. A tényleg profik, nem azok, amelyben a samesz leányvállalata meggyőzést tart a kérdezettnek, hogy milyen jó is ez az adó. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a 700 forintos adókorlát nem a tüntetőknek szólt, hanem a mindennapi vitákban defenzívába került saját híveiknek, hogy legyen mit mondani, legyen mibe kapaszkodni - ezt mindenki megtapasztalhatta hétfő este óta saját Facebook-os ismerőseinek ilyen-olyan vitáiban, de akár a blogunk kommentjeiben is. A profi belső közvéleménykutatás azonban a tényleges érzelmeket kutatja; ha ebben az jön ki, hogy a netadó a fideszes törzsközönség érdemi részénél - vagy akár csak a fiatal támogatók többségénél - nem jön be, el fogják engedni. Navra Lászlónak ugyanis abban igaza van, hogy kétmillió több mint néhány tízezer, de hátha a kétmillió fele-harmada is az adó ellen van? Vagy ha a többi van egységesen ellene? Akkor el kell engedni. Mondom én - de persze bele is lehet állni, csak nagy a kockázata.


A másik indok a közelgő nemzetközi koki- és sallerzuhatag fenyegetése. A Válasz szerint az EU a Bizottság felállása után azonnal nekiesik hazánknak a jogállam, az európai alapértékek és a szövetségesi lojalitás kérdéseiben. Szavazati jog felfüggesztéséről, az uniós támogatások befagyasztásáról szólnak a találgatások. A kormánynak, legyen bármennyire lecserélt és dilettáns külügyi kara, erről nálam pontosabb információi kell legyenek. Ha pedig ez igaz, akkor elég lesz a kormánynak ezzel a fronttal foglalkozni, nem kell neki még egy másik is.



Az internetadó szempontjából talán mellékes - az országnak persze a legfontosabb - hogy ha ez a pofonvihar tényleg kitör, abban célszerű lenne gyorsan és elegánsan retirálni. A Mandiner főszerkesztőjének írásával teljesen egyetértek: a külpolitikában, az unióban nemhogy kétharmadunk nincs, de az 1-2%-os súlyunkkal akarunk passzátszelet fújni - ami önmagában nem lenne baj, csak gyakorlatilag az összes tagállammal szemben tesszük.


Attól persze joggal tarthat a Fidesz, hogy ha a netadó ügyében meghátrál, a tiltakozók a számukra láthatóan legalább ennyire fontos EU-ügyben is vérszemet kaphatnak. Ám ha nem vonják vissza a netadó ötletét, akkor a két ügy sokkal erőteljesebben kötődik majd össze az utcán, az előrejelzett nemzetközi balhé legélesebb heteiben. Ezért én a helyükben visszakoznék, de hát nem véletlenül nem vagyok fideszes.


UPDATE: jól fogadtam :)


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Wednesday, October 29, 2014

Ne hazudjatok

A közmédia legendásan tragikus tájékoztatásai felhozták a második Orbán- kormány alatt a HírTV renoméját. „Ennél még a hírtévé is korrektebb” - hangozhatott joggal. Ez most elveszett.


Mint minden kormányellenes megmozdulás alkalmával, ismét lehetőséget kapott a jobboldalinak nevezett sajtó, hogy az objektív tájékoztatás és a reprezentatív szempontrendszer iránti igényét bizonyítsa. Ennek, a gyakran kiemelkedő kivételtől - például Stumpf András - eltekintve nem sikerült eleget tenni. A sajtó sokszínűségét és szabadságát nem csak a médiatörvény, vagy az internetadó fenyegeti, hanem az is, ha egyes médiumok önként és dalolva lubickolnak a szervilizmusban. A „Ne hazudjatok!” nagyon fontos rigmusa volt a tegnapi megmozdulásnak. Megengedhetetlen sértés, hogy – maradjunk a legcsekélyebb becslésnél – tizenöt-húszezer embert azonosítanak azzal a néhánnyal, akik megrongálták a székházat, és tönkretették a televízió kameráját. Az pedig egyszerűen nevetséges, hogy nem bír leakadni a jobboldali elemzőtábor arról a mantráról, hogy márpedig ki kinek a fia, ebből következően a tüntetés MSZP-s szervezésű volt. Aha, álmaikban. A felvonuló tömeg nyilván nem egy tökéletesen homogén társaság volt, mégis magjában pont azok alkották, akik megszólítására kísérletet sem tettek az ellenzéki erők a választások előtt. Hogy egy ilyen dolog verte ki náluk a biztosítékot, és nem mondjuk a mélyszegénység, vagy a szegregáció, vagy a civilek terrorizálása, az lehet, hogy mértékletes társadalmi érzékenységről tanúskodik, de nem az ő hibájuk, ha a pártok a fentebbi ügyek fontosságát nem tudták hangsúlyozni. Egyébként meg egy normális ellenzéktől talán nem lenne ördögtől való, hogy ellenzéki megmozdulásokat szervezzen, de elég szomorú, hogy erre fel kell hívni a figyelmet. Szögezzük le, hogy a rongálás bűn, a lökdösődés nem szép dolog, nekem még a hazaárulózás sem szimpatikus. Az pedig nem minősít szándékában, vagy jelentőségében egy tüntetést, hogy Demszky Gábor részt vesz rajta, ahogy szabadidejében Andre Goodfriendnek is joga van odamenni, ahova akar, és ezzel semmilyen hatáskörét nem lépi túl. Pont. Miután ezekben az evidenciákban megállapodtunk, legyenek már olyan szívesek azok, akiknek a tájékoztatás a hivatásuk, kezdjenek el beszámolni arról, hogy az emberek pontosan miért mentek az utcára; mármint hogy ne legyen netadó, hogy ezzel a kormánnyal szemben betelt a pohár – és ne arról hadováljanak, hogy a nyilvánvalóan tök impotens MSZP fellázította a fékevesztett vandálokat, nemcsak a kormány, de egyenesen az ország ellen.



Ha lesz internetadó, az amellett, hogy nagyon szar lesz nekünk, és páratlanul kínos a világ közvéleménye előtt, azért is elég rossz lesz, mert a – részvételi arányok alapján – amúgy is meglehetősen kiábrándult és apatikus társadalmat teljes joggal fogja elmélyíteni abbéli meggyőződésében, hogy már pedig itt minden hiába, a mi szavunk nem ér semmit. Ha pedig a jobboldali sajtó túlnyomó többsége megmarad a stigmatizálás és titkos összeesküvések sejtetésének szintjén, az azért lesz problémás, mert akkor már nem csak a miniszterelnökre és a főpolgármesterre lesz igaz, hogy egész egyszerűen nem vesz tudomást a lakosság azon részéről, mely nem szereti őt, de a sajtójukra is. Vagy, ha épp tudomást vesz, akkor elképesztő ferdítéseket téve általánosít.


Elítélendő és helytelen inzultus érte vasárnap a HírTV stábját, de miután erről sokkal többet sikerült beszélniük, mint a tüntetés hivatalos időtartamáról, amely alatt őket épp senki nem bántotta, ellenben történt ennél sok fontosabb dolog, ne csodálkozzanak, hogy a megsértett közösség azt kiabálja a kamerájukba: Ne hazudjatok!


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Ketyeg már az Internet-pokolgép

Tegnap este minden eldőlt. Ebből bumm lesz, a kormány öngyilkos merényletre készül.


Pedig első ránézésre nem volt törvényszerű, hogy így lesz. A Fidesz prominens képviselői láthatólag nagyon megijedtek az elmúlt napokban – ezt igazolta a párbeszédre való hajlandóság hangoztatása, a „nyugodjunk le, beszéljük meg”-stílus. Nem jött be.


Aztán jött az (első?) alkuajánlat. Hátha az eredetihez képest nyomott ár (700+5000 Ft) és szociális demagógia („nem a zemberek fizetik majd meg”) lenyomható a torkokon. Nem jött be.


Közben rájöttek, hogy az alkuképesség náluk gyengeség, ezért az üggyel párhuzamosan teleszennyezték a közéletet meglehetősen primitív stílusú, keménykedő szövegekkel (Kövér harca az USA-val, Bencsik bevetné a Békemenetet, Bayer gyaláz, Kovács Zoltán vegzálja az USA-ügyvivőt stb.). Nem jött be.


És jött az újabb csapás. Tegnapra a tüntetés nemhogy fékezett habzásúvá vált volna, hanem ellenkezőleg: többszörösére duzzadt és immár a nemzetközi sajtó és politika is napirendre vette az ügyet. Ez így már nagyon kínos.


 


Internetbomba.jpg



Tegnap este tehát egyrészt eldőlt, hogy a magyarok nem tűrik ezt a végtelenül ostoba skandalumot, de sajnos az is, hogy a Fidesz mégis belerohan a vesztébe a kormányával együtt. S mindez miért? Mert egy fontos tényezővel nem számoltak - sem a békülő, sem a harcoló Fideszesek: Orbán nem tévedhet. Az nem létezik. Ő találta ki az Internetadót, tehát Internetadó lesz. Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz.


Most már legalább látjuk, hova vezet, ha egy politikai vezetőt istenné nyilvánítanak, aki tévedhetetlen. Ő most már olyan ketyegő bomba, amit nem lehet leállítani. Nincsenek piros, fehér és zöld drótok, amit el lehetne vágni rajta. Külső szakértő biztosan nem tudja hatástalanítani.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Tuesday, October 28, 2014

A politikai generációváltás nyitánya?

Néztem az arcokat, az embereket a vasárnapi és az iménti keddi tüntetésen: Fiatalok, középkorúak, kifejezetten polgári társaság. Elsőre meghökkentő volt a korábban csak korosodó rutinos szoci tüntetőktől és korengedményes nyugdíjukat vesztett rendvédelmisektől hallott "Orbán, takarodj!" skandálás szopránban, húsz év körüli hölgyek hangján. Ilyen összetételű volt valamikor a Fidesz bázisa, mint a mai menet. Ilyen választóközönséggel nyertek 1998-ban és ugyanilyen fiatal polgári közönség küzdött a könnyeivel 2002-ben a Millenárison. Nem csoda, hogy inkább visszafújták a Békemenetet. Ők is csúnyának tartották volna a kontrasztot a netadó ellen vonulók és a saját híveik között.



A mai tüntetők funkcionálisan kihúzták a Fidesz rövidítésből a "Fi"-t. Az már nem ők, az már ez a generáció, akinek az internetadó politikailag őrült ötlete adta meg az apropót, hogy utcára menjenek. Lehet, hogy mentek volna a félázsiai sodródás miatt is - feltűnő jelkép volt a tüntetők közt az EU-zászló! - de az soha nem volt ennyire egy intézkedéshez köthető, ennyire mozgósító erejű, hisz a közönségnek pont az életelemét és mozgósítási eszközét tervezik most megadóztatni, amivel a korlátlan nethasználat lehetősége kerül veszélybe. És jól látják a Fidesz esetleg morgolódó képviselői: ez bizony veszélyes így. Ennyire nyilvánvalóan nem látszott soha 2010 óta, hogy a Fidesz a mostani kurzusának tetteivel mennyire durván hagyta magára az 1998-2002-es választóinak és stílusának nagyjából a felét: a polgárságot. Értem én, persze, a 2002-es - gazdaságilag és társadalmilag nem megérdemelt, de a fölöslegesen arrogáns stílussal kierőlködött - vereség után a sokkal könnyebb út volt Kádár nyugalmazott népének az élére állni, mint megpróbálni polgárrá átképezni őket.


És most itt az új generáció. Először tüntetnek, először érzik, hogy jé, sokan vannak egy cipőben. Most jön egy klasszikus chicken game: a kétharmad nem hátrál és a tüntetők sem. Orbánnak valószínűleg még ma is jobban bejönne visszakozni mint holnap (ha sokkal rosszabb is, mintha 2-3 napja tette volna), de ő nem ez a karakter, valószínűleg beleáll a végsőkig. Akkor pedig csak az a kérdés, hogy ez az új generáció megszerveződik-e egy olyan mozgalommá, amely idővel őket is és szocialista kortársaikat is zárójelbe teszi.


És ahogy (több mint 30 éve volt) gimis padtársam ma megjegyezte az Erzsébet-hídon: ha ma egy kicsit jobb hangosítás lett volna és egy akár közepesen jó vezető a tüntetésen, akkor nem egyszerűen a nullkilométert vettük volna célba.


 Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Internetadó? Eh?

Nemzetileg konzultáljunk.


De először tisztázzunk valamit: az Internetadó elleni tüntetés békés volt és jogos. Jogos, mert jogszerű és jogos, mert indokolt. Az, hogy a regnáló hatalomnak nem tetszett, az az ő baja.


A Fidesz-székháznál törő-zúzó fociszurkolókhoz a több tízezres tömegnek köze nem volt, és ezen nincs mit magyarázni, mert:



  1. aki ott volt, tudja;

  2. aki logikusan gondolkodik, tudja;

  3. aki ismeri a tüntetők célját és habitusát, tudja;

  4. aki nem tud semmit, annak mindegy;

  5. aki tudja, de azt hazudja, hogy igen, nos, ő a Fidesz érdekeit képviseli, nem az országét.


 


tuntetes.jpg



Most az a helyzet állt elő, hogy Orbán Viktor (az Internetadó kitalálója) nem az ország akaratát képviseli.


Kérdés, hogy miért?



  • Ezzel az újabb sarccal akarja hizlalni korrupt bürokratáinak pénztárcáját?

  • Nem szereti az Internetes társadalmat, ezért meg akarja büntetni őket?

  • Hirtelen rohama volt, vagy aznap reggel ez az ötlet pattant ki a fejéből és senki nem merte neki megmondani, hogy nem kéne?


Nagyjából ezek a vádak fogalmazódtak meg ellene az elmúlt napokban. Itt az idő, hogy Orbán Viktor tisztázza magát és magyarázatot adjon tettére. Ez elsősorban az ő érdeke.


De ami számunkra sokkal fontosabb: mi már érveltünk eleget az Internetadó ellen. Itt az idő, hogy Orbán Viktor érveljen mellette. Türelmetlenül várjuk megtisztelő válaszát.