Sunday, November 16, 2014

Romániának sikerült

Az első részeredmények, és különösen a nagyon magas választói részvétel miatti valószínűségek szerint borult a papírforma Romániában: az elnökválasztás második fordulójában Nagyszeben szász származású polgármestere, Klaus Iohannis maga mögé utasította Victor Ponta miniszterelnököt, aki a híradások szerint már gratulált is ellenfelének.


bukarest.jpg


Várjuk persze ki a hivatalos végeredményt (ez még nem a végleges), ám  olyan nagyon más végeredményt a már a több városban utcára vonult tömegek nem fognak elfogadni. A kormány ugyanis - amelynek ugye Ponta a vezetője - nagyon súlyosan elszámolta magát a külföldi szavazókkal kapcsolatban. Román vendégmunkásból ugyanis sokkal több van, mint magyarból, a választási szabályok se olyan diszkriminatívak, mint a mieink, így aztán ők tízezerszámra rohamozták meg a konzulátusaikat, hogy szavazzanak. Volt olyan hely, ahol több mint kétszer annyian jelentek meg, mint ahány szavazólapot oda sikerült juttatni. Ezen szavazók érdemi része nem tudta leadni voksát román idő szerint 21 óráig, és az első forduló adatai alapján a román diaszpóra (Moldova kivételével) egyértelműen Iohannis-párti. Komoly balhét előz meg Ponta azzal, ha maga gratulál ellenfelének.


Az elmúlt két hétben a hazai sajtó leginkább a választás területi, regionális jellegére koncentrált, hisz Erdély inkább a jobboldali Iohannist, míg a román Ókirályság és két dél-erdélyi megye Pontát emelte pajzsra. Ez azonban félrevisz, és a jelenség magyarázata inkább a klasszikus jobb- és baloldali szerepekben, és az ezekhez kapcsolódó választók lakhelyében van. Iohannis mindig is a munkát tartotta a célkeresztben, és referenciaként rekétasebességgel fejlődő városát tudta felmutatni. Ponta ezzel szemben az inaktívak embere volt, az ő félelmeikre próbált játszani. A foglalkoztatottság pedig Erdélyben - illetve Bukarest környékén - sokkal magasabb, mint a román Ókirályságban.


Ami Romániában végbemegy Iohannis győzelmével, na az valóban egy fülkeforradalom. Arrafelé Bethlen Gábor óta nem győzött Erdély mentalitása a Balkán felett. Persze Iohannisnak sem lehet bármit elhinni, de az, hogy egy Románia-jellegű országban az aktív rétegek képviseletét felvállalva elnökválasztást lehet nyerni, egy nagyon biztató dolog. Talán nekünk is, mert nálunk is valami ilyesmi lehetne a kitörés iránya. Nekünk persze egyelőre nincs Iohannisunk - 1998-ban még volt, de ő aztán mára inkább Pontát csinált magából.


Ami a különösen reményteli, hogy Romániában milyen közösségi élményként élik ezt meg sokan. Menne ez nálunk is? Persze, hétfő este lesz most "közösségi élmény" Budapesten és sok városban - én azt látnám már szívesen, amikor az érdeklődő hazai közönség egy "aktív-párti" program mentén érzi át ezt a katarzist, amit ma Románia.  Kell ez az élmény a következő évekre nekik - és de jó lenne nekünk is


 Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Tuesday, November 11, 2014

Baltásképzés

Magyar egyetem jöhessen létre Azerbajdzsánban - a HVG cikke szerint erről is tárgyalt Orbán a mintaországnak kikiáltott Azerbajdzsán elnökével. Egy hűséges olvasónk (név és cím a szerkesztőségben) küldött egy lehetséges egyetemi tantárgyi tematikát, amelyhez nyilván lehetne helyi gyakorlati instruktort is találni, fogadják szeretettel:




  • Történeti áttekintés a szakócától az elektromos hasítógépig

  • Jogi alapismeretek (nemzetközi jog, kiadatás, elnöki kegyelem, elévülés)

  • Anatómiai ismeretek

  • Éles tárgy okozta sérülések

  • Aprítástan

  • Hasítási gyakorlat

  • Balta karbantartása (élezés, vértelenítés)

  • Szijjártás



  • "... a széles fejsze mosolyog" - favágás és a költészet

  • Nemzetközi kitekintés (választható szakirányú gyakorlat): bárd, alabárd, szekerce, fokos, tomahawk



  • Kötelező tanulmányi kirándulások: Mészárszék, vágóhíd, Bérbaltavár vagy Baltacsevói járás.


 


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Sunday, November 9, 2014

Kommunista vasárnap?

Azt mondja a kádéenpés nemzetpolitikai tótumfakt, hogy biztosan zárva lesznek a boltok vasárnaponként. Varga Mihály pedig ellenzi, de hát ki ő? Itt csak egyetlen hang számít, és őt még nem hallottuk az ügyben - most. Korábban ő is elvetette, de az még az előző ciklus volt.



Persze lehet, hogy a "kit hazudtol meg Vida Ildikó" c. játékról akarják elterelni a figyelmet, vagy egyszerűen dolgozóikat finoman békemenetelni küldő CBA-t kell kifizetni, vagy egy rég nem tesztelt támogatottságú vallási törpepárt akarja teóriáit gyakorlatba ültetni, de jelzem, hogy megint durván kétmillió ember mindennapjaiba terveznek beleszólni. Ez az internetadóval is eléggé félrement. Azt tudjuk, hogy hányan vásárolnak vasárnap, közvélemény-kutatásról egyelőre nem tudok, csak sejtem, hogy ez most erősen mellémegy. És nem az a kérdés a polgárokhoz, hogy "Te akarsz-e vasárnap plázába járni?", hanem az, hogy "Ha Te nem szeretnél, attól még elvárod-e, hogy más se szeressen?".


És ez más. Ez nagyon más.


Hogy mennyire, azt pont a miniszterelnök fogalmazta meg az internetadó visszavonásakor:



Nem vagyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem az emberekkel közösen kormányzunk.



Hát ez most kiderül - ismétlem, feltéve, hogy a környezetemben látható és a jobbtól- baloldalig az általam látogatott internetes fórumok lesújtó véleményei reprezentatívak. A törvény benyújtva, és a szavazás a fentiek szerint a kormánypárt világnézetéről is szól majd. A miniszterelnök szavait ugyanis nehéz nem úgy értelmezni, hogy aki a többség ellenében kormányoz, az kommunista - így aztán könnyen eljuthatunk az ántivilág kommunista szombatja után a kommunista vasárnapig is.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Saturday, November 8, 2014

Ez már vagy abszurd, vagy én vagyok túl normális

Vida Ildikó levelét megírta, könnyeivel is átitatta, rányalta a bélyeget, és nagyot sóhajtva bedobta a postaládába... 


...a többi már történelem. 


Valószínűleg jöttek a kis levélfaló manók, akik ellen a Fidesz kormányzata még nem tudta felvenni a harcot. Bár a nemzet, vagyis a kormányzat távoli tervei között szerepel, hogy nyílvántartásba veszik a levélmanókat, és a rendőrség, a posta, a TEK, a KLIK, a NAV, a közgép és a felcsúti focicsapat támogatásával kisöprik őket az országból. Valószínűleg a nyugati határ felé, bizonyára onnan szivárogtak be...


Na ez nekem már abszurd.


monthy-01.jpg


Drága testvéreim, ott a magyar Manu-hegy neogótikus magaslatában (parlament) ülve, ennyire, de ennyire ne nézzetek már hülyének. Nem lehet hogy Vida egyenesen egy képeslapot adott fel? "Üdvözletem küldöm Budapestről, jó az idő, szép a Duna, kitiltottak az usából, puszi, Ildi." Vagy ha volt egy kis stílusa a hölgynek, akkor olyan kinyitva zenélős üdvözlőlapot adott fel. Biztos kérdezte a postán, - és nincs olyan, ami az amerikás himnuszt játssza? Nincs? És a Beatricétől, az aki hazudik az csal, megvan? 


Néhány kérdés azért felmerült bennem, aki tudja a választ, segítsen rajtam.


Miért gondolja azt a kormány, hogy ezt bárki is elhiszi? Pont ebben az országban, ahol Orbán mindenre rátette a kezét, az egész kormányzati meg államigazgatási rendszer úgy van beosztva alá, hogy ha valaki rosszkor tüsszent, már megy az infó felfelé, aztán meg lefelé, hogy egészségünkre, de még egy ilyen ne legyen? Á, az pedig, hogy hetekig ettől zengett a sajtó, nem számít. Nyugati szél nem hoz jót. Amúgy nyilvánvaló, hogy ha Viktor felemeli a telefonját, csak annyit mond, hogy halló... és már kapja is a neveket. Tényleg ennyire hülyék vagyunk, hogyha fentről azt mondják egy nagy fekete kockára, hogy az kis piros gömböc, elhisszük? Ki fog derülni.


Miért gondolja azt a kormány, hogy nincs miért vizsgálódnia? Ja, mert Ildikó azt mondta, nem igaz, sőt, nehogy szó érje a ház elejét, gyorsan ki is vizsgálja magát, magával. Gratulálok. Csak nehogy találjon valamit, és könnyes szemmel tartson majd sajtótájékoztatót, hogy bizony nyakig sáros, csak ő ezt nem tudta. És én még azt hittem, hogy az abszurd csúcsa a Monty Python... (Pedig milyen jó jelent lenne ebből is. Ül Orbán Viktor, kérdezi Vidától: Maga korrupt? Mire Vida - Mi ez itt kérem, nem számítottam a spanyol inkvizícióra...)


Hova tűnt a Fidesz magabiztossága? Jön itt egy kis senki amerikánus, azt mondja hogy nem jöhetsz be, meg ilyenek... (Hé, csak nem ugyanannyival akartátok megvesztegetni az amerikaiakat, mint az oroszokat??? Pff..... Na ne már, eltelt már vagy 30 év, mióta Kijevben Levis farmer volt a kemény(re vasalt) valuta, figyeljetek má' oda.) Külön tetszett, hogy akkor lesz békemenet, vagy nem lesz békemenet. Inog a rendszer, ha már Bayer Zsoltinak is önálló gondolatai vannak... Látjátok, kár volt erőltetni azt a III/II ügynököt (is). Lehet hogy kezdenek visszaütni a botrányok? Lehet hogy az azeri baltástól a föld-mutyin, trafik-mutyin, szerencsejáték-mutyin át a másolós Schmidtig egyre többen untak bele a fagyiba? Merthogy nyalni csak úgy lehet, ha élvezzük az ízeket, ugyebár, régi igazság, de igazság. 


Mekkorát fog bukni a Fidesz? - Ha fog egyáltalán, mert én már semmiben sem vagyok biztos. A rutin megoldás a következő lenne: Orbán kijelenti, hogy nem történt semmi, Amerikában mindenki hülye, bizonyítékaik nincsenek, a Coca Cola kábítószer, a patkányok már olyan mértékben elszaporodtak, hogy a felhőkarcolók létét veszélyeztetik,  és... REZSICSÖKKENTÉS! - Az emberek meg szépen hazamennek. Messze vannak a választások, egy kisebb népszerűségi fiaskó most belefér, csak nem szabad róla beszélni és... REZSICSÖKKENTÉS! Talán egy-két senki arcot előrángatunk az odúból, akiknek hátha van mszp-s múltjuk is, kapnak két pofont és... REZSICSÖKKENTÉS!


Nem kergetek ábrándokat, a ma esti, és a holnapi tüntetéstől nem várom azt, hogy kitörjön a forradalom. Azt viszont igen, hogy minél többen menjenek el, és kiáltsanak hangosan:


Viktor, nem vagyunk hülyék!  


 


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Thursday, November 6, 2014

Illegitim

Rég használtuk már ezt a bélyeget, hát most újra elővehetjük a fiókunkból. Poroljuk le, gyönyörködjünk benne. Aztán ragasszuk rá a NAV-ra és kezdjünk el hányni.


Mert a NAV-botrány elérte azt a fázisát, amely illegitimmé tette az egész adóhatóság működését. Most már nem söpörhetjük le egy mozdulattal azt a szimbolikus feliratot, hogy „bűnözőknek nem fizetünk adót”. Mert rohadtul ráragadt. És örülhetünk, hogy még nem égett rá.


Amióta van ebben az ügyben egy (félig-meddig és talán nem szándékosan) vallomást tett Vida Ildikónk és egy összevissza hazudozó, de mit sem tevő kormányunk, azóta ebben az országban – jelenleg – az adóhatóságnak nincs erkölcsi felhatalmazása arra, hogy bárkit adócsalással gyanúsítson. Illegitim. Az adóellenőrzés illegitim, a NAV-lista illegitim, a dádázás illegitim. Mert „ha a NAV csinálhatja, akkor én is”, akkor az nem bűn.


polopokol_nav_keresztapa_fekete.jpg


És ahol ilyen állapotok vannak, ott az adócsaló honpolgár felállhat a nyilvánoshely asztalára és teli pofával, rikkancsként ordibálhatja bele az éterbe: „Adót csalok! És élvezem!”. És akik szem- és fültanúi ennek, gúnyosan kacarászva tapsikolhatnak neki, ha úgy tartja kedvük.


Erkölcsi fertő az ilyen.


Így jogállam nem működhet. A bűnt nem moshatja tisztára és nem engedheti, hogy állampolgárai szabadon garázdálkodjanak. Mert nem arra hivatott, hogy asszisztáljon a bűn anarchiájához, hanem arra, hogy rendet tartson fenn.


Egy ilyen állam adóhatóságán nem ragad meg semmilyen bélyeg.


 Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Tuesday, November 4, 2014

Nő a baj

Magyarország lányai folyamatosan átesnek a vak komondoron – erre próbálják felhívni a figyelmet egyre durvább és durvább adatok itthonról és a világból. Ezzel a fiúk is szívnak.


Sokszor mondjuk, hogy nem vagyunk normálisak, de a nők társadalmi helyzetét és férfiakhoz fűződő viszonyát tekintve tényleg kezdjük egy nagyon beteg ország képét mutatni. A hímsovinisztáknak jó hír, hogy szövetséges van dögivel és a magyarországi trendek a keleti nyitás politikájához nagyon jól illeszkednek. Ugyanakkor mindannyiunknak rossz hír, hogy a nyugati zárás politikájához is.


Tény, hogy nálunk nem végzik ki azokat a nőket, akik megerőszakolójukat tettlegességgel próbálják maguktól távol tartani – bár védelmet gyakran nem kapnak. És az is tény, hogy nálunk nem zárják börtönbe azokat, akik meg akarnak tekinteni egy férfi röplabdamérkőzést és savval sem öntik le őket, ha túl kihívó ruhát vesznek fel.


 


No_Violence_against_women_by_pincel3d.jpg



Azonban új generációs lányainkban is megmaradnak azok a félelmek, amik az erőszakos esetek eltitkolásának irányába mozdítják őket. Ennek persze nem kéne így lennie, hiszen Európának pontosan itt jut(na) komoly védőszerep és nemcsak jogi téren, hanem a társadalmi szolidaritás terén is. Igen, azt állítom, hogy ahol a női egyenjogúságot jog biztosítja és ahol az emancipáció a kultúra részévé válik, ott biztonság és pozitív attitűdök alakulnak ki. És ez a sokat szidott modern nyugati civilizáció egyik legcsodálatosabb vívmánya.


Azonban hosszú és kínkeserves út vezetett idáig. Kellettek hozzá áldozatok és felismerések: a nők is emberek. Kellett hozzá a haszonelvűek kielégülése is: a nők is a gazdaság hajtómotorjai. Kellettek hozzá elismerések: van, amiben a nők jobbak, mint a férfiak és van, amiben ugyanolyanok. És lehetnek ők is bűnösök és ártatlanok.


Magyarország lányaira most új veszélyek leselkednek. Ennek egy részét maguknak köszönhetik – így maguk is változtathatják meg. Gondoljunk arra, hogy maguk is gyakran keleti szellemben gondolkodnak és ítéltetnek magukról. Van azonban, ami mindannyiunk felelőssége: a keleti szellem politikai térnyerése. Ez egy felülről jövő csapás, amely azt hirdeti, hogy a nőknek nincs helye a társadalom bizonyos szektoraiban, bizonyos szokásaiban - és előre meghatározott szereppel bírnak. Látjuk, hogy minden érvelés mögött a „rendpártiság” bújik meg: folyton azt sugallják, hogy a nők visszaszorítása a konyhába és a hálószobába a társadalmi béke érdeke. E szerint a nők (=feministák=őrült lázadók) csupán bajt hoznak ránk és folyton csak követelnek, egyre többet és többet. Sőt, a végén átveszik az uralmat.


E szélsőséges nézetek talán valamiféle kisebbségi komplexust rejtenek magukban. A helyzet persze nyugaton sem idilli, viszont a világ élhetőbb. Még akkor is, ha a férfiaknak immár nemcsak egymással, hanem gyakran a nőkkel is versenyezniük kell, például ugyanazon állásért vagy pozícióért. És akkor is, ha egyébként senki épeszű feminista nem állítja, hogy a nők értelmi-érzelmi világa a férfi hasonmása, esetleg tükörképe volna. De élhetőbb a világ, mert férfi és nő végre megpróbálja megérteni egymást, megpróbál igazi párbeszédet folytatni, vitázik egymással, összeveszik és kibékül. És együtt kormányoz.


Magyarországon az elmúlt években nő a baj, mert „a nő a baj”. A véleményformálók, a közéleti személyiségek a politikától a bulvár világáig ontják magukból a hímsoviniszta rigmusokat, gúny tárgyává tesznek áldozatokat, lekicsinylik vagy megkérdőjelezik a tragikus eseteket, maszatolják és szőnyeg alá söprik a tényeket. És ostoba nők tömkelege asszisztál ehhez. Csak azért, hogy „rend” legyen.


De miközben magunk alatt vágjuk a fát, valahogy nem akarjuk észrevenni, hogy a nyugati civilizáció hódításának köszönhetően már új rend van. Amikor tehát a keleti szellemmel kacsintgatunk, valójában háborút vívunk a nyugattal.


Ennek a háborúnak rengeteg ártatlan áldozata van már most. Maximum nem tudunk róla, vagy nem vesszük komolyan, mert sokszor maguk a nők sem mernek beszélni róla. Szégyellik. Pedig nekünk kellene szégyellni magunkat.


Meg kell végre fékeznünk ezt az őrületet.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:


Monday, November 3, 2014

A szovjet támadás évfordulójára

A történelmet személyessé tenni, arról helyszínekhez kötődve mesélni szép gondolat, sőt a megismert városvezetéstől szokatlanul modern, különlegesebbé teszi a tömegközlekedést. Ettől függetlenül kicsit forgatom majd a szemem, amikor bemondják a négyes-hatoson, hogy ötvennyolc évvel ezelőtt e napon, hogyan verték le a forradalmat a szovjet csapatok. Nincs ezzel nagy baj, csak pont annyira lesz megkérdőjelezhető őszinteségű megemlékezés a mai külpolitikai helyzetünkben, mint a holokauszt-emlékév önmagukban szép mozzanatai a Szabadság téri emlékmű fényében.



A helyzet ugyanis az, hogy Orbán 2007-es – szerintem bizonyos részeiben nagyszerű – ünnepi beszédét idézzem, a Szovjetunió hiába a múlté, „helyén ma egy életerős, újratatarozott keleti hatalom emelkedik fel”, amely „(…) nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget és nem tűri a szabadságot.” Alig pár év telt el, és Putyin minden korábbinál konkrétabban igazolta e szavakat: katonai erővel szállt meg egy országot, mert nem viselte annak önállósodási vágyait.


Nem szeretnék moralizálni, lehet érdekek mentén politikát folytatni, bizonyos szükségszerű szövetségeket kötni, néhány súlytalan ideológiai ellentét mellett. Az orosz energia, a keleti nyitás bizonyára erősebb érdek, mint az antikommunizmus ideája, még akkor is, ha a leghűbb EU-s barát, Lengyelország is kihátrál a kormány mögül. Csakhogy nem az történik, hogy Orbán Viktor és a nertársak valamilyen gazdasági kapcsolatot teremtenek egy országgal, amellyel pár lényegtelen kérdésről mást gondolnak. Ideológiai kérdésekben ugyanúgy egy húron pendülnek Putyinnal: nincs nap „hanyatló nyugatos” tartalom nélkül a kormánypárti sajtóban. A tökéletesen feloldhatatlan ellentmondás pedig ott van, hogy nem valamilyen elhanyagolható kormányzati elv áll szemben az orosz agresszióval, hanem a legalapvetőbb értékek, az állandó jelszavak: nemzeti szuverenitás, nem leszünk gyarmat.


Ha mi nem is, Ukrajna legyen egész nyugodtan, legfeljebb egy fideszes blogger majd megírja, hogy most kéne visszacsatolni Kárpátalját.


Orbán Viktor természetesen nem tömeggyilkos vagy hazaáruló, ezért nem szeretem a Kádár-Orbán párhuzamokat. A magyar kormány és a hozzá közel álló véleményformálók azonban azt az ennél sokkal valóságosabb párhuzamot tagadják, ami Hruscsov ötvennyolc évvel ezelőtti és Putyin alig több, mint féléves okkupációja között húzódik.


A miniszterelnöknek pedig nem csak a döbbent és kiábrándult jobboldali lengyeleknek kellene elszámolnia, hanem a magyar társadalom minden egyes őszinte megemlékezőjének is. Hruscsov áldozatai előtt fejet hajtani ugyanis nem lehet tisztességesen, ameddig az ember kezét Putyin fogja.


Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot: